Broken Things ✦ Peter Parker

XI.

Peter ágyán törökülésbe elhelyezkedő Frankie az ölében pihenő jegyzettömbre pillantva magában motyogva számolta meg az összeírt kérdéseiket.

Miután végzett a számolással egy elégedett bólintással jelzett az ágy szélén gubbasztó Peternek, hogy elegendőnek tartja a közös ötleteléssel töltött óra eredményeként lefirkantott kérdések számát.

Frankie a fiú kezébe nyomta a saját kézírásával teli sárga jegyzettömböt, majd a reakcióját lesve hátát a szoba falának vetve hátradőlt.

Peter barna szemei elidőztek Frankie sajátságos gömbölyded betűin és lendületes írásán, amely tökéletesen passzolt a lányról kialakított képhez.

A kérdések tartalmával kapcsolatban viszont voltak fenntartásai. Egyáltalán nem volt biztos benne, hogy mindegyikre szívesen válaszolna egy olyan beszélgetés alatt, aminek szavait nem csak Mr.Jenkins de az egész osztálya is hallani fog.

A második lap aljára pillantva Peter ajkai automatikusan mosolyra görbültek. A lap alján lévő aprócska rajz az utolsó kérdés végéhez biggyesztett kérdőjelbe kapaszkodva ábrázolata őt vadi új vaspók ruháját viselve.

- Nagyon ügyesen rajzolsz...

- Az csak egy kis firka - vonta meg a vállát idegesen a lány.

- Komolyan beszélek, megérné csatlakoznod a sulis rajz szakkörhöz...

- Te vagy a második, aki ezt mondja nekem, szóval lehet, hogy meg kéne fontolnom a tanácsotokat...

A Frankie ajkain átsuhanó félénk mosoly láttán Peternek muszáj volt viszonoznia a gesztust.

- Vajon hogyan kaphatta a szupererejét? - váltott témát hirtelen a lány.

- Passz, de ezt is megkérdezhetjük tőle az interjú alatt.

- Ha el is mondja lehet, hogy jobb lenne, ha nem tennénk bele a cikkünkbe - morfondírozott Frankie, miközben átnyújtotta neki a jobbjában szorongatott tollat, hogy a fiú a rajza mellé firkanthassa az utolsó kérdést. - Még csak az kéne, hogy egy Flash kaliberű rajongó megpróbálja utána csinálni...

- Mondasz valamit.

A gondolat, hogy Flash szuperhősként őrködik a város felett egyszerre volt szórakoztató és roppant abszurd. Peternek azonban nem maradt túl sok ideje ezen merengeni, ugyanis Frankie kisvártatva egy újabb kérdéssel állt elő.

- Szerinted, ha valakinek van lehetősége, hogy segítsen az embereken, de nem él vele akkor ő automatikusan rossz ember lesz?

Frankie zöld szemei a távolba révedtek, homloka pedig ráncba szaladt.

- Úgy segíteni, mint mondjuk egy orvos? - kérdezett vissza a lány gondterhelt arckifejezését vizslatva.

- Akár... De én inkább arra gondoltam, hogy úgy, mint egy szuperhős.

Ahogy ezek a szavak elhagyták az ajkait a lány lesütötte a szemeit, mint aki zavarba jött a saját kérdésétől.

- Igazából mindegy, felejtsd el, ez csak egy ostoba kérdés... - visszakozott gyorsan de Peter a szavába vágott.

- Szerintem nem az, bár tény, hogy nem egyszerű megválaszolni. - Bármit megadott volna azért, hogy ha az adott pillanatban csak egy percre is, de a lány fejébe láthasson - Miért nem cselekszik?

- Lehet, hogy túl önző hozzá... - motyogta - de az is lehet, hogy fél, hogy hősként nagyobb kárt okoz, mint amit képes lenne helyre hozni.