Beléptek a hatalmas faragott kapun.
- Itt aztán nem spórónak! - mondta Alex, ugyanis a kapu drágakövekkel volt kirakva.
- Hát nem. - beljebb értek, és àtvágtak a belső téren. Rengeteg növény volt itt szépen rendszeresen. Virágok, fák, bokrok stb.
Beléptek a palotába. Ez is gyönyörű volt. Márványból készült oszlopok...
Felmentek a lépcsőn, és befordultak egy sarkon. Beléptek egy terembe.
Itt ült a királynő a trónján. Mellette nem volt őr.
- Fenség- hajolt meg Szilvi. Utált meghajolni mások előtt, de ebben az esetben ki kellett mutatni a " tiszteletet ".
- Kik vagytok?
- Én Szilvi, ő pedig Alex.
- Elbűvölő. És miért jöttetek?
- Mint azt bizonyára tudja, a vonkártói király hadat üzent Frindriának. És szövetségeseket keresünk. Önnek, fenség, nagyon fejlett tengeri hadserege van. Arra szeretnénk kérni, hogy segítse Frindriát azzal, hogy küld egyes flottát.
- Ennyi?
- Ööö igen.
- Ja, akkor rendben, küldöm a hadsereget. De ezt a szívességet majd viszonoznia kell a királynak.
- Minden bizonnyal viszonozni fogja.
- Hát akkor...
- Igen. Köszönjük a segítségét. -azzal kiléptek a teremből.
- Huhh, ez könnyebben ment, mint gondoltam- mondta Alex.
- Hát igen.
- És most?
- Személyesen is meglátogatjuk a királyt, utána a Fekete erdő lakosaihoz megyünk.