- Ömmm.... Mi elmegyünk még ma Vonkártóba. És...
- Miért?
- Az még nem a te dolgod, de..
- Szeretnénk hogy velünk gyere. - fejezte be Alex.
- Hát.. N... Rendben. Legyen. Egyébként Diana vagyok.
-Rendben- azzal sarkon fordultak és kiléptek az ajtón. Szilvi és Alex eltávolodtak Dianától.
- És ő miért jön? - tette fel a kérdést suttogva Alex.
- Mert 3 több mint 2 és néha jobb is. - felelte szintén halkan Szilvi. Erre Alex csak a szemét forgatta.
- És miért megyünk? - lépett közelebb Diana.
- Az még nem kell tudnod, csupán annyit, hogy elmegyünk Vonkártóba, adatokat gyűjtünk. Iola gyere! - kiáltott fel Szilvi.
A stróf kört írt le a fejük felett majd leszállt. Már nem volt ideges az idegen jelenlététől.
- Azt hitted gyalog megyünk? -nevette el magát Szilvi látva Diana meglepett arcát látva volna.
- Na szálljatok fel- szólt közbe Alex. Először Szilvi szállt fel, utána Alex, és végül Diana.
- Kapaszkodj, különben leesel! - figyelmeztette a lányt Alex.
- Jó.
- Iola! Indulunk! - a stróf felszállt, és teljes sebességgel elindult észak felé, Vonkártóba. Ha tartják a sebességet, 2 nap alatt odaérnek.
