-Miért van a kihallgató teremben egy kislány?
-Csak ő maradt meg.
-Úgy tudtam, hogy senki se halt meg.
-Ez igaz, de rajta kívül a gyanúsítottak és az anyja volt ott.
-Pontosan, ők miért nem jók?Egy megrémült gyerekkel nehéz szót érteni.
-Nem tudom mi történt, de amikor rájuk találtunk a 2 gyanúsított a földön feküdt eszméletlenül, az anyának meg volt lőve a lába és a lány a kanapén ülve szorongatta azt a fura fekete könyvet ami most is a kezében van. A lányt ide hoztuk a többieket pedig a kórházba szállították, azóta beszéltem telefonon az orvossal aki őket vizsgálta. A gyanúsítottak kómában vannak, valószínűleg életük végéig, az anyuka lábát ellátták, de nem teljesen önmaga.- Kifejtenéd?
- Még vizsgálják, de valószínűleg megőrült, persze az orvos nem így fogalmazott.Folyamatosan ugyan azokat a szavakat ismételgeti, emellett nem reagál arra ami körülötte történik, akár fel is robbanhat a mellette lévő ember ő csak mindig ugyanazt mondogatja egymás után .-Értem, hát tiéd a terep. Sok szerencsét Adachi!-mondta az egyik rendőr a másiknak majd elsétált. Az Adachinak nevezett férfi a kihallgató terem ajtajához lépett, kicsit tétovázott, majd lenyomta a kilincset és bement. Leült az asztalnál lévő székre a kislánnyal szembe, aki még mindig a könyvét szorongatta.
-Szia, én Adachi Chikato vagyok. Téged hogy hívnak? -Kérdezte.A kislány alaposan végignézte a férfit majd megszólalt.
-Hol van az anyukám?- Adachi felsóhajtott, mivel előre látta a gyerek reakcióját, de elmondta neki.
- Az anyukád a kórházban van.- mondta.
- Hogy van a lába ?-kérdezte a kislány enyhén aggódó tekintettel.
- A lába jól van de...- a férfi a lány arcát fürkészte akinek a tekintete eddig rémült, egyben érdeklődőből , egyre kezdett szomorúvá válni, mintha tudná miről van szó. 1 percnyi kínos csend után a lány remegő hangon megszólalt.
- F -furán viselkedik, ugye ?- Adashi meglepődött mivel meg volt győződve róla, hogy a kislány azt hiszi , hogy az anyukája meg fog halni. Minden bizonnyal tud valamit a lány.
- Igen, de ha segíteni akarsz, válaszolnod kell a kérdéseimre.-a lány bólintott. A férfi megint meglepődött, ahhoz képest, hogy a lány 8 éves, és nem rég törtek be hozzájuk, kifejezetten értelmes.-jegyezte meg magában.
-Az én nevem Okita Kayami. -válaszolt az első kérdésre.
-Szia Kayami. Hívhatlak Kayaminak ?- kérdezte a férfi.A kislány bólintott.
- Hány éves vagy pontosan ?
- Ma lettem 9.- szegény gyermek, pont a szülinapján történik vele mind ez.Gondolta a férfi, majd a tekintete a lány kezében lévő fekete könyvre csúszott.
- Megnézhetem a könyved?
- Nem.-válaszolt Kayami.
-Rendben ,akkor kezdjük azzal ,hogy tudod-e kik voltak azok az emberek akik betörtek hozzátok ,és miért?
- nem tudom....,de anya mindig azt mondta, hogy meg kell tanulnom megvédeni magam,... mert egy idő után elkezdenek majd keresni.
- Kik ? A betörők?- Adachi észre vette , hogy a ökölbe szorítja a kezét,majd szépen lassan ellazítja.Ebben a pillanatban a kihallgató terem ablaka megrepedt.Úgy látszik ez nála kényes téma.-gondolta a férfi.- Apukám ellenségei.-monda Kayami, aki megijedt a megrepedt ablaktól.
-Ki az apukád?
-Nem tudom , mindig kérdezgettem anyukámat de mindig azt mondta ,hogy ő egy nagyon rossz ember akit nem akarok megismerni . Persze ennek ellenére én találkozni akartam az apukámmal.- ki lehet az apja?-tette fel magának a kérdést Adachi.
-Elmondanád mi történt amikor betörtek hozzátok?-a lány jobban kezdte szorítani a könyvet.
-Reggel anya keltett,majd felköszöntött,aztán elment dolgozni.Amikor hazaért ezt a könyvet adta nekem ajándékba és azt mondta, hogy ebbe a könyvben olyan dolgok vannak leírva amikkel majd megtanulom uralni a képességem.-Adachi gondolkozott, hogy megkérdezze-e a képességét,de végül nem tette.-a kislány mesélt tovább.
-Épp a kanapén ültünk, és beszélgettünk amikor 2 maszkos bácsi jött be a nappaliba. Anya rám szólt,hogy bújjak el a ruhás szekrénybe.Elbújtam.Elkezdtek egymással valamiről veszekedni majd egy lövést és anya sikolyát. Kiszaladtam a nappaliba és....-Kayami lehajtotta a fejét , és elkezdett sírni.
-Mi történt!?-kérdezte Adachi kissé indulatosan.-É-én nem akartam senkit sem bántani ,de amikor a szekrényben voltam elvágta a kezem egy kiálló csavar,és elkezdett vérezni a kezem,de csak akkor vettem észre amikor kiértem.-a lánynak elcsuklott a hangja .
- Ez hogy kapcsolódik a történtekhez?- kérdezte Adachi fura arckifejezéssel.
-A gondolataimmal mozgatni tudom a dolgokat, és még...ha egy ember megérzi a vérem szagát,vagy hozzáér beletudok mászni a fejébe,anya szerint ez azért van, mert apukám képessége a vérhez kapcsolódik.-Adachi fura fejet vágott mivel nem pontosan értette, hogy mit mond a lány.
-Ezt hogy érted?
- Háát..... amikor kiszaladtam a nappaliba vérzett a kezem, és megérezték a szagát , és én ...- a kislány megint elsírta magát.Pár percnyi sírás után folytatta:
- Nagyon megijedtem.Anya a földön fekve szorongatta a vérző lábát, a 2 bácsi pedig rám tartott egy pisztolyt , és én nem tudom , megijedtem és használtam az erőm.Becsuktam a szemem,..... anyát hallottam ahogy sikít, majd amikor kinyitottam a szemem a 2 bácsi elájult anya pedig csak a földön ült, pislogás nélkül bámult maga elé.- Kayami tovább sírt majd kivitték a kihallgatóteremből, a könyvével együtt.Most valószínűleg feltetted magadnak azt a kérdést, hogy ,,Ez most mi volt?"és,, Miért?" ha nem, ....akkor is válaszolok rá, ez az egyik legfontosabb emlékem ,és azért mutattam meg , hogy jobban megismerj.Akkor döntöttem el , hogy hős szeretnék lenni, hogy megmentsem az embereket.Szépen elmagyarázok mindent . 6 éve történt az eset,anyukám még mindig ugyan olyan állapotban van.(minden évben egyszer meglátogathatom)Mivel apukámat még most sem ismerem, anyukám nővérével élek Toshiko nénivel. Nagyon szeretek vele élni, olyan mintha születésem óta vele éltem volna . Sajnos a betörés után sokat kellet költöznünk, de most itt maradunk japánban ,mert sikerült év közben beiratkoznom a UA Hősképző Középiskolába.Holnap lesz az első napom, eléggé izgulok.Az előző sulikban nem nagyon voltak barátaim,sokan féltek tőlem. Mindenesetre most megyek aludni ,mivel holnap nagy nap lesz.
Sziasztok!
A történetben lesznek/vannak kitalált karakterek.Mivel a 4.évad után játszódik nem szeretném megváltoztatni , attól függ, hogy fog alakulni a történet, de mindenképpen az eredetire épül.
YOU ARE READING
Üdvözöl a UA! (bnha oc)
FanfictionKayaminak sosem volt egy könnyű élete, a sok trauma balszerencse után, új életet kezd. Felvételt nyer év közben a UA hősképző középiskola 1-A osztályába. _____________________________________________ Sziasztok! Ez lesz az első könyvem remélem tet...