Otthonomba fogadlak

537 24 0
                                    


Kedves olvasók!
Ezt a rész harmadjára próbálom közzétenni, úgyhogy könyörgöm mostmár sikerüljön!^^
Emellett örülök neki, ha tetszik majd a rész, tudom nálatok 04:50 van, míg nálam 22:50, de így friss részt tudtok olvasni reggel, (amit ugye szintén háromszor írhattam újra a kedves Wattpad miatt).
Ez a rész a kedvenc jósnőmnek @Ro_Chaengie01 -nek készült❤️.
Jó olvasást!

"A rossz egy pillanat műve, a sorscsapás, a botlás egyszeri momentum, és hirtelen magával ránt minden addigi reményt."

Berényi Anna

"A szenvedés egy remek tanár, erőt ad az embernek."

Preacher c. film

A napok lassan teltek, szinte, csak vánszorogtak, mint egy sántító kutya a lány számára. Bár nem emlékezett, hogyan jutott haza a parkból, Adam mellől, nem is nagyon volt ideje ezen gondolkozni.

A gimnáziumot igaz, hanyagolnia kellett nagy sajnálatára a lánynak, de talán így volt a legjobb. Jó, ez nem teljesen igaz, egyáltalán nem hiányzott egy teremnyi idióta és a válasz nélkül hagyott fiú faggatása.

Mérhetetlen dühét nem nagyon tudta már irányítani, így a kondi terembe vette az irányt, mert tudta, hogy akadályozza munkájában a dolog.

Az utcán sétálva a megszerzett információkról gondolkozott, és a terven, amiben felhasználja őket. Egy férfit, Samuel Hill-t kell keresnie. Vagyis kellett. A férfi egy kisebb bandavezér, erőszakos, és nő gyűlölő, így érthető, miért segített Christopher-éknek, hisz Alexander rá hagyta a maffiát.

Azt hiszi most nem figyel majd annyira? Hogy a gyász ledönti a lábáról? Hogy nem torolja* meg a tettét?

New York egy kisebb, magán tulajdonú kikötőjében van a telephelye az elvetemült férfinak, de sejtette, hogy ma este nem lenne ott. Tudta, gyorsan kell meg szereznie ezt a fontos információt.

Beért a terembe, átöltözött és azonnal bemelegített, hogy minél gyorsabban elkezdhesse szokásos edzését. Pár óra múlva viszont úgy érezte, mintha már a box zsák könyörögne a gyakorlás végéért.

A lány elengedte kezeit, majd a padhoz sétált, amire dolgait lerakta. Megtörölte a homlokát, majd ivott egy kis vizet. Három dolgot kellett elvégeznie az ezüst szeműnek, az első, ellátogatni Dean-hez, a kidobó emberhez.

Az idős ember nem volt mindig egy bár előtt álló, marcona, kopaszodó ember. Régen, nagyon régen, ő is olyan volt, mint Zara. Fiatal, energikus, elismert gyilkos.

Sajnos az évek alatt megkopott a hírneve, hisz egy fiatal, szőke, vállig erő hajú férfiból, most egy sörhasas*, csimbókos* hajú ember lett.

Emlékei azonban nem tűntek el hírnevével szemben, így igazán jól ismert mindenkit, aki ilyen dolgokkal foglalkozott, mint ők.

Így, hogy az első dologgal meglegyen, és megtudja Dean-től, hol tartózkodik Samuel. Hamar elkészült a fárasztó edzés után, és mar száguldott is az autó pályán a férfi fele.

••••••••••••••

Egy fiatal, mini ruhába öltözött nő szállt ki, egy elegáns autóból, egy disco előtt. Füstös sminkje, vörös rúzsa, és csodás alakja vonzotta a tekinteteket. Ellenben a szépség, mint aki mit sem vett észre sétált oda a kigyúrt kidobó emberhez, hogy bejusson az ajtón, ami elválasztotta bosszúja első lépésétől.

Csak egy pillanat volt || Maffia történetDonde viven las historias. Descúbrelo ahora