Képek | TxT Taehyun |

Nyolcadik kép: Nincs

-Egyébként miért hívtak a szüleid?-sóhajtva InHye fele vetettem egy röpke pillantást, s váratlan kérdésem azért tettem fel, mert a lány, furcsa mód nagyon vidám volt. Ahhoz képest, hogy eleinte mennyire nem akart a szüleivel beszélni.

Eközben az utcán koptattunk...Taehyunal az oldalunkon. Egyszerűen képtelen voltam lerázni, barátnőm pedig nem is volt hajlandó segíteni benne. Pedig neki talán még lett is volna esélye. És akkor nyugisan mehettem volna haza, de neem..! Most velük kell tartanom, hogy még csak a házamba se tudjak visszatérni.

Pedig már annyira jól hangzott az, hogy pihenhetek délután, azt csinálva amit akarok...!

-Később eljönnek értem és elmegyünk bevásárolni! Azt amit csak szeretnék! Jó..mondjuk nem szó szerint, de értitek! Uuu..annyi minden van amit megakarok szerezni már egy ideje! Most megkaphatom annak nagy részét!-csak egy egyszerű kérdést tettem fel. És mit kaptam? Egy bevásárlás miatt következett őrjöngést. Legalább ezúttal nem a férjéről volt szó.

Hitetlenül megcsóváltam a fejem, miközben továbbra is a lány ámuldozásait hallgattam, a másik felemen sétáló fiú pedig csak elkuncogta erre magát. Legalábbis gondolom arra, hogy milyen hiperaktív barátnőm van.

Egyáltalán nem értettem, hogy miért tartott velünk, bár egyetlen egy santa gyanúm azért mégis volt. Lehet csak kicsit ki akar szabadulni a híres élet alól, ha nem is egész életére, legalább egy délutánra, hogy azt csinálhasson amit akar. Persze a maszk és a sapka így is szükséges volt, de éreztem, és egy kicsit örőltem annak, hogy felszabadultabb, s boldogabb lett. Ha ennyit tehetek érte amiért leköptem, akkor egye fene!

-És hol fognak felszedni?-tettem fel újjabb kérdésem miután végre befejezte előbbi válaszát, mi legalább öt percen keresztül folyt. Leginkább azért voltam erre kíváncsi, hogy megtudjam merre is megyünk, mert én csak őt követve haladtam előre. Reméltem, hogy ezúttal nem egy újjabb öt percet szeretett volna erre szánni.

-Az egyik közeli kávézónál. Ezért is tartunk oda. Megiszunk valamit, aztán én megyek is a szépségeim felé!-hála istennek ennyivel letudta, amire valljuk be, megkönnyebbültem, azonban mikor realizálódott bennem, hogy pontosan mit mondott, jöttem rá, hogy akkor...kettesben kell lennem Taehyunal.

És mit fogunk mi akkor csinálni? Én ezt nem akarom..!! Valaki mentsen ki~!

| később |

-Mmm..ez isteni!-szó szerint elolvadtam a kért italom, pontosabban kávém megkóstolása után, annyira finomnak találtam.-A jövőben többet kéne ide járnunk!-a velem szemben helyet foglaló barátnőmre tekintettem, ki csak ebben a pillanatban kortyolt bele ugyanabban az ízben lévő italába. Taehyun mellettem ült, ugyanis mikor betértünk a kávézóba, én voltam az első aki helyet foglalt az egyik asztalnál, közvetlen egy ablak mellett és ő pontosan mögöttem követett így ő került mellém. Annyi szerencsém volt, hogy nem ültünk túl közel egymáshoz, bár így is alig húsz centi volt köztünk.

-Ebben eggyezek!-hevesen bólogatott fejével igazat adva nekem, amire egy halvány mosoly kúszott az arcomra, s ismét belekortyoltam a kávémba. Nem túl édes, de pont ahogyan szeretem őket inni, úgy készítették el, plusz tejjel. Édes szájú egyéniség vagyok, ezért elég sok mindent, amit csak lehet édesen eszek, vagy iszok.

-Ezalatt engem is beleszámítatok?-szólalt meg mellőlünk pimaszul a fiú, mire az asztalon könyökölve, kezemben a csészével pillantottam felé. Eddig észre sem vettem, de mivel ő is, mégis csak rendelt magának inni, ráadásul azt amit mi, a maszkja álla alá volt helyezve. Nagyon reménykedtem abban, hogy a közelben egy fan se legyen, főleg nem őrültek, mert nem csak neki, de InHyenek és nekem is annyi lett volna.