Hold My Hand 「Jikook」✓ JAVÍTÁSRA VÁR

𝐭𝐞𝐧

Jeongguk pov.

Kicsit még mindig hihetetlennek tűnt, hogy lefeküdtem Jiminnel. Mivel, egyáltalán nem akartam már most egy fiúval csinálni, oké a cumizás az egy dolog, és dugni is egy másik dolog.

Viszont csodálatosan éreztem magam az este.. Talán még korai lenne ezt elmondani, de azt hiszem tetszik nekem Jimin, máskülönben pedig nem történt volna köztünk ami történt...

Reggel mikor felkeltem, Jimin-nel találtam magam szembe aki felém fordulva engem bámult.

-Jó reggelt álomszuszék. - mondta mosolyogva, majd közelebb húzott magához és adott egy rövid csókot.

Én egyből vissza húztam, majd én is megcsókoltam, de nem engedtem el. Csak szorosabban magamhoz húztam, mert éreztem, hogy megpróbál eltolni magától.

-Hirtelen ennyire ragaszkodsz hozzám? - kérdezi kuncogva.

-Tessék? - kérdezem döbbenten, majd rájövök mire is célzott. Máris elengedem majd megigazítom a hajam. - Ó, hogy az..

-Igen.. Én is erre a reakcióra számítottam. - mondja kicsit elkeseredve.

-Ne haragudj!

-Ezért nem kell bocsánatot kérnek, és tényleg nem haragudtam meg. Viszont meg kell beszélnünk a tegnapit. Nagyon feldúltam a tegnap és.. - nem hagytam befejezni, mivel közbeszóltam.

-Igazán, nem kell magyarászkodnod. - mondom. - Nem vagyok mérges a tegnapi miatt, sőt élveztem is. - mondtam hucutul majd beharaptam alsó ajkam.

-Értem. - mondta, majd szemeit lesütve folytatta. - Nem vagy éhes? Kérsz valamit?

-Jól esne, köszi. - mondtam.

-Rendben, akkor gyere a konyhába. Készítsünk valamit enni.

Amint kiszáltunk az ágyból, leesett, hogy mindketten meztelenek vagyunk.

-Ez....

-Mi lenne, ha így készítenénk kaját? - kérdezem hülye vigyorral az arcomon. - Van két kötényed?

-Van...

-Remek. - mondom és a konyha felé veszem az irányt. Mire Jimin is utánam jön.

Megmutatta, hogy hol vannak a kötények, majd elővéve azokat ráadtam az egyiket Jiminre, és háttal fordítottam, hogy be tudjam kötni, közben rásimitottam félgömbjeire, mire jólesően felsóhajtott.

-Tetszik amit csinálok? - kérdeztem fülébe súgva.

-Igen..

-Rendben van, akkor te is megteheted. - mondom, majd felveszem én is a kötényt és neki háttal fordulok, hogy bekösse, de merevedését is egyre közelebb érzem bejáratomhoz.

-Hyung... - suttogom, mikor megérzem farkát bejáratomnál.

-Mond Gguk. Neked ez tetszik? - dörmögi fülembe.

-Nagyhonn. - mondom, majd beharapom ajkaim, hogy véletlenül se nyögjek fel.

Megérzem magamban hosszát, majd neki nyom a konyha pultnak, és oda rak összekeverni a palacsinta tésztáját.

Ameddig a kaját csinálom, ő elkezd mozogni bennem.

-Istenem... Hyung. Ahhh. - nyögöm, ahogy egyre gyorsabban kezd mozogni bennem.

-Ez az baby, ne tartsd vissza a hangod.

Végül már nem bír magával, szóval felemel a pultra, és keményen elkezd dugni.

-Ahh. - nyöhöm majd elélvezek. Ő is belém élvezett majd tényleg nekiálltunk a reggelinek.

-Ez nagyon finom lett. - mondom, miközben eszem a palacsintát. - Te nagyon jól főzöl!

-Nos, szerintem ha már séf vagyok, akkor tudok főzni is.

-Nem is tudtam, hogy séf vagy!

-Őszintén, ez volt az egyik ok amiért Szöulba költöztem.

-És honnan költöztél ide? - kérdezem kíváncsian.

-Busanból. - válaszolja.

-Én is onnan származom!

-De én születtem meg elöbb!

a/n: bocsi ezért a szarért...