Jeon Jeongguk megkérdőjelezi szexualitását miszerint heteró. Egyre több dolog történik életében, ami arra vezetne, hogy őt nem csak a nők, hanem egyaránt a férfiak is érdeklik...
·13.05.2020-13.07.2020·
Yaoi történet, 16+/18+ jelenetek előfordulhatn...
A napok csak teltek és teltek. Leginkább a munkahelyemen voltam, túlórákat vállaltam, így a legtöbb időmet ott töltöttem.
Jimin próbált hívni vagy üzenni, de nem válaszoltam neki. Gondolom sokszor volt a lakásomnál is, de mivel csak dolgozom nem voltam otthon.
Bár, a túlóráknak köszönhetően, találkoztam egy nagyon aranyos lánnyal. Egy héten háromszor jön be edzeni, és nagyon jól néz ki...
Már az elején tudattam vele, hogy nekem igenis van már partnerem, és, hogy nem akarok tőle semmit, mivel flörtölt is velem az elején. De nem vette zokon, és most barátok vagyunk.
A neve Kim Sohyun, és húsz éves. Nagyon aranyos lány.
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
-Jól van, mára ennyi.
-Remek, már nem érzem a lábaimat. - húzta el a száját.
-Ne nézz így rám, te akartál ilyen gyakorlatokat csinálni. - mentegetőztem.
-Rendben, rendben. - mondta mosolyogva. - el akarnál jönni velem enni?
-Minek ne. Csak átöltözöm, és mehetünk is.
Már vagy hét óra is elmulhatott, mire megérkeztünk az étterembe, ahhoz képest, hogy négy csillagos étterem egyáltalán nem volt puccos. Inkább az olyan letisztultabb..
Miután leadtuk a rendelésünket, elkezdtünk minden féle dologról beszélni. Megtudtam, hogy riporternek tanul, és, hogy Szöul-ból származik.
Én is elmeséltem neki, hogy nem olyan rég derült ki, hogy biszexuális vagyok, és most az aktuális partnerem fiú. Nem ítélt el, sőt azt is hangoztatta, hogy mennyire csodál amiért magamra vállalom, hogy milyen is vagyok. Ami nagyon jól esett.
Sokat nevettünk, és jól éreztük magunkat együtt, ám mikor épp kilépünk az étterem ajtaján, a parkolóban egy olyan valakivel talalkoztam akivel egyáltalán nem szerettem volna...
-Jó utat, vigyázz magadra. - mondtam, mikor Sohyun beszállt a kocsiba, majd elhajtott.
Utánna, pedig kérdő tekintettel néztem Jiminre.
-Tényleg ezt fogod tenni, Jeongguk? - kérdezte egy idő után.
-Nem értem miről beszélsz. - mondom neki értetlenül.
-Még, hogy nem érted. - nevetett fel gúnyosan. - Napokig nem válaszolsz a hivasaimra, nem nyitol ajtót, és ide jössz a munkahelyemre egy csajjal, csak, hogy megmutasd, ki vagy? - kérdezte lenezően.
-Ha nagyon érdekelne, fingom sem volt, hogy te itt dolgozol! Másodszor pedig, már honnan tudhatnám, hogy te feljöttél a lakásomra, és vártad, hogy ajtót nyissak neked, mikor nem is vagyok otthon, hanem dolgozom. És legvégül, pedig ki vagy te, hogy megmond, kivel mehetek el valova?! - akadok már ki a végére.
-Azt hittem, hogy van köztünk valami... - mondja halkan egy idő után. - De úgy látszik tévedtem..
-Persze, most viselkedj úgy mintha én bántottalak volna meg, és legyen nekem bűntudatom! - csattanok fel.
-Nem viselkedek veled sehogy, tényleg azt hittem, hogy fog történni valami köztünk, de úgy látszik te csak azt nézed, hogy te vagy megbántva.. még azt se akartad meghalgatni, hogy én, hogy érzek.
-Ebben igazad van.. Sajnálom. Sajnálom, hogy úgy viselkedtem veled. És mentségemre szólva az a lány csak egy barát..
-Őszintén nem érdekel, hogy ki ő.. - mindta, majd lassan közeledett felém.
Megáll előttem, én pedig szorosan magamhoz öleltem.
-Többé nem fogok így viselkedni... Ígérem. - mondtam, és könnyek gyűltek a szemembe. Szipogtam is egy párat.
-Ne sírj. - mondta kuncogva, mikor eltolt magától, és letörölte könnyeimet.
