Prologue

911 42 5
                                    

Ismét fáradtan ébredtem. Ma van az utolsó napom az egyetemen, utána egy hónap tanulási szünet az államvizsgáig. Kikeltem meleg ágyamból és a fürdőbe siettem. Gyorsan rendbe szedtem magam, majd kisétáltam a konyhába immáron felöltözve. Az utazóbögrémbe készítettem zöld teát, felvettem a cipőmet és a táskámat, majd egy szendviccsel a kezemben léptem ki a lakás ajtaján. Boston utcájára lépve indultam el a metró felé.

Belépve az egyetemre köszöntem a portásnak és haladtam tovább a jogi kar felé. Leültem a terembe és pár pillanat múlva barátnőm libbent be az ajtón barátjával kézen fogva.

- Szia Em! – köszönt Sarah leülve mellém, míg mellette Andrew támasztotta meg a padot.

- Na megjött a Harvard szerelmespárja! – jelentettem ki, mire barátnőmnek hatalmas vigyor kúszott az arcára.

- Mizu? – kérdezte Andrew, majd megpuszilta barátnője homlokát.

- Már elkezdtem tanulni. – ittam bele a zöld teámba – Kicsit parázok. Na és veletek?

- Andrew-éknál voltunk tegnap, onnan jöttünk. – kezdett bele Sarah – Aztán ma már végre vége a bejárásnak és szerintem mi is elkezdünk tanulni. – nézett fel barátjára.

- Na az tök jó. Végre valami hasznosat is csináltok az ágytornán kívül. – nevettem fel, mire barátnőm arca piros színben kezdett pompázni.

- Mi legalább csináljuk. – mosolygott rám – Neked is fel kéne szedni valakit Em. Túl kell tenned magad Toby-n.

Fájdalmasan felsóhajtottam. Toby volt a legelső barátom. Aztán megcsalt, de én adtam neki még egy esélyt. Aztán újra megcsalt. Ugye milyen aranyos? Amikor megtudtam mérhetetlen fájdalmat éreztem és ott elhatároztam, hogy egy jó ideig biztos, hogy nem leszek szerelmes. Ez történt négy éve.

- Majd meglátom. – erőltettem mosolyt arcomra.

- Ez a beszéd. – mondta Andrew és leült Sarah mellé. Nemsokkal később megtelet a terem, majd megjelent az ajtóban Mrs. Scott.

- Jó reggelt! – sétált az asztalhoz aztán lerakta rá a könyveket és a papírokat – Mivel ma van az utolsó nap, ezért mindenki megkapja azt a papírt, akinél gyakornok lesz. Ez vonatkozik az államvizsga előtti egy hónapra és az az utáni 3 évre. Mivel aki már eljut idáig azoknak általában megvan a vizsga. – mosolygott ránk bíztatóan.

A tanárnővel megbeszéltük, hogy milyen könyvekből érdemes tanulni, mi az, amit biztos fognak kérdezni, és kitértünk a szóbeli tételekre is, ami nekem már végre kész fél éve. Az óra végén pedig kiosztotta a papírokat.

- Na skacok kihez mentek? – kérdeztem kedvenc szerelmespáromtól.

- Hát sajnos nem egy emberhez. – vágott elégedetlen fejet Sarah.

- Ki gondolta volna? – forgattam meg a szemeimet mosolyogva.

- Andrew Mr. Richards-hoz én pedig Mrs. Peterson-hoz. – folytatta barátnőm.

- De hát ők egymás melletti irodában dolgoznak. – vágtam rá egyből. Remek ügyvédek, és nem mellesleg nagyon jó tanárai a Harvardnak.

- De nem együtt. – szomorodott el Sarah újra – Na mindegy. Te kihez mész?

- Mr. Evans. – olvastam le papíromról a nevet – Nem is ismerem. – mondtam barátaim felé fordulva – És én miért nem női ügyvédet kaptam? – szaladt fel a szemöldököm.

- Nézd a jó oldalát drágám. Lehet bepasizol.

- Valószínűleg. – nevettem – Majd nyilván a főnökömmel fogok kavarni. – néztem rá hitetlenkedve.

- Bármi megtörténhet.

A suliból kifele jövet Mrs. Scott megállított.

- Emma, legyen kedves. – szólított meg.

- Igen tanárnő?

- Csak bocsánatot akartam kérni, amiért magának nem jutott női ügyvéd. Ezért választottam a legjobbat. Én kinézem önből, hogy a legjobb lehet, ha a legjobbtól tanul.

- Meglepett tanárnő, de nagyon köszönöm, hogy ennyire bízik bennem. – mosolyogtam rá.

- Találkozunk az államvizsgán Ms. Wagner.

- Viszont látásra. – köszöntem el tőle és elindultam haza, de most gyalog. Kell egy kis séta. Telefonomat elővéve dugtam be a csatlakozót, majd a fülesemet betéve fülembe indultam meg a körülbelül egy órás útra.

-Igen anyu. – nyitottam ki kulcsommal a lakás ajtaját – Tudom. Most értem haza. – dobtam le a táskámat a kanapéra – Én is téged. Puszi.

A konyhába érve készítettem magamnak egy kávét. Leraktam a nappaliban lévő kis asztalra és elmentem átöltözni. Visszaérve könyveimmel kezemben ültem le a díványra. Az órára néztem, ami 11 órát mutatott. Elhelyezkedtem, kezembe vettem az egyik kötetet és nekiálltam olvasni.

Lábaimat kinyújtva néztem ismét az órára. 15:27. Azta. Telefonomat felvettem az asztalról. Középső gombja megnyomásával láthatóvá váltak az üzeneteim. Egyet Sarah írt, hogy ő már nem bírja ezt a sok tanulást. Lejjebb görgettem a kijelzőn, majd egy e-mail-t vettem észre, amit kettőkor írtak. Megnyitottam és olvasni kezdtem.

Ms. Emma Wagner! Holnap reggel 8 órakor várjuk irodánkba. Boston, Private Alley 202."

Válaszoltam rá, ezután megnyitottam a kontaktokat és tárcsáztam barátnőmet. 3 csörgés után fel is vette.

- Mizujs Em? – szólt bele a telefonba.

- Most írtak e-mail-t. Vagyis már kettőkor, hogy hova kell mennem. Holnap kezdek. – visítottam a telefonba.

- Ennek örülök, de te fogod fizetni a fülműtétemet. – nevetett – Szerintem kiszakadt a dobhártyám.

- Ne haragudj. – kezdtem egyből – És nektek írtak már? – kérdeztem.

- Igen, még egykor kaptam egy mail-t, Andrew pedig szinte azonnal, hogy hazaértünk.

- Akkor hármunk közül én kaptam meg ezek szerint legutolsónak. – vontam le a következtetést.

- Igen, de mindenki kezd holnap. – folytatta Sarah.

Még körülbelül fél óráig beszélgettünk mindenről, aztán a konyhába mentem. Végül is délután négykor nekiálltam ebédet készíteni. Sütöttem ki csirkét és pároltam hozzá zöldségeket.

Beléptem a fürdőszobába, levetkőztem és beálltam a tus alá. Bőrömön lefolyt a meleg víz. Kicsit álltam alatta, majd gyorsan megfürödtem és magam köré tekertem egy törölközőt. Visszamentem a szobámba, ahol felvettem pizsamámat. Kinyitottam szekrényem ajtaját és kutakodni kezdtem. Kikészítettem magamnak holnap reggelre egy fekete kosztümnadrágot és egy fehér inget. Elegáns és nőies.

A konyhába mentem, ahol kivettem a gyümölcstartóból egy almát, majd elkezdtem enni. Leültem a kanapéra és bekapcsoltam az HBO-t. Elindítottam a Men In Black-et és magamra terítettem a takarómat. Már a film felénél járhattam, amikor nehezedni kezdett a szemhéjam és lehunytam szemeimet. 

Sziasztok! Üdvözöllek Titeket a legújabb könyvemben! Aki szereti Chris Evans-t annak egy igazi kánaán lesz ez a kis történet. (Remélem.🤷🏻‍♀️) Mindenesetre vote-oljatok és kommenteljetek! Ölelés!

@fcknglv

𝐭𝐡𝐞 𝐥𝐢𝐠𝐡𝐭 𝐨𝐟 𝐲𝐨𝐮𝐫 𝐥𝐚𝐦𝐩 /𝚌𝚑𝚛𝚒𝚜 𝚎𝚟𝚊𝚗𝚜 𝚏𝚏./Where stories live. Discover now