- Adok. – felelte gyorsan – Csak maradj velem. Kérlek. – csókolt meg újra. És újra. És újra. Egyszerűen nem tudok ellenállni ennek a férfinak. Nyakamat kezdi lágyan csókolgatni, amitől kiráz a hideg, majd kezét lejjebb vezeti gerincem vonalán és belemarkol a fenekembe, amitől megugrok.
- Mekkora egy szemtelen ember va.. – nem tudtam befejezni a mondatot, mert belém folytotta egy szenvedélyes csókkal, amibe beleremegtem.
- Tudom, de megőrjítelek. – mondta magabiztosan.
- Ez nem igaz. – raktam kezem a mellkasára és szemébe néztem.
- Nem? – futott fel a szemöldöke homloka közepéig és egy kacér vigyor ült szája sarkába.
- Nem. – feleltem és kihúztam magam.
Közelebb hajolt hozzám és újra a nyakamat kezdte csókolgatni. Egy jóleső sóhaj szaladt ki ajkaim közül, mire Chris meghúzta egy kicsit a bőrt fogaival és elhajolt tőlem, hogy a szemembe nézhessen.
- Még most sem? – kérdezte szemtelenül. A fejemet lehajtva kezdtem tanulmányozni szürke pólóját, ami a mellkasára tapadt és engedte mutatni kidolgozott felsőtestét. Elvesztem ebben a pasiban és soha nem akarom, hogy ez az érzés elmúljon. – Szóval mégis. – ölel magához.
- Lehet. – mosolyogtam rá és nyomtam egy puszit szája sarkába, majd leszálltam róla.
- Ennek örülök. – mosolygott ő is és az asztalhoz hajolt, hogy töltsön mindkettőnknek bort.
- Köszönöm. – koccintottuk össze poharainkat és beleittunk.
- Na ezt a részt mindig látom. – nevetett Chris, amikor Patrick Swayze felemeli Jennifer Grey-t.
- Ezt majdnem mindenki látta. És ezt nagyon nehéz megcsinálni. – jött elő a „fan" énem – Tudtad, hogy a két főszereplő utálta egymást a való életben?
- Pedig elhinné az ember, hogy imádták egymást. – hitetlenkedett a férfi.
- Ezért színészek. Mert el tudják játszani a szerelmespárt utálattal. – simítottam jobb kezem Chris borostás arcára, mire belesimul érintésembe és megfogja kezem.
- Soha nem akarom, hogy vége legyen ennek. – nézett rám komoly tekintettel.
- Nem csak rajtam múlik. – mosolyogtam rá.
Az este további részében megnéztük még a Grease-t, amit végig nevettünk és közben jókat beszélgettünk. Már éjfél fele járt az idő, amikor eldöntöttük, hogy ideje aludni menni. Befoglaltam a fürdőt és amilyen gyorsan csak tudtam megfürödtem, majd magamra kapkodtam Chris ruháit és kiléptem a helységből. Bementem a hálószobájába, ahol az ágyon ült és a laptopját nyomkodta. Megérkezésemre felemelte a fejét és lecsukta a gép tetejét.
- Mit csinálsz? – kérdeztem tőle, amikor bemásztam mellé az ágyba.
- Csak átnéztem egy e-mailt, a hétfői tárgyalással kapcsolatban. – adott a fejemre egy puszit – Gyorsan megfürdök és jövök is.
- Várlak. – mondtam és kisétált. Elővettem a telefonomat és lecsekkoltam én is az e-mailjeimet. A másodiknál hangosan szenvedtem. Az egyetemtől jött. Be kell mennem hétfőn konzultálni. Hogy megyek így tárgyalni?
- Mi a gond? – ült le mellém az ágyra Chris.
- Hánykor lesz hétfőn a tárgyalás?
- Reggel kilenckor.
- Nem fogok odaérni. – hajtottam hátra a fejem és az ágyba feküdtem.
- Miért nem?
- Mert be kell mennem kibaszott konzultációra. – tettem a kispárnát a fejemre.

YOU ARE READING
𝐭𝐡𝐞 𝐥𝐢𝐠𝐡𝐭 𝐨𝐟 𝐲𝐨𝐮𝐫 𝐥𝐚𝐦𝐩 /𝚌𝚑𝚛𝚒𝚜 𝚎𝚟𝚊𝚗𝚜 𝚏𝚏./
FanfictionEmma Wagner utolsó éves a Harvard Egyetemen. Az államvizsa előtt álló lány élete fenekestül felfordul, amikor megkapja gyakornoki munkáját. . . „Ms. Emma Wagner! Holnap reggel 8 órakor várjuk irodánkba. Boston, Private Alley 202." . Ha érdekel Emma...