Amikor már majdnem hozzám értünk Chris elfordult balra, ami azt jelentette, hogy hozzá megyünk. Mikor megállt az autó ránéztem.
- Azt mondtam haza akarok menni.
- Tudom. – nyitotta ki a vezető ülés felől az ajtaját, én pedig meg se mozdultam – Most viszont szállj ki.
- Nem. – makacsoltam meg magam.
Chris-t nem hatotta meg. Nemes egyszerűséggel kivett az autóból és a vállára dobott. Szoknyám eléggé felcsúszott a combomon. Amikor felértünk lerakott az előszobában és a falhoz nyomott. Teste nekem feszült, légzésem felgyorsult, kezével kezem után nyúlt, majd a fejem felé emelte.
- Tudod, – húzta végig ajkait nyakamon, majd kicsit bele is harapott – talán tényleg kicsit féltékeny voltam.
- Kicsit? – húztam fel szemöldököm mosolyogva.
- Nagyon? – kérdezett vissza, mire bólintottam és megcsókoltam.
Teste még mindig nekem feszült, aminek következtében néhány perc vad smárolás után éreztem dudorodó férfiasságát.
-Ne haragudj. – lépett el tőlem – Nem akarok féltékeny lenni, de olyan jó, hogy van valaki mellettem. – vette le a cipőjét.
Én is lerúgtam magamról a magassarkúmat és utána mentem a konyhába. Éppen ivott, ezért én is töltöttem magamnak egy pohárba narancslevet.
-Nem bántam volna, ha az előbb nem állsz le. – léptem mögé, amikor leült a kanapéra.
Kezeimet előre csúsztatva végigsimítottam hasán, mire egy jóleső sóhaj szalad ki torkából. Hirtelen felállt és felém nézett. Átugrott a kanapé támláján és már előttem is volt.
-Tényleg? – kérdezte rekedt hangon.
Bólintottam egyet, de a férfi csak durván rányomta ajkait az enyémre. Elbotorkáltunk a szobájáig, majd az ágyra fektetett. Felém tornyosult és lassan csókolt meg újra. Áttért a nyakamra és egyre lejjebb haladt. Ingem gombjai pattogtak a földön. Elszakította.
- Az egyik kedvencem volt. – néztem rá szomorúan.
- Ez a legkevesebb, majd kapsz újat.
Levette szoknyám, de rajta még az összes ruhája rajta volt. Fordítottam helyzetünkön, így én kerültem felülre. Megcsókoltam, mire belemarkolt a fenekembe. Ingje pár másodperc múlva már a földön hevert valahol az enyém mellett. Kvittek vagyunk. Nyakát csókolgattam, közben pedig kezeimet egyre lejjebb vezettem mígnem elértem a nadrágja széléig. Övéhez nyúltam és kicsatoltam, aztán kigomboltam és lehúztam róla. Magára húzott, majd ismét vad csókolózásba kezdtünk.
Életem legjobb szeretkezése volt. Olyan érzéki és szenvedélyes. Teljes mértékben beleszerettem ebbe a férfiba.
- Nagyon szeretlek. – simogatta vállamra kezét. Kimondta.
- Én is szeretlek. – néztem fel rá és megcsókoltam.
Melltartóm és bugyim felvéve nyúltam Chris ingje után, majd kiléptem a szobából. A férfi már tíz perce kiment, ezért gondoltam utána megyek. Eléggé eljátszottuk az időt. Kettő után értünk ide és most van este hat. Kimenve láttam amint a konyhában sertepertél.
-Tetszik rajtad az ingem. – mondta, mikor megfordult. Testét csak az elképesztően szexi szürke maci nacija takarta.
- Nekem pedig a nadrágod. – léptem hozzá közelebb és megcsókoltam.
Derekamra téve kezeit emelt fel és rakott a pultra. Lábaim közé furakodott és nyakamat kezdte puszilgatni.
- Az előbbi nem volt elég? – kuncogtam rá nézve.
- Belőled sosem elég. – mosolygott rám – Vacsorát csinálok. Segítesz? – kérdezte, mire bólintottam ő pedig letett a földre.
- Szeretnél egy kis lisztet az arcodba? – léptem Chris mögé, mivel az időközben felvett fekete rövidnadrág, amit ő adott tiszta fehér lett.
- Nem, köszönöm. – ugrott el, majd gyorsan rácsapott a fenekemre és futni kezdett.
- Christopher Robert Evans. – futottam utána nevetve.
A szobájába belépve láttam, ahogy „elbújt" a függöny mögött. Kuncogva léptem hozzá.
- Komolyan olyan vagy, mint egy kis gyerek. – nevettem.
- De te így szeretsz. – rakta derekamra kezeit, majd nevetve megcsókolt.
- Nem maradunk ma itt? – kérdezte Chris, miközben a kanapén néztük a tévét.
- Maradhatunk, de sajna akkor reggel korábban kell kelni. – néztem fel rá.
- Tudom, mert nincs cuccod. – adott puszit a számra.
Na sziasztok! Meg is hoztam az új részt! Remélem tetszik! További szép estét nektek! Találkozunk a kövi részben! Ölelés
fcknglv
YOU ARE READING
𝐭𝐡𝐞 𝐥𝐢𝐠𝐡𝐭 𝐨𝐟 𝐲𝐨𝐮𝐫 𝐥𝐚𝐦𝐩 /𝚌𝚑𝚛𝚒𝚜 𝚎𝚟𝚊𝚗𝚜 𝚏𝚏./
FanfictionEmma Wagner utolsó éves a Harvard Egyetemen. Az államvizsa előtt álló lány élete fenekestül felfordul, amikor megkapja gyakornoki munkáját. . . „Ms. Emma Wagner! Holnap reggel 8 órakor várjuk irodánkba. Boston, Private Alley 202." . Ha érdekel Emma...