Mielőtt elmennél

5. fejezet

Hogy miért rágodtam ennyit azon a kibaszott csókon? Hát ezért! Mert egy kicsi részem azt hitte valaki képes szerelmes lenni belém. De mint már megszoktam ez képtelenség... Áron sem volt más. Nevetséges vagyok, tudom.
Visszamentem a hotel szobába. Rebeka már ébren volt.
- Baj van?- kérdezte, látván, hogy nem vagyok jól.
- Dehogy, semmiség.- válaszoltam.
- Ugyan! Nekem elmondhatod.- nyaggatott tovább a lány.
- Jó, oké. Tegnap éjjel, amikor lementem a telefonomért találkoztam Áronnal. És megcsókolt.
- Micsoda?!- szakított félbe a mellettem lévő Rebi.
- Részeg volt. Ma pedig írásbeli előtt azt mondta, hogy tetszem neki. Most délután viszont azt mondta felejtsük el az egészet- tettem hozzá.
- Én ezt a srácot nem értem.- sóhajtott Rebeka. Ezután egy néma csend következett. Ehhez már egyikünk sem tudott mit hozzászólni. Érdekes volt ez a helyzet is. Dehát nincs min siránkozzak, hiszen még mindig Rebeka van akárhogy is a rosszabb helyzetben.

Olyan este hat lehetett, amikor az egyik kísérő tanárnőnk kopogott az ajtón. Kinyitottuk, ő pedig a kezünkbe adott egy-egy mappát.
- Itt vannak a következő napok programjai. Olvasgassátok, majd ha valami nem érthető nyugodtan kérdezzetek meg minket.- tájékoztatott minket, majd sietősen kiment. Természetesn első dolgunk az volt, hogy lássuk mit rejt a mappa.
- Holnaptól kezdődnek a programok.-szólalt meg Rebeka- Itt azt írja, hogy minden versenyzőnek kötelező a programokon való részvétel. Hát ez szuper. Pedig gondoltam milyen jó lesz, ha minden versenyző elmegy és csend lesz. Én pedig nyugisan ellehetek majd a gondolataimmal.
- Nem árt egy kicsit kibújni innen. Ismerkednünk is kéne. Rebeka, nem azért jöttél, hogy egy hotel szobában kuksolj egész nap. Oké. Megértem, hogy nem épp a legjobban érzed magad és én is teljesen ki lennék borulva ha a te helyzetedben lennék. De te sokkal erősebb vagy, mint én. Kérlek, ne sírj, hogy vége. Mosolyogj, hogy megtörtént- néztem rá a lányra, aki a könnyeivel küszködve ölelt át szorosan.
- Micsoda költői! Istenem, annyira utálom amikor igazad van!- gúnyolódott.
- Hiszen mindig igazam van!- nevettem. Ezután már elkezdtük olvasni milyen programokon kell majd részt vegyünk:

Április 24(Szerda)
8:00-9:00 Reggeli
9:30-11:30 Városnézés
12:00-14:00 Ebéd
14:00-15:30 Szünet
15:30-18:50 Meglepetés vendég
19:00-20:30 Vacsora

Eléggé meglepett. Nagyon jó programok vannak. Ez a meglepetés vendég pedig felkeltette az érdeklődésem.

Április 25(Csütörtök)
8:00-9:00 Reggeli
9:30-12:00 Csoportos feladatok
12:00-14:00 Ebéd
14:00-15:30 Szünet
15:30-18:30 Lovastanya látogatása
19:00-20:30 Vacsora

Április 26(Péntek)
8:00-9:00 Reggeli
9:30-18:30 Szóbeli vizsgák
A diákok ábécé sorrendben lesznek meghallgatva. Az ebéd természetesen tálalva lesz.12 órától 14 óráig elfogyaszthatják a szálloda éttermében. Akik hamarabb végeznek, szabad foglalkozásban részesülnek.
19:00-20:30 Vacsora
22:00 Szóbeli eredmények

Április 27(Szombat)
8:00-9:00 Reggeli
9:30-12:00 Szabad foglalkozás
12:00-14:00 Ebéd
14:30-17:00 Díjkiosztó
17:30 A szálloda szobáinak elhagyása

Az összes programot elolvasva azt vettem észre, hogy a szervezők próbáltak olyan elfoglaltságokat is rendezni, ami érdekelné is a fiatalabb korosztályt.
- Nekem igazából tetszenek a programok. Te hogy vagy vele?- kérdeztem Rebekát.
- Nem rosszak. Tényleg nem.- mosolygott rám. Még mindig nem egy őszinte mosoly, de haladunk.

Ma már csak a vacsora maradt. Lementünk az étterembe, ahol Áron széke végig üres volt. Nem tudom miért nem jött vacsorázni. Probáltam kiverni a fejemből mindent, ami hozzá kötődik. Mégsem sikerült.