Mivel csak pár másod percig hallottam, nem foglalkoztam vele sokat. Újabb néma csend vett minket körül. Majd lassan elaludtam.
•Baekhyun szemszöge•
Az a furcsa hang végül elhalt és helyét át vette a csontig hatoló csend. Ha jól észleltem szobatársam végre elaludt, légzése egyenletessé vált. Vártam pár percet a biztonság kedvéért, majd óvatosan, hogy senki se halljon meg, kiosontam a szobánkból, egyenesen le a lépcsőn és a konyhát céloztam meg. Rohadtul meg lepődtem amikor láttam hogy égnek a lámpák.Mióta ide költöztünk senkivel sem találkoztam éjjeli nasizás közben. Hmm talán csak égve maradt a villany. Igen biztos ez lessz! Újból elindultam, de a csörömpölés megzavart. Ezek szerint mégis van itt valaki.
Miközben egyre közelebb haladtam valami fedősztorin kezdtem gondolkodni. A nasit nem hagyhatom ki, ez holt biztos.
Amikor végre sikerült be érnem, nem várt látvány fogadott.
A kis fekete hajú gyakornok egy tányért próbált csendben kivenni a szekrényből.
-Hát te? -kérdeztem rá halkan hisz még mindig inkongnítóban voltam. A hangom hallatán egy óriásit ugrott és majdnem eldobta a kezében tartott tányért. Aminek nem igazán örültem volna most, tekintve hogy nem most szándékozom lemondani a kajámról.
-Shhhhh! Halkan nehogy meghalljanak. -tettem szám elé a mutató újjam és úgy suttogtam. - Mit keresel itt?
-Csak egy kicsit megéheztem. -vont vállat és maga mögé mutatott ahol egy doboz csokis keksz, nutella, kifli (Hanna__Bararath kiflimérgezés😏😏szerk.) és kakó volt előkészítve. Rögtön felcsillant a szemem. Óvatosan én is leemeltem egy tányért és leraktam a pultra. Elővettem 2 bögrét és megtöltöttem őket kakaóval. Az egyiket a lány felé nyújtottam, a másikba pedig bele-bele kortyoltam. Nagyon fincsi volt. A tányérra raktam ki vagy 10db sütit.
Egyik kezemben a sütivel a másikban pedig a bögrével sétáltam az asztal felé. Leültem egy bárszékre és épp neki álltam volna a finomságnak mikor feltünt hogy Hanna még mindig ugyan ott áll megszeppenve. -Nyugi van elég süti nem eszlek meg. -nevettem -És nem árrulak be ha te sem engem. -mondtam mosolyogva. Viszonozta a gesztust és neki állt meg kenni a kiflit nutellával. Mikor végzett leült mellém és csöndben eszegetett.
-Mindig itt vagy? -szólt meg egy idő után.
-Sose hagynám ki! Például ilyen szerencsés lehetek és találok sütit, amiért nappal meg kéne vívnom. Így egyszerűbb. -avattam be.-Aha. Értem. És még sosem buktál le? Mármint én szinte egyből lebuktam amint kiléptem a szobánkból. Majdnem leestem a lépcsőről meg láttad a tányérral is mennyit szenvedtem.
-Nem, már van benne gyakorlatom. Mióta ide költöztünk azóta csinálom. Meg igazából az Exo szállásán is volt hogy egyszer-kétszer kiosontam. Még mindig megvárom míg Taeyong elalszik. És te a hogy osontál ki? - meséltem, a kérdés pedig eskü hátsó szándék nélkül modtam. Tényleg.
-Áá 2 lehetőség van nála. Vagy alszik és akkor semmi nem keltheti fel vagy ébren van és filmet néz, esetleg olvas. Így az köti le a figyelmét. Most a második volt. Egy kicsit felidegesítette Jonathan, ezért épp szerintem azt nézi ahogy kinyírnak valakit.- ezen halkan felnevettünk -Szerintem mire vissza érek is a laptopot bámulja majd, és észre se vesz.
-Hmm érdekes. Tényleg veletek mi lesz? Mikor kezdtek neki a gyakornokságnak?
-Jonathan azt mondta már holnap kezdünk. Changhoon bevisz minket hozzá, és a pontosabb instrukciókat majd akkor mondja el. Remélem nem lesz több meglepetése mint hogy ide költöztünk -sóhajtott egy nagyot, majd a szája elé kapott, mintha valami rosszat mondott volna -Mármint ne értsd félre nagyon örülök hogy ide költöztünk vagyis örülünk. De úgy volt hogy máshol leszünk és nem igazán készültünk fel erre. De tényleg nagyon kedvesek vagytok hogy befogadtatok meg minden. Na jó azt hiszem inkább befogom. -hadarta, én csak jót szórakoztam zavarán, alig bírtam vissza tartani a nevetést. -Azt hiszem én most megyek. Holnap hét órakor kell kelnünk. Így is nekem kell kirángatnom majd Bekát az ágyból. Bajban leszünk ha én is elalszok...
-Rendben. Menj csak. Holnap ugyan ekkor? Markék lesznek a felelősek a vásárlásért és ők mindig sok nasit hoznak. -kacsintottam rá.
-Ki nem hagynám! -nevetett fel. -Jó éjszakát.
-Neked is. -intettem neki. Felfutott a lépcsőn és már csak az ajtó csukódását hallottam. Miután minden süti elfogyott a tányérról, eltűntettem a bizonyítékokat és én is fel indultam nindzsa üzemmódban a szobámba.
Sikeresen felértem és ágyba bújtam. Ránéztem az órára ami 2.38-at mutatott. Azta! Elég sokat beszélgettünk. Kíváncsi leszek hogy kelnek fel reggel. Nekünk előbb kell kelnünk mint nekik mert már 7.30-kor el kell kezdenünk a próbát. De jó ma is csak pár órát fogok aludni. Na mindegy, majd a kocsiban bepótolom. Ekkor eszembe megszületett egy nagyon jó kis terv. Már csak az a kérdés hogy kinek is lesz az jó. Annyi szent, hogy nem kell attól félniük hogy fel tudnak-e kelni.
Igen ez jó lessz! Már csak meg kell beszélnem a srácokkal. Biztos bele fognak menni. De ez még rá ér most viszont már aludni kéne. Amúgy, tök jó hogy saját magammal beszélgetek... Na jó éjt én!
Jó éjt Baekkie!- válaszoltam magamnak, és már aludtam is.~~~~~~~~~>}○{<~~~~~~~~~
Sziasztok! Bocsánat a késés miatt.😓🙏🙏 Remélem tetszet.😊 Hamarosan folytatjuk. Ha bármi kérdésetek van vagy kérésetek nyugodtan írjátok meg kommentben szívesen válaszolunk rá. Szép délutánt nektek!😘
Nem tudom ti hogy vagytok vele de nekem nagyon tecc ez a szám. Mondjuk az összes többi is de ez mellékes.😅😅
YOU ARE READING
Is This a Dream?
Romance(...) -Ne merj így beszélni velünk.- suttogta halkan amitől még ijesztőbb lett. (...) (...) -Rebeka az-jelentette ki. - Vedd fel!- Kiáltottuk Lucasszal egyszerre. - Jól van (...) (...) Rebi: -Hallod itt van Baekhyun a fotózáson ... vele fotóznak. ...