Welcome to my Paradise!

Az a "fránya" helyesírás

Most egy régebbi munkámat hoztam nektek vissza, amit nagyon sajnálnék, ha kárba veszne.

Még a legjobbak is beleeshetnek abba a csapdába, ami helytelen szavakat von maga után. Sőt, még velem is megesik néha, hogy elmarad egy-egy betű, írásjel, vagy teljesen más jelentésű szó születik. Soha nem elég hangoztatni, hogy a helyesírás nagyon fontos. Helytelenül írni bárki tud.

A legjobb módszer a helytelen szavak elkerülésére az, ha újra és újra átolvasod a szöveget. Ez lehet, hogy unalmasnak és fárasztónak tűnik, de megéri. Az is segíthet, ha hangosan kimondod azt a bizonyos szót. Ha mégsem vagy biztos benne, hogy hogyan írják helyesen, akkor semmi probléma nem lesz, ha a google-t kéred segítségül. A helyesírás nagyban segít az olvasónak a szöveg megértésében.

A másik dolog, ami szerintem nagyon gáz, hogyha egyesek a szöveg alá írják, hogy "bocsánat a helyesírásért!". Ennyi erővel akár ki is javíthatod a mondatot. Előfordulhat egy-két helytelen szó, de azért meg szerintem senki nem fog szétoltani.

Ha nem vagy tisztában a helyesírás alapszabályaival, akkor ezt most nyugodtan elolvashatod.

Megjegyzés: amit megtanultál, vagy meg kellett volna tanulnod az iskolában

A betűk. Ezeket jó eséllyel mindenki ismeri, sőt mindenki sorrendbe tudja őket rakni az ABC szerint. Tudjuk azt is, hogy a magánhangzók és a mássalhangzók mikor rövidek és mikor hosszúak. Ismerjük a betűk szótári alakját, a személynevek, az idegenszavak helyesen írását, és a betűk zöngés meg zöngétlen párját.

1. Alakváltás

Egyes szavaknak kétféle alakja is van. Ez nem baj, hiszen mind a kettő helyes, például: csepeg-csöpög, fel - föl, hova - hová, gyerek - gyermek, benn - bent, kacsingat - kacsintgat.

2. Tőváltozások

A hosszú magánhangzós szavak két csoportra oszthatók. A toldalékos szavak többsége megőrzi a tőbeli magánhangzó hosszúságát, és csak néhány változik rövidre, például: zsír-zsiradék, húsz-huszadik, tűr-türelem. Azonban egyes szavak csak bizonyos toldalékok miatt válthatnak rövidre, például: kéz - kézben - kezet, út - útban - utat, víz - vízben - vizet, tűz - tűzben - tüzet.

A közkeletű idegen szavak egyes idegen eredetű képzők előtt a tő belseji hosszú magánhangzó rövidre változik, például: szociális - szocialista, passzív - passzivitás, irónia - ironikus. De ez sem érvényes minden esetben, például: akadémia - akadémikus, fókusz - fókuszál.

A szó végi a és e betűk csak néhány toldalék előtt maradnak rövidek, legtöbb esetben á-ra és é-re változnak, például: apa - apát, kerge - kergét. Azonban a szabály nem vonatkozik a betűszók írására, például: ELTE - ELTE-re, MTA - MTA-t.

Egyes szavak végén levő hosszú magánhangzóval szemben az -l képzős formában rövid magánhangzó van, például: bosszú - (meg)bosszul, fésű - fésül.

3. Toldalékok

A magánhangzók esetében a hosszú toldalékok a(z) -ít, -dít, -sít, -ú, -ű, -jú, -jű, -tyú, -tyű, -attyú, -ettyű, -ból, -ből, -ról, -ről, -tól, -től, -ól, -ől, például: épít, buzdít, állandósít, négylábú, jószívű, (hosszú) szempillájú, (éles) elméjű, sarkantyú, billentyű, szivattyú, csengettyű, szobából, erdőből, házról, tetőről, fától, víztől, alól, elől. A rövid toldalékok a(z) -ul, -ül, -dul, -dül, -stul, -stül, -szor, -szer, -ször, -kor, -ig, -i, például: gyógyul, magyarul, alul, kerül, végül, belül, fordul, pezsdül, ruhástul, csőstül, háromszor, hétszer, ötször, éjfélkor, félig, esti.