Nem vagyok egy directioner!

Június - part 3.

Köszönöm a két kommentet! El nem tudjátok képzelni, mennyit jelent ez nekem! :) Ezért aztán úgy gondoltam, ma már hozom is a kövit! :) Sooo enjoy! (megjegyz: imádtam írni a kocsmás részt :D )

Nem hittem volna, hogy a menedzserek tényleg belemennek. Mégis húsz perccel később már egy elsötétített ablakú fekete kisbuszban ültünk a fiúkkal, és a sminkesükkel Louval. Én elöl ültem a sofőr mellett és egy ír kocsma felé navigáltam. Dia hátul ült Liammel és Zaynnel és sajnos semmit nem hallottam a beszélgetésükből. Annál többet Harry, Louis, Niall és Louéból.

- Egy ír pub megfelel? - kérdeztem és hátrapillantottam Niallre.

- Ha van Guiness-ük, megteszi. - mosolygott rám, míg a többiek bólintottak.

Seperc alatt beértünk a belvárosba.

- Parkoljunk közel, vagy inkább eldugott helyen? - néztem a magyar sofőrre, aki egyben az egyik szekus volt.

- Közel. Ott kiszálltok, én meg leparkolok egy utcával beljebb. Ha indulni akartok, csörgess meg, itt a számom - nyújtott át egy névjegykártyát. - De nem lesztek egyedül. A turnémenedzserük ragaszkodott hozzá, hogy kövessen minket az egyik emberével. Ők végig figyelni fognak titeket.

- Oké.

- What's up? - kérdezte Harry a hátam mögül. Előre hajolt és éreztem, ahogy a lehellete hozzáér a nyakamhoz. Kirázott a hideg és nem tudtam eldönteni, hogy jó vagy rossz okból.

- Tíz perc és ott vagyunk! - válaszolt Gábor (mint kiderült így hívják a sofőrt).

- Hey drága guide-unk szereted ezt a helyet amúgy? - duruzsolta Harry a nyakamnak.

- Mondhatni. Ismerem a tulajdonosokat. És szeretem az amerikai és ír cuccokat.

- Le mertem volna fogadni. - éreztem, hogy elmosolyodik.

Pár pillanattal később megálltunk a bár előtt. Áldottam az eget, hogy mar egész sötét volt, így nem voltunk annyira feltűnőek. Mind kiszálltunk,én rögtön láttam Pault és egy biztonsági őrt a mögöttünk lévő autóban és biccentettem neki, mire ő visszabiccentett.

- Menjünk be! - mondtam a srácoknak és elindultam. Dia mellém lépett.

- Ez álmaim estéje! - súgta nekem - Ja, amúgy szóltam Verának, hogy elmegyünk a fiúkkal, visszaírt és sok szerencsét kíván neked! - nevette el magát barátnőm, én meg inkább nem is válaszoltam.

Amint leértünk egy eldugottabb boxot kezdtem keresni a tekintetemmel, szerencsére találtam is. Köszöntem Móninak és Petinek, a két pultosnak, akiket nővérem révén ismertem. Móni szájtátva nézte a mögöttem megérkező embereket.

- Megmutatom a rendezvényszobát. - mondta nekem Peti.

Egy apró mosoly kíséretében bólintottam. Valóban jobb ötlet egy szabad boxnál. Hátrapillantottam, és láttam, hogy Paul és a társa megfelelő távolságból követnek minket. Harryhez fordultam.

- Igazad volt, tényleg olyan, mintha egy kém életét élném.

Felnevetett, mire még a zene ellenére is több fej fordult felénk.

- Kövessétek ezt a srácok, addig leadom a rendeléseket. Sört mindenkinek? - néztem a többiekre. A fiúk bólintottak, csak Lou rázta meg a fejét.

- Whisky-kóla.

- Oké.

A srácok Dia vezetésével bementek a különboxba, ami függönyökkel volt elválasztva a kocsma többi részétől.