Ben Drowned Girlfiend/Egy Antiszociális élete

Strange happenings

/Anne szemszöge/
A napokba fura dolgok történtek a városba, emberek tűnnek el, ami nyilván nem lehetetlen és szokatlan egy nagyobb városba, de az a valaki aki el rabolja az embereket a mi végjegyeinket hagyja ott, mint például: ,,Go To Sleep", ,,Game Over". Meg a többiekét. Nem tudom mi a terve, de ezekkel nagyobb hírnevet szervezett nekünk, ami azért vicces mert egyre több a fan, meg a bolond ember, akik azt hiszik "varászlattal" távol tartanak minket, ugyan kérlek. Engem csak azzal lehet távol tartani bizonyos helyektől, ha Ben főzte kaja van ott. (Amúgy szeretem, csak ne főzzön). Vissza térve erre az egészre, Slenderman se tudja mi történhetett, ami azért fura mivel ő mindig látja ezeket, de most semmi. Az erőm kezd elhagyni, de vissza változom emberré, Bennel nem tudok maradni, ő nem öregszik, én viszont fogok ha ember leszek. L.J se olyan jó kedvű már, Sally mintha kezdene felnőni, és a többiek is mások lettek, Jeff se őrült már annyira, Evi meg detto úgy jár mint én. Vajon ki teheti ezt? Ki kell derítenem, Ben úgyse engedne el, el kell szöknöm. Ezt kettőnkért tenném. Remélem nem tudja mire készülök.

/este/
Ben el aludt, én pedig mellette fekszem, ő ölel, annyira fog hiányozni hogyha nem sikerül ki deríteni ki teszi ezeket. Ki keltem az ágyból és fekete ruhát vettem fel, és neki álltam az akciónak. Először ki léptem a szobánk ajtaján, és meg próbáltam halkan be csukni az ajtónkat mivel nyikorog picit, nem nagyon sikerült de Ben nem ébredt fel. Na most jön a másik nehéz része. úgy végig menni a folyosón hogy senki se vegyem észre. Mikor sétáltam Sally ment le a konyhába de el tudtam surranni mellette. Ki nyitottam a bejárati ajtót, be csuktam halkan és futottam, futottam csak a fák között célom felé, mikor oda értem Candy kastélyához akkor meg álltam az ajtó előtt. Nem merek be menni de muszáj. Be léptem halkan, mentem a könyvtár felé, tudtam hogy van itt valami, de hogy hol azt nem. Mentem és mentem, de egyszer csak meg találtam, be mentem, el kezdtem kutakodni, undorító ez a hely, színes, semmi fekete, vagy sötétebb szín. Habár mit várok? Ez Candy kastélya. De sajnos a kutató munkám semmit se eredményezett. Gondoltam meg keresem a ,,főnök" irodáját, kerestem, de ott se találtam semmit, gondoltam holnap vissza jövök, de mára hagyom, így is itt vagyok legalább 2 órája, ha nem több. Indultam haza, sínen voltam, senki se vett észre, mentem az erdőbe, mikor a kastélyhoz értem láttam hogy bent teljesen a sötétség. Be mentem az ajtón, fel a lépcsőn, végig a folyóson a szobánkig, be mentem, be csuktam az ajtót, meg fordultam és láttam két vérvörös szemet a sötétben, meg ijedtem, szívrohamot kaptam szinte, fel kapcsoltam a lámpát, láttam hogy Ben ül ott és ideges.
-Hol voltál?-lehetett a hangján hallani az idegesség legnagyobb fokát, és az aggodalmat, picit el torzult a hangja.
-Csak...-próbáltam hazudni, de úgy nézett mint aki bele lát a lelkembe úgyhogy el szóltam magam- Candynél-hirtelen a számhoz emeltem a kezem, és remegni kezdtem, láttam ahogy Ben arca torzul az idegesség miatt.
-Normális vagy? És legalább egyedül?
-I..igen.
-Gratulálok! Tudod mi történt volna ha el kap? -szinte hörgött már, eléggé para volt.
-Miattunk tettem.
-Mit számított volna ha ott ragadsz? Fel tudod fogni mit tettél? Fel tudod fogni mit jelentesz nekem? SIMÁN EL VESZÍTHETLEK ÍGY IS!NE KÖNNYÍTSD MEG!-az idegtől már idáig láttam hogy a szeme izzik, a vér a szeméből egyre jobban folyt, meg ijedtem tőle, sose láttam még ilyennek.
-Ben...meg ijesztesz...-remegtem már és könnyeztem.
-Szerinted te engem nem? Soha többet ne menj el így! Mert akkor én megyek érted és az fájni fog!-azzal ki viharzott.
Gondolkodtam, majd le ültem a földre és sírni kezdtem, ebben az fájt a legjobban hogy igaza van. Meg könnyítem hogy el veszítsen...