Bűnök tengerében.../BTS fanfiction/

6.

Két kopogás után Yura dugta be a fejét és döbbenten mérte fel a keletkezett károkat, majd az ajtót becsukva vándorolt tekintete rám és elképedve nézett vérrel borított valómra.
-Veled meg mi az ördög történt?!-állította fel kisasztalomat és komódomat egymás után, majd hozzám lépett és a fürdőbe rángatott, ahol lenyomott a kád szélére és egy kötszeres dobozt elővéve telepedett le elém-Válaszolnál az előbbi kérdésemre?-nézett fel rám, miközben egy vattapamacsot itatott fertőtlenítőbe.
-Bántottam a fiúkat és így jött ki rajtam a bűntudat...-hajtottam le a fejem-Fizikálisan fájdalmat éreztem a tudat miatt, hogy egy ujjal is hozzájuk értem...
-Ezért magadat büntetted?-kérdezte és közben egyik sebembe nyomta a vattapamacsot, mire felszisszentem és összeszorítottam szemeim-Nem tudod még kontrollálni az erődet, ez teljesen normális ilyenkor!-ingatta a fejét.
-Az normális, hogy számomra fontos embereket bántok indok és akarat nélkül?-ráncoltam a szemöldököm-Mert akkor ez a hely sem különb a fönti világnál!-háborodtam fel kissé, így Yura egy újabb sebembe nyomta bele a fertőtlenítőt, mire felnyögtem a fájdalomtól.
-Velem ne üss meg ilyen hangnemet!-förmedt rám-Az elejétől segítek neked és nem tehetek arról, hogy ez történt!-morogta orra alatt.
-Igazad van unnie bocsánat!-sóhajtottam fel arcomat megdörzsölve-Borzasztóan sok dolog történt a napokban!-hunytam le a szemem miközben a hideg csempének döntöttem homlokom.
-Semmi baj Angel!-mosolygott fel rám halványan, majd egy kenőccsel bekent fáslit tekert jobb alkarom köré és áttért másik kezemre.
-Hogy fogjam vissza magam Yura?-kérdeztem, miközben sebes alkarom kémleltem-Nem mehet, így tovább...
-Hoseok úrfi már meggyógyult, csak a száján van meg a vágás-kezdte el bekenni a másik tekercs fáslit is az előbbi kenőccsel-Nekik nem nagyon tudsz ártani akaratodon kívűl, tehát megnyugodhatsz! Javaslom, hogy csak jusson eszedbe mennyire biztonságban érzed magad a közelükbe...-nézett fel rám, majd betekerte másik karomat is.
-Szerinted beválik majd?-simítottam meg bekötözött kezeimet.
-Szerintem teljes mértékben ura leszel a helyzetnek úrnő!-villantott felém egy mosolyt, majd a dobozt visszahelyezve támogatott ki a helyiségből, ugyanis lábaim még hihetetlenül remegtek.
-Öltözz át!-dobta nekem hálóingem, mire kézségesen tettem amit kért-Holnap reggelre behegednek a sebek és lefürödhetsz, addig ne piszkáld!-dőlt neki az ajtómnak-Minden rendben lesz Angel! Erősebb vagy, mint hinnéd...-lövellt felém egy biztató mosolyt, majd magamra hagyott.

Másnap reggel még Yura betoppanása előtt keltem, így már behegesedett kezeimről letekerve a két anyagot, másztam be a zuhanyba és lemostam magamról a tegnap mocskait. Selyemköntösömben ültem az ágyon, mikor unniem belépett és döbbenten tapasztalta, hogy már ébren vártam rá.
-Keresek rád valami göncöt, aztán leviszlek a fiúkhoz, mert már nem bírnak a vérükkel!-ingatta meg a fejét kuncogva, majd kinyitotta szekrényem és keresgélni kezdett. Egy fekete bőrhatású hosszúujjú, dekoltált ruhát nyomott kezembe, mely a bokámig ért, de szoknyája látni engedte jobb lábam egészen combom közepéig. Belenyomorgattam magam, majd fekete magassarkúmat felkapva huppantam le a már visszarendezett kisasztalom elé. Yura magas copfba fogta hajam és egy fekete köves nyakláncot akasztott nyakamba, majd ezüst kereszt alakú fülbevalót helyezett fülembe. Tettem még fel spirált és kihúztam a vízvonalam, majd késznek nyilvánítottam magam, így Yura után kiléptem a folyosóra.

Az ebédlő elé érve hatalmas levegőt vettem, majd biccentettem unnienak, aki erre bedugta fejét az ajtón.
-Megjött?-hallottam meg bentről megszólalni kísértetiesen egyszerre hét hangot.
-Igen úrfik!-bólintott, majd kitárta az ajtót és belépett a helyiségbe-Jöjjön úrnőm!-hajolt meg enyhén, mire egy grimaszt elejtve beléptem a helyiségbe. Fejet hajtottam és szigorúan a padlót kémlelve kopogtam el helyemre.
-Angel!-mordult rám Jimin, amint helyet foglaltam-Nézz már ránk a pokolba is!-lassan ráemeltem zöld íriszeimet, melyek még kicsit vörösek voltak a tegnapi kifakadásom végett.
-Most nagyon irigy vagyok ám!-fonta keresztbe maga előtt karjait Taehyung és lebigyesztette ajkait-Hogy lehet valaki ennyi tombolás és bőgés után is gyönyörű?!-fakadt ki teljesen, mire csak lesütöttem szemeim.
-Hogy van a kezed?-ivott bele poharába Yoongi halál nyugodtan, mire rákaptam tekintetem és tisztán éreztem ahogy lesápadok.
-H-Honnan...?-ráncoltam szemöldököm.
-Mi van akkor, ha véletlenül, de tényleg csak puszta véletlenből bementünk hozzád az éjszaka?-pillogott rám ártatlanul Hoseok és sérült ajkára mosolyt varázsolt.
-Ti komolyan bejöttetek hozzám éjszaka?-tátottam el a számat.
-Figyelj...-törölte meg száját Namjoon, miután lenyelte a falatot-Előbb vagy utóbb úgy is hálnod kell mind a hetünkkel...-rántotta meg a vállát, mire csak elkezdtem nevetni a mondat komikussága miatt. De hamar abbahagytam, ugyanis, mikor csak én kezdtem el nevetni, akkor realizálódott bennem, hogy ők nagyon is komolyan gondolták ezt a kijelentést.
-V-Várjunk...-pirultam el egy másodperc alatt-Ú-Úgy érted...Mind a hetetekkel?-néztem végig rajtuk, mire csak bólogattak-E-Egyszerre?-dadogtam és megint csak bólogattak-Oh, szűzanyám!-dőltem hátra a székben homlokomat dörzsölve.
-Mihamarabb add magad Namjoonie hyungnak és hamarabb kaphatunk belőled!-bólogatott JK. Jah, mintha ez annyira könnyű lenne...
-Jaja!-bólogatott Seokjin is-Éhezem már arra az orgiapartyra!-kacsintott pohara mögül, mire félrenyeltem az akkor számba vett falatot és köhögni kezdtem.
-A héten még nyélbeütjük?-kérdezte tőlem Nam, miután elmúlt a fulladás veszély, de úgy mintha csak az időjárásról fecsegnénk nem pedig a szüzességemről.
-Ahogy érzed oppa~!-vontam meg a vállam egy apró mosolyt villantva.
-Nah, elmész az anyukánkba Kim Namjoon!-fonta össze kezeit Hoseok-Hogy tudta az az arc!-mutatott bujaság felé-Elvenni az eszét! Ehelyett az arc helyett!-mutatott magára, majd puffogva hátradőlt székében.
Elszakítva figyelmem az őrjöngő kevélységről, éreztem, hogy valaki a nyakamba szuszog, így megintcsak reflexszerűen csaptam enyhén falnak az illetőt.
-Na?-nézett érdeklődve a tettesre Jungkook.
-Elkezdte!-bólogatott bőszen Jin, miközben újra helyet foglalt, nyakát kiropogtatva. Auch...
-Mit is?-néztem rá értetlenül.
-Ovulálsz!-válaszolt tök természetesen Joon-Ilyenkor erősebben érezzük az illatod és jobban kívánsz minket, de vigyáznunk kell, mert még nem akarunk porontyot pláne, hogy peteérésed van!-vezette le teljes szakértéssel, én meg csak döbbenten meredtem rá.
-Miért érzem azt, hogy többet tudsz erről, mint a tulajdon anyám és nevelőanyám?-sóhajtottam.
-Mert ez így is van!-bólogatott büszkén-Olyan dolgokat is tudok a testecskédről, amiket te még nem is sejtesz...-hajolt közelebb-Had hozzam fel példának az erogén zónáidat! Az összeset tudom már!-villantott egy kaján mosolyt. Nyeltem egy hatalmasat zavaromban és hátradőltem. Borzasztóan hosszú lesz ez az egy hét...

BK_mnstr💜