Pajzs[BTS ff] (Befejezett)

35.rész

  Persze , ne válaszolj. Mormogom magamban , ahogy Namjoon vérző testét lassan egy padra fektetjük.
  Tae továbbra sem szól semmit, csak összeszorított fogakkal sápadtan térdel mellette.
-Nem lesz baj-szólal meg Rin, miután alaposan meg vizsgálja - csak felszíni sérülés. Nem soká jobban lesz.
Ezt meg honnan veszi?
-Most mi lesz? - kérdezi Tae. - Itt nem maradhatunk.
-Pedig nincs más választásunk! - mondja Kook, majd elő veszi szabályát harcra készen. Igazi harci nyuszi, ezen mosilyognom kell.
Egyelőre csend van. Tae magába fordul , majd lassan fel néz.
-Meg találták!
Nem kérdezünk, tudjuk miről van szó.
  Én sem kérdeztem, tudtam mi zajlik Tae-ban.
-Nem a Te hibád! - mondom ki végül.
-Nem lett volna szabad magára hagynom őt. Éreztem, hogy baj közelg, mégis itt hagytam.
  Hangja fáradtan cseng, tele van bűntudattal.
  Ő egy nagyon vidám természetű srác, de a gondolatai sokszor akarták őt a mélybe húzni. Talán ezért is volt ő az egyetlen aki féltettem a Damnától.
  Akaratlanul is végig mérem őt. Azt az ártatlan, néha szinte már gyermeki arcát, magas, izmos alkatát, ami most mégis megtörten hever szerelme mellett.
  Szemeiben értetlenség és fájdalom.
Szeretném tudni, mi zaklatta fel ennyire, de ő mélyen hallgat, a gondolatait pedig el zárja.
Ajh, már megint kezdi.
  Sóhajtva állok a harcra kész villámnyuszi mellé.
  Elszántan szorítja fegyverét, tudom meghalni kész lenne a barátaiért. De az aggódás az ő szemében is ott lapul, mint valami hangtalan társ, aki csak akkor bukkan elő, mikor elcsendesednél.
Bevallom, én is aggódom a többiekért. Ide érhetnének már.
  Hangokra leszünk figyelmesek, pusmogásra, de nem zavaró. Jungkook megfeszül, majd  el helyezkedik, de ahogy meg látja érkezőinket el tátja a száját.
-Körül vették a várat!-Sokkoltan bámuljuk Sobint, majd a másik hármat. Ezek meg hogy....?
-Le zártuk a nyugati kaput, egyenlőre nem tudnak be jutni, de ez csak idő kérdése. - Csatlakozik Yugyeom is.
-Meg van a lány? - Kérdezi a másik kettő egyszerre.
-Mondd, hogy nem csak négyen jöttetek. - nyögöm, miközben lepacsizom velük. Rég láttam már őket.
Namjoon mocorogni kezd, mire mind vetünk felé egy pillantást. Tae közelebb húzódik hozzá, csókot lopva szájára.
Yugyeom szájtátva figyel, de én egyetlen pillantással belé folytom a szót.
-Nem-Rázza fejét Sobin-Oh Sehun és csapata, a másik oldalon van, ott várnak ránk. Hol van Lia?
-Nemsoká ide érnek. - Szólal meg Tae.
-Te vagy NaRin? - Yugyeom kérdőn néz Rin-re aki csak meglepetten bólint. Erre mind meghajlanak.
-Jó, hogy vissza tértél. - Mondja Sobin. A többiek bólogatnak.
Yugyeom egy tekercset vesz elő övéből, majd hamarjában ki teríti.
-Lássuk csak. Most itt vagyunk-mutat egy pontra. - Sehun itt vár.
-Fasza-néz át Kook a válla fölött, mire Yugyeom kucsit eldől előle. -akkor, talán itt is mehetnénk - húzza végig ujját egy bizonyos útvonalon.
-Igen-bólint Yugyeom is. - ez sem rövidebb a többinél, de azt hiszem egyre gondolunk.
Kérdőn nézünk rájuk.
-Ezek személyzeti útvonalak. - Mondja Kook. - Látjátok? - mutat egy jelre. Kalaphoz hasonló. - Ez a szolgák jele, térképen mindig így jelzik azokat az útvonalakat ahol ők közlekedhetnek.
-Ok - sóhajtom- be várjuk a többieket majd tipli.
Nem sokáig kell várni.
Hirtelen Jin bukkan fel, nyomában Liával, aki amint észre veszi Rint egy kissebb sikkantás után, a lány nyakába veti magát.
  El érzékenyükve nézzük őket, ahogy könnyeik lassan elalapdnak, majd lassan elengedik egymást.
-Nem akarom megzavarni a csodás egymásra találásotokat-köszörüli torkát Sobin-De talán indulhatnánk.
Mi is halljuk a közeledő lépteket.
   Elég sokan lehetnek
Namjoon ezt a pillanatot használja ki, hogy fel üljön. Tae megkönnyebbült sóhajjal tartja szerelmét.
Megint mindenki őket nézi, amibe Tae rendesen bele pirul.
-Azt hiszem , én nem megyek veletek!
Minden szem Rin felé terelődik.
-Mi a picsa? - Nyög fel Jin. - Ugy nem most jut eszedbe hősködni?!
-Meg se álmodd! - Ugrom hozzá. Tekintetem dühösen fúrom az övébe, de ő dacosan állja a pillantásom.
-Idehe lezárni végre ezt az egész katyvaszt! - Motyogja oldalra nézve, majd egy mélyről jövőt sóhajt. - Ez az egész miattam van, nekem is kell pontot tennem a végére. Meg keresem az apámat.
-Jó, tegyük fel elengedlek. Tegyük fel meg is találod. Utána? Hogy rendezed le vele ezt a katyvaszt, ahogy te mondtad? Le rendezitek egy sakk partival? - kérdezem gúnyosan.
-Vicceske vagy! - mondja ugyanazzal a hangsúllyal. Jól van Min Yoongi, nyugodj meg! Felébredt benne a védelmi ösztön, várható volt. Türelmesnek kell lenned.
-Hahó! - Jung hangja idegesen cseng. - Egyre közelebb vannak.
-Akkor indulás, látogassuk meg imádott királyunkat.
Sobin izgatottan csapta össze tenyerét, mire egy emberként nézünk rá.
-Most mi van? Én oda megyek ahova ő. - Mutat szerelmemre.
Yugyeom Taenak segít talpra állítani  Namjoont, aki ugyan már magához tért, csak még kicsit gyenge. Nekem ez is furcsa, mintha valahonnan erőt merítene.
A saját feszültségemről meg már inkább tudomást sem veszek
  Társaimnak nem is volt kérdés, hogy nem hagyják Rint egyedül.
Ahogy indulnék a többiek után, Hann a karomnál fogva vissza ránt. Az alacsony, fekete hajú srác szinte az aurámba hajol, ami fura.
Mindig szereti meg tartani a kellő távolságot, kissé magának való, amolyan nyugis laza csávó.
Hm, mintha magamat látnám.
-Suga! - Hangja folytottan jut el tudatomig, nem akarja hogy a többiek is hallják. - Azt hiszem láttam Lune-t, nem is olyan rég.
Le döbbenve figyelem , most biztos csak szórakozik . Vajon az a Lune?
Mintha olvasna gondolataimban, bólint.
-Suga! Ő ellenség!
Tudomásul veszem. Csak nem értem.Jin legjobb barátja volt, akkor most? Sosem láttam őt.
Mindig is azt hittük, hogy aznap mikor Jinnel megismerkedtünk halt meg. Most meg Hann azt állítja látta őt.
Mi a szent szar folyik itt?