Pajzs[BTS ff] (Befejezett)

38.rész

  Sokan voltak. Túlságosan is, annyiuk ellen. NaRin szíve össze szorult. Féltette őket.
  Mindnyájukat!
  Hisz mind őérte vannak itt. Szinte fel sem fogta.
  Álomszerű volt ahogy az ellenség be özönlött a labirintusba, pontosan tudva, merre kell menniük.
  Legvégül Lune és a mágus Hyung sétált be.
  Jin réveteg tekintettel figyelte őket. Lassan kezdett össze állni a kép számára.
  Mi van ha valójában nem is az apja akarja az uralmat a világok felett, hanem csak Hyung.
Ha az apja is csak egy eszköz.
  Nem is tudott róla, de húga fejében ugyanez a gondolat ütött szöget.
  Taehyung tekintete Lune-t szuggerálta.
  Mitől lett ilyen más?Mi ez a vak gyűlölet?
  Közben a harcosok elérték Jint és embereit.
El kezdődött a harc, Yankarik és Yankarik között.
  NaRin kezében Kalybra fényleni kezdett, mire zakatoló szívvel szorította.
  Nem akart embert ölni, de tudta, most nincs más választása.
  Az emberek fájdalmas, dühös kiáltásai lyukat martak szivébe, amitől a harag kezdett rajta el uralkodni. De ő nem akart gyűlöletet.
  Fájt őket hallgatni.
-Itt az idő! - hallott egy már ősrégi hangot. - Add ide szépen a gyűrűt.
  Hyung jó néhány lépésnyire állt.
  Yoongi a lány elé állt, testével védelmezve őt.
-Ugyan, azt hiszed egyedül elég vagy ellenem?-kérdezte a mágus gúnyosan.
-Nem tudom ki a tök vagy, de nem hagyom, hogy bántsd őt! - sziszegte Yoongi dühösen.
 
Jin dühös lendülettel vágtatott, keresve az utat Lune-hoz, de a férfi nyugodtan lépdelt... Namjoonhoz.
-Az a helyzet-kezdte, ahogy farkasszemet néztek-hogy alul becsültelek.
-Ch, mi bajod velem, öreg? - Kérdezte Namjoon.
-El vetted tőlem Taehyungot.
A tekintete szikrákat szórt, majd felemelte szablyáját és támadásba lendült.

-Fuss! - Lihegte Hobi Sobinnak, ahogy az elejtette fegyverét.
-De a sza...
-Menj, Soo menj!
Rohantak, bár nem láttak esélyt. Hobi a szeme sarkából meg látta Namjoont aki Lune-al harcolt, majd irányt változtatott.
-Mi a...? - Kezdte Sobin, de végül csak követte.

-A gyűrűt! - követelte Hyung. - És akkor meg kegyelmezek nekik.
  Szétnézett, majd le hajtotta fejét.
  Napok óta fogalmazódott meg benne valami, ami most értelmet nyert.
  Le vette gyűrűjét, majd előre lépett.
- Bízzatok bennem!- Mondta, majd egy mozdulattal a mágushoz vágta.
  A levegőben kapta el, kárörvendő mosollyal, majd azonnal fel is húzta. De nem történt semmi.
  A lány felszegett fejjel állt, míg a mágus szinte ledermedt.
  Halvány fény kezdett derengeni, egyenesen Rin szíve felett, majd lassan be vonta egész lényét.
Megfogta Yoongi kezét.
A férfi a sziklák irányába pillantott , ahol egy szirten Teyeon alakja magasodott!
NaRin pedig meg szólalt.
  Én vagyok a víz, mely el mossa bűnödet, a nap mely fel szárítja könnyedett.
  Az erő vagyok, mi beköltözik karodba,a dal mi el hagyja ajkadat.
  Teyeon felemeli karját, majd íjába helyez egy nyilat.
A könnyed vagyok, mi után te mosolyogsz, a szerelmed ki után sóvárogsz!
  Hátra feszíti a húrt, minden erejét összeszedve, közben mormogja a verset.  Testét halvány aranyló fény ragyogtatja, szemei izzanak. 
Hűs hegyek szellője, meky hűti felhevűlt bőrödet!
  Nyílvesszője izzón lángolni kezd, ahogy lehunyja szemét, hogy lelke irányitsa.
    Én vagyok a nyíl, mely feltárja lelkedet!
Ujjai elengedik a nyilat.
   Én vagyok a FÉNY, MI ŐRZI A SZÍVEDET.
  A nyílvessző süvítve indul útjára, miközben Yoongi kezét a labirintus falára helyezi.
-Én vagyok a nyíl! - Pattannak ki Teyeon szemei, majd a nyíl nagy erővel csapódik az üvegfalba, ami hatalmas fénnyel szétporlad.
  Hyung dühösen fel kiált, de már nincs menekvés.
Jin kerül elé, hogy végre pontot tegyen az ügy végére.
  A csata egészen szürreális, hisz mindenki zavarodott. 
  Yongi ugyanakkor a lány kezét fogva, valami olyasmit tesz, amit nem is sejtenek.
  Behunyt szemmel, menta zöld energia hullámot gerjeszt, ami apró csillagokká porladnak, lassan az emberekre ereszkedve.
  Szinte földöntúli erő szállja meg őket. 
  Jimin rohan, majd térdre vetve magát csúszik ellenfelei  mellé, kezét végig húzva a földön. Érintése nyomán megmozdul a föld, mélyéről fák magasodnak.
     Yugyeom apró tűz labdákat táncoltat, Jimin pedig tüzet engedve ujjai közül, elégeti a fákat.
  Láng és füst, az ellen pedig rémülten hátrál.