Szjg másképp

Hinta Vita (1)

-Sikerült! - visítozott boldogságában.
-Gratulálok - tapsolt Kinga gúnyosan.
A következő pillanatban megláttam, hogy egy nő közeledett felénk a 4 év körüli gyerekével.
Egyenesen a homokozóhoz sétáltak, a kisfiú pedig a kezében a lapátját lóbálta.
-Szerencsére nem ide jönnek elkérni a hintát - suttogtam, nehogy meghallják.
-Igen. De vicces lenne, ha kiásna egy macskaszart - nosztalgiázott Kinga.
-Kinga! - szóltam rá komolyan, de igazából szerintem vicces volt.
-Jól van na - vonta meg a vállát.
Nem sokkal később a kisgyerek elkezdett elég hangosan sírni, és elkezdett mutogatni. Egyenesen felénk.
-Mi baja? Talán tényleg rálelt egy macskaszarra? - csillant fel Kinga szeme.
-Nem hiszem. Ránk mutatott - dünnyögtem az anyukát és a fiát nézve.
-Sziasztok! - kezdett el felénk sétálni az anyuka a fia kezét fogva. -Megkaphatnánk a hintát? Szerintem már elég sok ideig voltatok itt - kérdezte tőlünk.
-Nem - válaszolt Kinga egyszerűen.
-Miért? - vonta fel a szemöldökét a nő.
-Mert nem. Menjenek el egy másik játszótérre fonta össze a karjait maga előtt.
-Menjetek el ti. Amúgy meg hol van itt másik játszótér?
-5 km-re - szólt Kinga.
-Az messze van - jegyezte meg. A kisfiú hirtelen mégjobban elkezdett sírni. -Most már adjatok ide legalább egy hintát - kérlelt tovább.