Szjg másképp

Szivatások (2)

Elég késő volt, úgyhogy mentünk aludni.
Reggel ötkor felébresztettem Virágot, hogy ameddig Kinga alszik, meg tudjuk csinálni a pranket. Annyi volt a lényeg, hogy amíg nincs ébren, mi Virággal átmegyünk a fiúkhoz, és kérünk Zsoltitól mindenféle kajákat, amiket rárakunk Kingára és az ágyára. Szereztünk virslit, ketchupot, mustárt, tojást, répát és sót.
Amikor visszaértünk, széttörtük a répát, és körbe díszítettük Kingát. Utána széttépdestük a virsliket, és azt a kezébe raktuk. A tojást raktuk a hajába, aztán jött a ketchup és a mustár, amit persze hogy ráöntöttük az arcára. A következő a só lett volna. Azonban Kinga felkelt, és döbbenten bámult ránk.
-Mi a francot csináltok? - kérdezte kómásan.
Mi csak összenéztünk, és válaszoltunk.
-Öö... reggelit... neked - mosolyogtam ártatlanul.
-Azért esett ki tojás a hajamból, mi? - érdeklődött idegesen, miközben kiugrott az ágyából, és megindult felénk.
-Ja, igen. Virág véletlen kiöntötte - kentem gyorsan Virágra.
-Úú, igen, bocsi - húzta be a nyakát Virág.
-Engem nem verhettek át! - kiáltotta már egyáltalán nem fáradtan.
Mi csak szórakozottan néztünk rá, aztán addig hátráltunk, ameddig a hátunk nem ütközött a falnak. Gyorsan odafutottunk az ajtóhoz, hogy kimeneküljünk, de Kinga megragadta a kezemet, és visszarántott.
-Nem menekülhettek előlem - üvöltötte.
Válaszul csak ráöntöttem a sót, erre pedig még jobban bedühödött. A folyosón rohangáltunk, amikor Haller kirontott az ajtón.
-Mit műveltek? Negyed hat van, aludjatok már! - suttogta rekedten, aztán megpillantotta Kingát. -Ahha, értem. Azt akartátok hogy Kinga szendvics legyen - bólogatott furán, aztán visszament a szobájába.
Mi csak rohantunk Kinga elől, de persze utolért.
-De szép ketchupos az arcod - röhögtem ki.
-Hagyd már abba a vihogást - szólt idegbetegen.
-Jól van na. Amúgy meg tényleg reggeli, meg tudod enni a virsliket meg a tojást - magyaráztam neki.
-Ha ennyire mondod, edd meg te! - fonta össze a kezét maga előtt mosolyogva.
-Ömm... én nem vagyok éhes, Zsolti megkínált rántottával - kamuztam be neki.
-Igen? Átkutattam, nincs nála - ordibált megint.
-Hát ez nem igaz... kit nem kutattál át te - fogtam a fejemet.
-Mindenki cuccait átnéztem - emelte fel a fejét.
-Hallerét is? - kérdeztem szórakozottan.
-Igen - vonta meg a vállát.
Jó tudni, hogy van egy olyan osztálytársunk, aki kotorászik az osztályfőnök dolgai között.