Egy hivatásos szemszöge (Éhezők viadala) BEFEJEZETT

1.~Az élet otthon

Ma van az aratás napja. A legtöbben ilyenkor halálra izgulják magukat, de más a helyzet a 2. Körzetben. A rengeteg Hivatásos miatt még azok sem nagyon izgulnak akiknek semmi közük a harchoz. Bár minden okuk meglenne rá, hisz valljuk be nem sokáig bírnák az Arénában. Sokan azt hiszik mindenki Hivatásos köztünk, pedig nem csak úgy a fiatalok 40%-a. Köztük én, Aadya Campbell.

                                                                      ********

Pontban 5-kor keltem. Nem lustultam tovább, egyből lerúgtam magamról a takarót és a szekrényemhez mentem. Kivettem egy bordó toppot és egy hosszú szürke futónadrágot majd bokazoknit. Meg mostam az arcom, hogy maximálisan felébredjek, majd fogat mostam. Lementem az előszobába, felhúztam a sportcipőm és kimentem a házunk elé. A sietség ellenére megint rám kellett várni. Mindig ilyenkor kelek és már egyáltalán nem esik nehezemre a korai ébredés ahogy azt ezt követő edzés sem.

A szüleim már kint várnak és nagyon nem tetszik nekik a késésem.

-Aadya, komolyan nem tudsz gyorsabban elkészülni?- kérdezi az apám, Osiris.

-Bocsánat, próbáltam sietni.

-A próbálkozás kevés. Keményen kell edzened a Viadalra. Te döntöttél úgy, hogy
jelentkezel ahhoz pedig elengedhetetlenek a plusz edzések. Te vállaltad ezt.- jött a válasz az anyámtól, Lennától. Mindketten megnyerték a Viadalt. Anyám 17, apám 18 évesen. Mindketten a győztesek falujába költöztek, ott ismerték meg egymást igazán, majd szerelmesek lettek.

- Már úgyis mindegy. Kezdjük az edzést!- szólalt meg apám újra. A szüleim nagyon keményen edzenek és ezen kívül a többi Hivatásossal való felkészülés nem könnyű. Ott általában mindenre edzünk, így azokat az eszközöket, fegyvereket is megtanuljuk használni amikhez annyira nem értünk. Így mégsem olyan idegen ha egy ilyen kerül hozzánk a viadalon. Ezek az edzések nem túl olcsók, de mindenképp megéri ha megteheti az ember. Nemcsak komolyabb a felkészülés, de hírnevet is kapuk a viadalon az edzések által.

A szüleimmel való edzéseken inkább a gyorsaságra megyünk rá és sokat szoktam lőni. Igen, én az íjhoz értek. Anyám tanította meg használni. Apám a késdobálást tanította meg. Mindkettő jól megy, de a többi eszközzel sincs bajom.

Elmentünk a futásra kijelölt pályára, ahol ma reggel senki nem volt. Szerintem mások inkább pihennek az Aratásra, de nem én. Én nyerni szeretnék ahhoz pedig edzenem kell.

-15 kör futással kezdünk, aztán erősítés. Osirisnál vannak a súlyok. Azokat addig ki pakoljuk neked. A többit utána mondom. -mondta az utasításokat az anyám. Mindig is ő vette komolyabban a felkészítésemet. Természetesen apámat is jobban érdekelte mint a legtöbb szülőt, de anyámat még nála is jobban.

Lefutottam a 15 kört ami a 400-as pályán pont 6 kilométer. Ez számomra a bemelegítésnek tökéletes táv. Elég gyorsan tudok sokat futni, lassabban fáradok mint a többiek. Ma viszont egyedül edzettem szüleim pedig figyeltek rám.

Megcsináltam az erősítést is, mindent amire a szüleim utasítottak és olyan másfél óra után végeztünk. Ezután még ötször lőttem célba és mivel egyet sem hibáztam úgy ítéltük meg teljesen fel vagyok készülve. Miközben sétáltunk haza még mindig nem láttunk senkit erre jönni. Úgy tűnik ma tényleg mindenki kihagyja az utolsó lehetőséget az edzésre.

8 óra lehetett mire hazaértünk és a készülődéssel foglalkoztam. Felmentem a szobámba, beágyaztam, kikészítettem a ruhám ami egy farmerból és egy laza piros pólóból állt. Elmentem lezuhanyozni, hajat mostam, felöltöztem és lementem reggelizni. Úgy döntöttem, ma szendvicset és egy almát reggelizek. Nem túl sok, de ebédelni is fogok az Aratás előtt így megteszi. A Kapitólium a győzteseket ellátja étellel, ezért sosem éhezünk. Reggeli közben és után csak beszélgettünk. Újra átvettük részletesen is, hogy mire számíthatok az Aratás után. Ezt eddig minden évben kihagytuk mert tudtuk hogy mindig lesznek jelentkezők. Most viszont átbeszéltük az egészet.

Mikor már teljesen kibeszéltük mi fog ma történni csendben vártunk majd dél körül meg is ebédeltünk. Anyám csirkét sütött rizzsel. Mikor úgy éreztem itt az idő elkezdeni készülődni felmentem a fürdőbe, fogat mostam és anyám befonta a hosszú, sötét hajam. Ezt tőle örököltem. Az arcom inkább apáméra hasonlít. A szüleim nem dolgoznak, csak mentorként, mégis elég módos családba tartozunk. Amiért Viadalt nyertek elég sok pénzünk lett belőle.

A ruhámnak semmi különösre nem gondoltam. Az Aratásra nem igazán öltözünk ki. Egy fehér combközépig érő, derék alatt bővülő ruhát vettem fel egy ezüstösen csillogó cipővel. Anyám a befont hajamba kis virágos ezüst hajdíszket tűzött. Nem kislányos volt, nekem inkább az erőt és a magabiztosságot szimbolizálta.

Fél kettő körül indulhattunk meg a kiválasztásra. A szüleim félre álltak én pedig beálltam ez egyelőre rövid sorba. Becsekkoltam és beálltam a helyemre. Kihúztam magam és büszkén vártam, hogy kezdetét vegye az Aratás.