Fehér és Kék

13. fejezet ~ A két fiú, akik örök hűséget fogadnak egymásnak (18+)

A délutánra Adan és Tory is ugyanannyira várt, ezért az idő csigalassúsággal haladt. Adan-nek még az is eszébe jutott időközben, hogy milyen lesz majd, ha Tory több időre lesz távol? Ki fogja-e bírni egyáltalán? Próbált nem ilyenekre gondolni, az majd ráér, ha a fiú tényleg elment. Most még boldog akart lenni, és izgatottan várta a három órát.

Tory szintén nagyon izgatott volt. Odahaza nem igazán volt sok munkája. Úgy gondolta, hogy besegít Martha néninek és kicsit kitakarít helyette. Elmosogatta az edényeket, leporolta a polcokat és mindent, amit csak lehetett, kiszellőztette az ágyneműket. Úgy gondolta, hogy így talán kicsit gyorsabban fog menni az idő. Ebéd után aztán már tényleg nem volt dolga, viszont kisvártatva megjelent Victor és Agrippa a ház előtt. Ennek nagyon megörült. Legalább nem kellett egyedül lennie, szóval a férfival és a kutyával lementek a kis folyóhoz, amit úgy szeretett. Megmutatta nekik a helyet és Agrippa volt, aki a legjobban élvezte. Futkározott össze vissza, még a folyóba is bement egy kicsit. Tory és Victor boldogan játszottak vele, visszahozott nekik akármit.

Victor nagyon jó társaságnak bizonyult, mint mindig. Sokat nosztalgiáztak, beszéltette Tory-t az utazásairól, kíváncsi volt, hogy merre is járt pontosan a fiú. Nagyjából ugyanazokon az utakon, mint amerre ő és hű ebe is szoktak, ennek örült. Nem tetszett volna neki, ha egyedül küldi Tory-t valahova és eltéved vagy akármi más. Persze nem akarta sokat egyedül hagyni, de azzal is tisztában volt, hogy nem őrködhet valaki mindig Tory mellett. Az nem normális és meg kell tanulnia egyedül boldogulni, ha már nem lesz tanítvány, akkor csak magára számíthat. Erre is fel kell készülni, pont, mint az elméleti dolgokra, hiszen az alkimista élet vándorló élet. Ő már igazán tervezgette az utat, jó sok mindent akart mutatni és tanítani Tory-nak. Mégiscsak ő lesz az első tanítványa. Nagyon jól tudta, hogy mennyire okos és ügyes fiú, a munka vele borzalmasan egyszerű és izgalmas lesz.

Az együtt töltött idő viszont hamarosan a végéhez közeledett. Tory szólt Victor-nak, hogy neki jelenése van a kastélyban. A férfi szíves örömest kísérte el őt, bár a kapuig nem ment. Kicsit még mindig tartott attól, hogy talán ismét bebörtönözik. A találkozás után viszont nagyon boldog volt, örült, hogy Tory-t ilyen jókedvűnek látja, főleg azután, ami előző éjszaka történt. Azt pedig már meg sem említve, hogy Tory meg is hívta aznap estére Martha néniékhez, ahogy az meg volt beszélve. Emiatt még izgatottabb lett, kicsit talán még félt is. Jó színben akart feltűnni a nevelőszülők előtt.

***

Adan már az idegzete határán volt. Órák óta nem látta Tory-t és a tudattal, hogy már csak egy kicsit kell várnia és ismét láthatja, csak rosszabb volt a helyzet. Emiatt egyre jobban félt, hogy mi lesz majd, ha Tory tényleg otthagyja.

- Szerinted nem beteg? - kérdezte elfojtott hangon Daniel-től Will. A három fiú éppen az előtérben ücsörgött az asztal körül. Adan kicsit messzebb tőlük, mindkét könyökét kitámasztotta az asztalon, összekulcsolta kezeit és nekidöntötte homlokát, szemei csukva voltak.

- Csak Tory miatt... - legyintett Dan.

- Baj van vele? - lepődött meg a másik.

- Dehogy. Mindjárt jönni fog. Háromra beszélték meg.

- Ó... De inkább tűnik idegesnek. Nem boldognak kéne lennie?

- Ő Adan... Fordítva működik.

- Hé! - érkezett valaki a bejárattól. - Gyerekek! Ez látnotok kell! - rohant szinte fejét vesztve egy régebben látott szereplőnk, Eric. - Ott áll a lépcső aljában az a gyönyörű f--- Jó ég! Adan! - torpant meg hirtelen, amikor kiszúrta a vörös hajú fiút. Majdnem hátra is esett. - Ö.. h-helló... hehe... - intett felé.