Maffiába Házasodva

3a

Chrisszel egész jól kijöttünk. Kicsit viszont parázok hazamenni... Habár apa csak holnap jön. Valahogy csak Marco-t kéne elkerülnöm.
- Szép jó napot kívánok. - mondta nekem Laurence
- Neked is. Kicsit éhes vagyok. Szólnál hogy csináljanak nekem enni?
- Természetesen. Édesapja nemrég jött meg. Szólt hogy szóljak menjen fel hozzá ha megérkezett.
Megjött apa? Úgy volt üzleti úton van és csak holnap jön... A franc... Na mindegy. Felmentem és bekopogtam szobájába.
- Gyere! - mondta
- Szia apa. - mentem be
Amúgy nem az igazi apám. Mint már említettem őket Frank ölte meg. Örökbefogadott egy bérgyilkos 2.0, szóval nem is állt messze tőlem ez az egész. De mindegy is. Nem fontos, mert attól még szeretem és ő is az apám mostmár.
- Merre jártál?
- Beépültem a rendőrségre hogy mindent simán el tudjak tusolni és több infóm legyen.
- Értem... Gyere, ülj le. - mondta
- Baj van? Úgy tűnt...
- Nos...az a helyzet, hogy...emlékszel amikor beruháztam legutóbb rengeteg pénzt?
- Igen. Persze.
- Nos... Az a helyzet, hogy csődbe ment az egész... És közben úgy alakult hogy rengeteg nagy kutyának jöttem pénzzel... Köztük leginkább a Don Carlos családnak...
- Marcoéknak?
- Igen...
- Ma beszéltem vele is.
- Értem... Figyelj csak Rin... Tudod hogy van egy bátyja Lukas igaz?
- Igen. Persze hogy tudom. Beszéltünk párszor. Kicsit ijesztőnek tűnik, de amúgy nagyon kedves is tud lenni.
- Hamarosan átjönnek.
- Ide? Minek?
- Mr. megjöttek. - mondta Laurence
- Kik? Minek jöttek ide?
- Nos...ez egy hosszú történet kicsim...
Bejött Lukas, meg mögötte Marco is. Idegesnek tűnt.
- Sziasztok. - mondtam egy mosollyal
Apa is.
- Sziasztok. - mondták ők is
- Beszéltetek? - szólalt meg Lukas
Hasonlítanak, de valahogy teljesen más a kisugárzásuk...
- Épp most akartam mondani...
- Értem...
- Szóval? Mi járatban? - kérdeztem tőlük - Amúgyis szolhattál volna suliba Marco átjöttök.
- Én is most tudtam meg...
Mi ez a keserű hangsúly?
- Megvettelek apádtól, úgyhogy most velem jössz szépen Spanyolországba. -
- mondta Lukas
Nos...először még feldolgozni is nehezemre esett az információt.
- Hogy...mi? - mondtam
- Jól hallottad. Pakold a cuccaidat és repülünk is. - mondta Lukas
- De...várj már... Apa...mi folyik itt? Ezt hogy érti?
- Mondtam hogy adósságba keveredtem igaz?
- Igen...
- Az a helyzet, hogy 20 millió €-val jövök nekik, és cserébe hogy elengedjék, odaadtalak téged.
- Na nem... Ez nem így megy... Alapból mégis milyen jogon döntenéd el ezt te?
- Ugyan kicsim. Ez a maffia... Te sem gondolhattad komolyan hogy számítanak a jogok...
- De...ez most mi? Egy kis adósság miatt képes lennél eladni?
- Képes és már meg is tette. A papírok is megvannak. Menj és pakold a cuccaidat. - mondta Lukas
- Észnél vagy? Nem megyek sehova. Ráadásul...pláne nem veled. Mi van Marco-val? Pár órája még azt mondtad legyek a barátnőd nem?
Lukas szúrósan nézett rá.
- Erről még beszélünk. - hallottam súgta neki
- Sajnálom Rin. Máshogy alakultak a dolgok. - mondta Marco
- Ezt...nem mondhatod komolyan.
- Sajnálom kicsim... - mondta apa
- Mit sajnálsz? Akkor csináld vissza...
- Nem mehetek teljesen csődbe... Nem lehet...
- Komolyan fontosabb neked az üzlet mint én?
- Sajnálom...
Te jó ég... Hát én ezt nem bírom idegileg... Ráadásul Lukas mit akar tőlem? Nem is értem... Mi az hogy Spanyolországba megyünk? Az eszem megáll. Nem fogok én sehova menni, nem hogy Spanyolországba... Lukas elémlépett, az zökkentett csak ki.
- Azt mondtam pakold össze a holmijaidat.
- Nem fogok semmit sem összepakolni, ugyanis nem megyek veletek sehova.
- Rohadtul nem érdekel, hogy te mi a francot akarsz. Az van amit én mondok és kész. Ugrasz és csinálod. Ennyi. Nincs olyan hogy nem, vagy nem akarod...
- Már hogyne lenne. Nem érdekel mit mondtál apának, én nem vagyok a kutyád, hogy azt tegyem amit mondasz. Remélem felfogtad.
- Utoljára szólok hogy pakold össze a dolgaidat, vagy egy kibaszott golyót röpítek az apád fejébe. Remélem világos voltam. - mondta Lukas elővéve a pisztolyát és apára szegezte
Hihetetlenül ridegnek és érzéketlennek tűnt. Mintha a világon semmi nem hatná meg... Te jó ég hova kerültem... Szemeztünk egy darabig. Kibiztosította a pisztolyt. Aztán felmentem szobámba pakolni. Rohadtul nem hiszem el hogy ez történik pont velem... A franc esne már mindegyikbe... Összeszedtem nagyjából cuccaimat. Csak a legfontosabbakat.
- Elfelejtettem, hogy semmi gépet nem hozhatsz. Se telót, se semmit. Laptopot, vagy tabletet, vagy bármi mást. Ha valami kell majd ott megvesszük.
- Mi? De...akkor mi lesz ismerőseim számaival?
- Pont emiatt. Nem kellenek ismerősök.
- Nem vagy észnél... Ráadásul holnap dolgoznom kell menni.
- Szétküldök egy lapot még ma minden ismerősödnek hogy meghaltál.
- Na nem... Ezt nem teheted.
- Figyelj cica... - Lépett megint elém - Csak hogy tisztázzuk, én azt teszek amit csak akarok, te pedig kussba maradsz és szépen azt teszed amit mondok.
- Ne hívj cicának. Nem vagyok se a kurvád, se a játékszered.
- De még lehetsz. - mondta
- Nem vagy észnél....
- De, de igen. Kiszedtél mindent?
- Még be sem raktam.
- Pompás.
Elvette telefonomat az asztalról és erőből lehajította.
- Észnél vagy? Mi a franc? Két hete kaptam!
Erre rátaposott. Én meg pofánvágtam. Elég nagyot csattant.
- Paraszt.
Odalökött a falhoz és egyik kezével összefogta mindkét kezemet. Másik kezében meg pisztolya volt amit épp fejemhez tartott.
- Mégegy ilyen, és a két szép szemed közé lövök egy kibaszott golyót.
- Oh igen? Tégy egy szívességet, legalább nem kell majd Spanyolországba rohadnom veled...
- Így is úgy is ott maradsz. Ha tetszik neked, ha nem. De ne próbálkozz semmivel Rin... Mert nagyon meg fogod bánni... - mondta
Ijesztő nagyon... Pedig rohadt helyes lenne. Fekete haja van, zöld szeme, és rohadt helyes arca.
- Most pedig... Laurence!
Bejött.
- Vidd le a csomagokat.
- Igenis.
Felvette őket és lement.
- Eressz el.
- Most pedig szépen velem jössz és hazamegyünk.
- Menj a pokolba.
- Csak ha ott találkozol majd velem.
- Nem megyek veled sehova.
- Ugyan...dehogynem...
- Eressz már el...
Esélytelen volt hogy kihúzzam kezemet szorításából. Levette nyakkendőjét és összekötötte vele kezemet. Aztán megfogott lábamnál és felkapott vállára.
- Te aztán jó könnyű vagy. - mondta
- Tegyél le! Hallod? Eressz el! Nem megyek veled sehova te szemét.
- Ha nem fogod be, betömöm a szádat és ki se veszem amíg oda nem érünk. - mondta
Tudtam hogy halál komolyan mondja. Kurva jó... Úgy éreztem minden vér a fejembe folyik... Aztán valamire felmentünk és ledobott egy ágyba... Körbenéztem. Ez egy repülő... Ne...ne ne ne... Kimentem volna, de zárva volt az ajtó.
- Nee... Ne szivass...
- Én a helyedben leülnék, vagy úgy fel fogsz bukni mint huzat amint indulunk. - mondta
Hát ez remek... Leültem az ágyra. Tényleg felszálltunk.
- Neked mégis mi bajod van? Úgy őszintén! Ennek az egésznek mégis mi a franc értelme volt?
- Egyszerűbb volt így megszerezni mintha nem vettelek volna meg és kész.
- Annyi rohadt lány van...
- Csak hogy tisztázzuk... Nem sok lány van benne a maffiában ennyire mint te. Ráadásul régóta tetszettél. Kicsit utánad néztem és így alakult. Csak ennyi. - mondta
- Nem hiszem el...
- Hidd el, tetszeni fog Spanyolország. Jártál már ott?
- Nem, és nem is akarok.
- Nem érdekes. A te véleményed sosem fontos.
- Kurva jó... - mondtam
- Másfél óra amíg odaérünk. Addig csinálj amit akarsz.
Nagyszerű... Mégis mi a francot kéne csinálnom? Elvette a telefonomat ez a gyökér...
- Éhes vagyok... - mondtam
- Nem vacsoráztál?
- Épp arra készültem, mielőtt valaki berontott.
- Leon. Hozz valamit enni, meg bort. Most.
Nagyszerű... Szóval lassan feljött egy komornyiknak öltözött csávó és felhozott nekem valami normális vacsora szerűséget. Aztán persze közben ittunk is... Nemsokára pedig egy nő jött föl a tálcámért és hozott egy másfajta bort is. Úgy nézett Lukasra, mint aki menten meg akarja fektetni. Igen... Egy nő egy férfit... Aztán öntött nekem is bort, majd "véletlen" rámöntötte.
- Hoppá...ne haragudj...jaj annyira sajnálom... - mondta egyből nekem
Tiszta boros lett a pólóm. Hülye kurva... Tudom hogy szándékos volt.
- Idefigyelj Claire. - kapta el a torkánál Lukas - Mégegy ilyen és holnapra hat méterrel a föld alól szagolod majd a rohadt ibolyát. Világos voltam?
- Igen... - próbálta mondani
Aztán kiszaladt persze.
- Van itt egy zuhanyzó? - mondtam
- Az az ajtó.
- Akkor elmentem lezuhanyozni. Ha már ilyen rendesen leöntöttek...
Bementem bevíve néhány cuccomat és becsukva az ajtót. Aztán levetkőztem és hozzáfogtam zuhanyozni. Nem hoztam tiszta cuccot... Magamra tekertem a törülközőt és kimentem.
- Hol van táskám? Nincs fent másik ruhám. - mondtam
Kiment és visszajött egyel.
- Kösz. - vettem el
Aztán kivettem belőle ruhámat meg a sminkes táskám és visszamentem. Gyorsan felöltöztem, egy kis smink és már kész is voltam.
- Mi az? - kérdeztem az engem bámuló Lukast
- Semmi. - mondta
De utána is nézett.
- Ha szeretnél valamit akkor mond. - mondtam neki
Erre felkelt, odajött hozzám és hirtelen megcsókolt. Várjunk...mi? Na nem... Megpróbáltam hátrébbtolni, mire megfogta combomat és felemelt, közben pedig a falhoz nyomott. Megnyalta számat. Biztos hogy nem... Erre megharapta azt. Felszisszentem, mire becsúsztatta nyelvét is. Átkulcsoltam derekát lábammal, így könnyebb volt kapaszkodnom. Aztán végre hagyott levegőhöz jutni.
- Mi a franc...? - mondtam neki - Mit művelsz!?
- Fogd be... - mondta megint megcsókolva
Nem bírom... Hátamra csúszott keze, mire hajába túrtam. Na jó... Lehet egy nagyon cseppet jól csókol, de na... Ezt kurvára nem kellene csinálnom. Se neki... Mi a franc?
- Lukas... Mi a francot művelsz?
- Mer? Mondtam...azt amit akarok.
- Eressz el...ezt rohadtul nem kéne...
- Úgyis elveszlek... Nem mindegy?
- Mi?
- Jól hallottad. Barátkozz a gondolattal cica.
- Na nem... Ezt nem gondolhattad komolyan...
- Oh jaj dehogynem... És tudod egy szál törülközőben kijönni... Eléggé beindított mi mindent csinálnék veled... - mondta
Megint megcsókolt. Aztán nyakamat. Valami fura hangot adtam ki. Nagyon furcsa érzés... Bizsergető...
- Hagyd...abba... Hallod?
- Mondtam hogy fogd be...
Megfogott és betett az ágyba. Aztán megint megcsókolt nyelvét is használva. Betette egyik lábát enyéim közé. Tényleg...kurva jól csókol... Kopogtak. Aztán megint.
- Mi van már? - mondta Lukas kicsit feljebb kelve rólam.
- Signor Lukas. Tíz perc múlva leszállunk. - mondta
- Értem...
- Szállj már le rólam! - löktem le amíg nem figyelt
Aztán kimentem és bekötöttem magamat egy ülésben. Ő is odaült mellém és bekötötte magát.
- Üdv Spanyolországban. - mondta - spanyolul - Tetszik?
- Igen...
Elképesztő látvány volt az ablakból nézve. Egyszerűen...wow... Aztán végre landoltunk. Kikötöttem magamat, és már mentem is a kijárat felé. Kinyitották és leszálltam. Fogalmam sem volt hol lehetek... Valami reptér szerűségnek tűnt... Elég nagy volt... Csak néhány embert láttam viszont.
- Erre gyere. - fogta meg csuklómat Lukas
Kicsit fájt ahogy fogta.
- Auch... Vigyázz már... - mondtam neki
Kicsit gyengített szorításán. Na azért ha már nem enged el... Beültünk egy kocsiba. Már ült benne valaki.
- Sam, ő Rin. Rin, Sam. Ő lesz a sofőröd mostantól.
Hmm...mik vannak.
- Örülök a találkozásnak.
- Részemről a szerencse. - mondta
Utána elindultunk ki tudja hova...
- Hova megyünk?
- Egy bevásárló központba venni neked másik telefont.
- Remélem kifizeted amelyiket összetörted.
- Persze...persze...
Biztosan nem fogja... Elővettem tárcámat. Nemrég vettem a telefonomat és laptopot is. Jelenleg nincs valami sok készpénzem, de a kártyámon van még valamennyi. Lassan megálltunk. Bementünk egy bevásárlóközpontba. Hatalmas volt... Sőt...az nem volt kifejezés rá. Durva egy épület az biztos... Rengeteg minden volt... És sokkal jobb dolgok mint nálunk... Bementünk valami elektronikai üzletbe.
- Vegyél akármit. - mondta Lukas
- A telón kívül a többit úgyis én fizetem.
- Mi? Miért fizetnéd te?
- Miért ne fizetném?
- Csak hogy tudd, jelenleg én veszek neked mindent.
- Nem kértelek meg rá.
- Én pedig nem mondtam hogy fizethetsz. Sőt. Add ide a kártyáidat.
- Tessék? Dehogy adom!
- De, de igen ideadod.
Derekamnál magához húzott, és levette rólam táskámat. Kivette belőle pénztárcámat és visszadobta nekem a táskát.
- Add vissza! Hallod?
- Nem kapod vissza.
- Ilyen nincs! Nem fogok minden hülyeség miatt szólni neked, el ne képzeld.
- De, de igen fogsz. Hiszen ez a dolgom. Csak fogd be és hagyd hogy vegyek neked mindent.
- Az eszem megáll...
- Miben segíthetek? - jött oda hozzánk egy eladó
- Szeretnék egy Samsung S21-et, egy Omen laptopot, billentyűzetet, fejhallgatót, egérpadot, egy kis ventillátort és tokokat hozzájuk. Ja, meg egy PS4-et konzollal.
Szegény csávó hirtelen azt se tudta fiú-e vagy lány.
- Nem hallotta? - mondta neki Lukas
- De! Azonnal hozom...
Szóval mindet odavitte a pénztárhoz.
- Add ide a tárcám. Fizetek én. Remélem nem gondoltad komolyan hogy ezeket te fogod fizetni... Egyáltalán kapsz elég zsebpénzt, vagy te is úgy szórod mint Marco? - mondtam
- Figyelj csak cica... Ne hasonlíts ahhoz az idiótához rendben? Nem kapod vissza a pénzedet mielőtt magyaráznál és ne törődj ilyesmivel. Mondtam én, hogy én fizetek mindent. Ez aprópénz. - mondta
Klassz... Hát ez kész. Előszedett egy kártyát és fizetett vele. Még csak nem is készpénzbe... Mindegy...
- Akartál még bármit is?