Voltam egykor s talán leszek
fogalom és gondolatkör,
mázsás teher ami cipel
fel-fel dobva mindig megöl
Jellem játék, puszta külcsín,
s ha elfogna a változás,
jövő, remény talán megcsíp
kéne egy új találkozás.
Ebugatta kis országom
útra keltem napnyugtakor,
Germán felföld nem is bánom,
lesz hát az én új otthonom
Üres zsebbel, tárt karokkal
mert félve élni nem lehet,
élve hagyva - s hagyva élni
rámtör tán az emlékezet.
"2018 július 01. - útközben München és Bad Waldsee között a vonaton"
