Kilenc Élet-A Kiválasztottak

Minden Más Part 2

7 óra volt amikor Loretta felkerekedett. A busz viszonylag ritkán járt a városba, felszállt a kicsi, barnás járműre, mely belülről fehér volt, ülései barna párnákkal rendelkeztek. A lány hátrébb ment majd leült, könyökét az ablakhoz tette és kinézett a koszos ablakon, látva a tájat, amit tegnap látott, Herko cityt. A város még Csütörtökön is nyüzsgött a vonatoktól, a völgyben lévő utcákon is, a lámpák buzgón világították be az egész fővárost. Lorett megrezzent, amikor valaki mögötte kinyitotta az ablakot, és a hűvös esti szél bejött azon. A lány visszafordult, karkötőjét nézve belemerült gondolataiba.

-Miért mi..?-kérdezte magába, majd lehunyta szemét.

Eközben Szonja és Eliza elérkeztek a villamoshoz pontban 7:15-kor, a fehér, hosszú jármű már a megállóba állt. A két lány nyugodtan felszállt, körülnézve. A villamos belseje barnás ülőhelyekkel ékeskedett, és a kapaszkodók bőrből voltak. Szonja

hátrébb ment, majd leült egy kettes helyre, ahol tökéletes kilátás volt a kis városukra.

Amint megindultak, lehetett érezni ahogy a villamos legurul a dombról, ahol a megállója volt. A két lány már megszokta ezt a hullámvasútas kalandot. Eliza gyorsan megkapaszkodott, majd oda dobta magát a Szonjával szembeni helyre, és kényelembe helyezte magát.

-Miért mi..?-kérdezte a sárga pólós lánytól, aki már a tájra meredt, amint a villamos zakatolni kezdett.

A nap utolsó sugaraival narancsos árnyalatot festett a városnak. Erdős, rétes helyek mellett mentek el, ám jobb oldalon még szép sorban álltak a kisebb házak.

Lassan megérkeztek abba a városba ahol az Akra út volt. A két lány leszállt a villamosról, és a sűrű háztömbök közé vetették magukat. Hamarosan meglátták a fagyizót.Tényleg rendesen lehetett látni a kék LED lámpák fényét az épület körül, és kitűnt a magasodó házak közül. A fagyizó előtt volt egy kisebb tér, ahol néhány ember pihent, köztük Lorett is, akinek a karkötője messziről is meglátszott a másik két lánynak. A lila pulcsis tanuló felállt ülőhelyéről és odasietett Szonjához és Elizához.

-Lányok mindjárt nyolc óra van gyertek!-kiáltotta Loretta elég halkan hogy csak ők hallják. A lányok körülnéztek, bizonytalanul, majd Loretta felemelte a karkötőjét, ahogyan az óralap megjelent.

-A karkötő mindig elsötétül és egy óralapot mutat nekem, ha sietnem kell, ha nem jól időzítek.. furcsa.-Motyogta, majd megfordult a sötét utca irányába, ami persze az Akra út volt, majd büszkén elkezdte vezetni a kis csapatot. Eliza bizonytalanul figyelte az 5 csillagot karkötőjén.

-Vajon ezek mire jók..-Mondta, majd ránézett Szonja karkötőjére.

-Az biztos gyógyításra alkalmas.-Mormogta, majd felnézett, meglátta a fogadó nagy tábláját, amit persze nem tudott leolvasni a sötétben. Szonja mindeközben élvezte a szél lágy erejét, és elővigyázatosan járt-kelt,

Még néhány lépést tettek, és beléptek a fogadóba, ami sötétséggel fogatta őket, karkötőjük felcsillámlott, Eliza ránézett az övéjére, de meglepetésére még a Notesz is oda termett kezébe, aztán a szobába valaki felkapcsolta a lámpát. A három lány sokkban állt ott.