Tegnap volt az iskola kezdés. Megkaptuk az órarendeket, a beosztásokat, programokat és még egy csomó másik papírt. Anya, amikor elé raktam, hogy nézze át, lesápadt.
- Jesszus kicsim? Ennyi minden?
- Ez az egyetem. Hétfőn reggel lesz az első órám- mondom neki boldogan.
- A fiúk a harmadikat kezdik?
- Igen. Pár órám velük lesz együtt. Jut eszembe.. este elmegyünk bulizni. Amolyan suli kezdős megünneplésre. Nyugi, csak ők lesznek ott meg még pár harmadéves akikkel jóban vannak. Elmehetek?- nézek rá könyörgően.
Sóhajtva lekapcsolja a gázt, majd felém fordul. Én az asztalnál ülve bámulom hatalmas szemekkel.
- Kicsim.. éjfélig. És legalább az egyikőjük haza kísér, rendben? Boldogan felugrom és megölelem.
- Rendben, köszönöm imádlak- mondom majd megpuszilom az arcát és berohanok a szobámba.
Mit vegyek fel? A buli este nyolckor kezdődik, addig még van négy órám. Letusoltam, majd tettem fel egy enyhe sminket és kivasaltam a hajam. A szekrényemben kutakodva elgondolkoztam. Nem vagyok nagy ivós, az alkoholtól hányingerem van. Milyenek lesznek ott az emberek? De minek aggódok? Hiszen ott lesz velem Nam meg Yoongi, ők majd vigyáznak rám.
Felöltöztem, majd egy kicsit segítettem anyának is. Yoongi azt írta értem jön, addig a folyosón vártam. Unalmamban leültem a földre és csináltam egy képet.
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
Yoongi pár perccel később írt, hogy a kapunál van. Megöleltem anyát, majd felkaptam a táskám és kirohantam hozzá.
- Készen álsz életed bulijára?- kérdezte titokzatosan. Felnevetek majd megölelem.
- Alig várom. Nam hol van?
- Na szép. Én jövök érted, erre azt a barmot kérdezed. Egyébként még köhög egy kicsit de mindenképpen jönni akar- mondja. Lassan sétáltunk a buszmegálló felé.
- Hányan lesznek? Kicsit félek az idegenektől- mondom halkan. Felszáltunk a buszra és leültünk hátra.
- Ne félj, általában tíz-tizenöt ember jön. A rekord eddig tizenhét volt. Ez inkább a haveri kör bulija. Javarészt a mi évfolyamunk, de van pár másodéves. Te leszel az egyetlen újonc- meséli felém fordulva.
Idegesen kifújom a levegőt és bele túrok a hajamba.
- Szuper. Nem szeretek kívülálló lenni.
- Nem leszel az. Ott leszünk mi Nammal. Ne félj, ez nem olyan durvulós buli. Veszünk egy kevés piát, koccintunk meg beszélgetünk a folyó parton.
Később leszálltunk az egyetemnél, ahol Nam már várt kettő karton sörrel a kezében.
- Indulhatunk?- kérdezte mosolyogva. Odaadta Yoonginak a sört, majd szorosan megölelt.
- Vigyázzatok rám, én ott nem ismerek senkit- figyelmeztetem őket nevetve.
Elsétáltunk a megbeszélt helyre. Már páran voltak ott, többnyire dobozos kólával a kezükben. Amikor oda értünk és a kis lépcsőn lesétáltunk a partra, egy lány mosolyogva kivált a társaságból majd megölelt.
- Szóval te vagy az a lány akiről a fiúk sokat mesélnek. Sunmin vagyok, örülök, hogy találkoztunk- mutatkozik be kedvesen.
Hasonlóképpen öltözködött mint én, vállig érő haja szög egyenes volt.
- Szia. Én is örülök- mondtam boldogan.
A fiúk magunkra hagytak, így mi arrébb húzódva beszélgettünk. Nagyon kedves lány, orvos szeretne lenni. Már egy órán keresztül csak nevetgéltünk, amikor fel figyeltem valamire. Yoongi a lépcsőn ült és szomorúan kortyolgatta a sörét.
- Bocsánat, mennem kell- mondtam Sunminnak. Ő csak mosolyogva elköszönt majd két fiúhoz fordult.
Aggódva oda mentem Yoongihoz és leültem mellé a lépcsőre.
- Valami baj van?- kérdeztem halkan. Nem válaszolt, csak nézte az egyre sötétető eget.
- Yoongi.. szeretlek, kérlek mond el. Sóhajtott egyet, majd belekortyolt a sörébe.
- Nincs bajom.. csak, emlékek- válaszolt motyogva.
- Értem. Zavarlak? Mert akkor itt hagylak ha szeretnéd.
Továbbra is csendben ült. Gondoltam akkor magányra vágyik, így lassan felálltam, de megfogta a csuklómat.
- Ne.. ne menj el. Jó érzés ha mellettem vagy- nézett rám szomorúan.
Vissza ültem és felhúztam a térdemet.
- Egy valamit ígérj meg- szólalt meg pár perccel később- akármennyire is veszekszünk, mindig ki fogunk békülni.
- Megígérem- suttogom nyugodtan.
Pont akkor vált ki a tömegből Nam és egyenesen felénk tartott. Vagyis.. nem egészen.
- Kicsit imbolyogsz, mennyit ittál?- kérdezem kuncogva.
- Csak hármat- mondja miközben az ujjával négyet mutat. Yoongi csak sóhajt egyet majd megdörzsöli az orrnyergét.
- Namjoon mondtam, ne igyál mert nem bírod a piát- mondta halkan. Nam csak felnevetett, majd mellém dobta magát és átkarolt.
- Ugyan kérlek, jobban bírom mint te!- kiabálta túlfűtve. Aggódva ránézek Yoongira.
- Haza kéne vinni- mondom suttogva, nehogy Nam meghallja. Sóhajt egyet, majd feláll és felhúzza Namot a földről.
- Gyere idióta elviszünk egy jó helyre- mondja mosolyogva. Elindultunk az egyetem felé.
- Lisa te vagy életem szerelme!- hajolt felém Nam.
Már félúton sétáltunk vissza felé mert a buszt lekéstük és nem volt elég pénz sem nálunk. Yoongi átkarolva Namjoon derekát bosszúsan vezette őt az úton. Én mögöttük kullogtam.
- Te is az enyém Nam.. fordulj előre- szóltam rá fáradtan. Ő csak rám vigyorgott, majd folytatta.
- Amióta csak megláttalak, tudtam, te vagy az igazi! Lisa White beléd szerettem!- kiabálta nevetve.
- Kussolj te barom. Néz előre és menjünk- szólt rá most Yoongi dühösen.
Beértünk az egyetembe. Amíg Yoongi felment Namjoonal a lépcsőn, addig én sűrűn bocsánatot kértem a portástól. Utánuk mentem föl a lépcsőn, amikor hallottam egy puffanást, majd Yoongit káromkodni.
- Mi történt?- kérdeztem miután felértem. Nam a földön feküdt, Yoongi mellette guggolt.
- Egyel elnézte a lépcsőfokokat és elesett- mondta idegesen.
- Jól van?- motyogtam rémülten.
- Csak elájult. Beverte a fejét a korlátba. Nézd a jó oldalát.. legalább nem hallgatjuk tovább a hülyeségeit- nevetett ingerülten. Ketten elvittük Namot a szobáig, majd rádobtuk az ágyára.
- Este tizenegy. Ideje indulnom- néztem rá a telefonomra.
- Haza kísérlek- állt fel a babzsák fotelből.
- Vissza tudsz jönni ha bezárja a kaput a portás?- néztem rá aggódva. Ő csak elmosolyodott, majd felkapta a dzsekijét és rám terítette.
- Ugyan kérlek.. Előző életemben besurranó tolvaj voltam.
Mostanában abból a pár napból mindig egy hét lesz. No mindegy... Köszönöm, hogy elolvastad, "pár nap" múlva hozom a következő részt. Pusz<3
