Save Me •|Jikook

4.rész

Ahogy kinyitottam a nálam pár centivel magasabb Mingivel álltam szemben. A könnyeim már nem folytak de éreztem,hogy a szemem fáj.
-Gyere be.-invitáltam be barátom.
-Minden oké? Nagyon piros a szemed.-vette le cipőjét majd enyém mellé tette a polcra. Szokáshoz hívően a konyhába vezetett az utunk.
-Nem igazán.-sóhajtottam a tervezettnél is nagyobbat.
-Akkor ne kertelj hanem mondd már.-huppant le egy pohár kakóval kezében a székre.
-Lisát elütötték és kómában van.-mondtam és ismét könnybe lábadtak szemeim.
-Bassza meg! Úgy sajnálom haver. Kérdezzek vagy inkább hagyjuk a témát?-kérdezte vállamra rakva lapát kezét.
-Kérdezz nyugodtan.
-Voltál bennt?
-Nem.
-Taehyung tudja?
-Ő hivta ki a mentősöket.
-És mit tudok feldugni annak aki elütötte?
-Mindent is.-húztam kis mosolyra ajaim.
-Tehát akkor. Megcsókoltad Jimint aki vissza csókolt. Eddig minden oké de mit kerestél te Jiminnél ha szabad kérdeznem.-nézett rám fürkészve.
-Szóval.-kezdtem bele monológomba.-Segítettem neki befejezni egy dalt és koreográfiát csinálni hozzá. Aztán anyu hívott,hogy Lisát elütötték. Ezután falhoz vágtam a telóm és azt csináltam amit mindig amikor valami baj van Lisával. Sírok. Aztán elaludtam úgy,hogy Jimin őleben volt a fejem ő meg azt simogatta. Elmondása szerint felcipelt a szobájába. Utánna pedig mikor felkeltem azt mondta,hogy órák óta hánytam. Mondjuk ez meg magyarázza, hogy miért álmodtam azt, hogy hányok. Na mindegy aztán megcsókoltam.-magyaráztam Minginek aki közbe neki állt gabona pelyhet enni.
-Na várjunk.-nyelt nagyot.-Ha falhoz vágtad a telód. Ami össze tört nyilván. Akkor,hogy írtál nekem?-ráncolta össze szemöldökét.
-Tesó.-sóhajtottam nagyot.-Két telefonom van. Vagyis volt.-nevettem fel kínosan. Aztán a zsebemben meg állás nélkül rezgett így hát elő vettem és megnéztem ki keres. Nem hívtak. Jimin írt.

Park Jimin:
Nálam hagytad a táskád.

Jeon Jungkook:
Bazdmeg. Mindjárt vissza megyek érte ha elment Mingi.

Park Jimin:
Nem vihetném át? Hiányzol. Nagyon.

Jeon Jungkook:
Hát...Nem is tudom. Kapok valamit?

Park Jimin a becenevedet a következőre álította be:Nyuszim🐰💜💜

Park Jimin:
Tessék. Kaptál becenevet mostmár hadd menjek. Légyszii. Kookieee.

Nyuszim🐰💜💜:
Aishh...túl édes vagy. Gyere.

Nyuszim🐰💜💜 a becenevedet a következőre állította be:Chim Chim🐣💜💜

Nyuszim🐰💜💜:
Nem állok meg egy névnél baba.

Chim Chim 🐣💜💜:
Én sem kincsem.

Mosolyogva raktam le a telefonom a konyha pultra miközben Mingi kérdően nézte a vigyorgásom.

-Jimin jön át. Nála hagytam a táskám. Közben meg becenevedeket állítgattunk egymásnak na.
-Érett 18 éves.-sóhajott nagyot.
-Te sem vagy jobb.-nevettem fel.
-Jó de nem én akarok játszani az érzéseivel. Amúgy ha már itt tartunk miért is akarsz játszani vele?
-Eddig minden új diákot megszivattunk. Nem véletlenül vagyunk ennyien.
-És szerinted nem fogja észre venni, hogy őt is ki akarod készíteni? Jungkook kicsit gondolkozz már.
-Segíteni akar. Azt akarja, hogy megváltozzak.-mondtam el végül az igazat.
-És te hagytad. Kiskutyaként lesed minden kérését. Szerintem ez kicsit döbb annál,hogy játszani akarsz vele.
-Most azt akarod mondani,hogy nekem tetszik Jimin?-ráncoltam a szemöldököm.
-Nem mondom hanem tudom.
-De szerinted úgy nézek ki mint akinek tetszik?
-Hát... jogos.-értett egyet velem.
-Naugye. Csak kicsit hadd szorakozzak már vele.
-Ha ennyire akarod akkor felőlem csináld. De!-tette fel mutató ujját.-bármi baromságra készülsz tudni akarok róla. És ha ne adj isten kiderülne engem bele ne keverj mert megöllek.
-Igenis.-mondtam közben pedig sengettek.-Öhmm...megjött Jimin. Most veletek mi legyen ha a nyakamba borul?
-Majd eljatszom, hogy meglepődtem.-nevetett fel.
-Köszi tesó.-majd kimentem az ajtóhoz,hogy be engedjem Jimint.

-Szia.-köszöntem a szokásos stílusomban.
-Szia.-mosolygott rám.
-Nekem kell kezdeményezni minden csókunkat vagy hajlandó lennél te ezt kezdeni?-mosolyogtam rá majd a választ meg sem várva derekánal fogva magamhoz húztam egy ráérős csókra. Miután eltolt magától a szemembe nézett.
-Meg se vártad amíg válaszolok.
-Hát legközelebb ne úgy gyere,hogy feszül rajtad a nadrág. Amúgy gyere már beljebb.
-Hát ez is mind a te hibád. Amúgy hogy va...-kérdezte volna de közben észre vette Mingit úgyhogy gyorsan el engedte a kezem. -Szia.-mosolygott rá kedvesen.
-Szia. Jungkook az előbb hívott anyukád.-sóhajtott nagyot.
-Lisa még mindig ugyanúgy?
-Rosszabb. Sajnálom. Ha gondolod maradj itthon elintézem.
-Hagyd csak. Bemegyek.-töröltem le durván arcomról a sós lét. Majd le vágtam magam a kanapéra Jimint pedig az ölembe húzam és hátulról bele pusziltam nyakába miközben átöleltem derekát. Mire Mingi össze felvont szemöldökkel kísérte végig a tettem.

-Khmm...-köszörülte meg torkát.-Lemaradtam valamiről?
-Hát...öhmm.. izé...együtt vagyunk. Azt hiszem.-magyarazta Jimin én pedig mosolyogva bólogattam.
-Hát,hogy őszinte legyek én már akkor kiszúrtam,hogy van köztetek valami amikor egymásra néztetek a bemutatkozásnál.-sóhajtott nagyot.
-Tessék?
-Ja. Hát Jungkook utánna úgy vigyorgott a tánc próbáján mint a tejbe tök.
-Mingi.-sóhajtottam nagyot.-először is. Ott sem voltál. Másodszor rá se néztem Jiminre merthogy be sem mutatkoztak neki.
-Most elrontottad a Hollywoodi romantikus jelenet. Amúgy íze menni kéne suliba mert 7óra.
-Menj csak előre. Nekem még úgyis át kell öltöznöm.
-Biztos, hogy csak te fogsz vetkőzni?
-Hé! Ha úgy is lenne akkor sem az lenne amit ő akar.-tettetem felháborodást.
-Amúgy nem zavar titeket,hogy én is itt vagyok. Ráadásul Jungkook a te öledben ülök. Mingi te pedig szemben vagy velem.-sóhajtott hatalmasat Jimin.
-Sajnalom baby Mochi.-nyomtam csókot ajkaira miután magam fele fordítottam fejét.
-Meg van bocsájtva.-vigyorgott nyertes mosollyal.
-Na mentem. Sziasztok!-köszönt el Mingi.
-Várj ki kísérlek.-szóltam utánna majd Jimint leszedve magamról fel tápászkodtam.
-Tesó...-kezdett bele.-hidd el, hogy nem idesíteni akarlak de konkrétan meg vagy érte bolondulva.
-Mingi. Jó jól néz ki és jobb hátsója van mint a világ összes 18-30 éves nőjének vagy lányának. Attól még nem tetszik.
-Bele fogsz szeretni. De akkor az "Én megmondtam" mondatot elsütöm.-nevetett fel.
-Nem röhög. Együtt érez.-vertem vállba.
-A suliban találkozunk. Ha lehet a lila foltokat takarjátok el valamivel.
-Oszt ugyan mivel?
-Mit tudom én. Lopd el Lisa alapózóját.-mondta mire a gyomrom hirtelen görcsbe rándult.-Ne haragudj.
-Nincs semmi baj. Ezzel nem tudok mit kezdeni csak reménykedni,hogy minden oké lesz.
-Vigyázz magadra. És ne csinálj hülyeséget. Csá tesi.-köszönt el.
Magam mögött becsukva az ajtón neki dőltem és csúsztam le legjobb barátomhoz a padlóhoz. Mikor lettem a kis seggem a padlóra olyat sóhajtottam,hogy szerintem egész Európa halotta.

Lehajtottam a fejem és hagytam,hogy a könnyeim utat törjenek maguknak. Jimin valószínűleg vagy aggódott vagy hallotta a szipogásom ezért oda jött,hogy megnézze mi a helyzet velem.

-Jézusom szörnyen nézel ki.-mondta miközben a kezével fel emelte a fejem.
-Köszi a pozitívitást.-motyogtam.
-Biztos akarsz suliba jönni?-kérdezte témát kerülve.
-Persze. Nem fogok hagyni,hogy elvegyenek tőlem a formás kis popsid miatt.
-Hé! Azért téged sem kell félteni. Plusz tőled senki nem fog tudni elvenni. Mosolygott rám én pedig egy ráérős csókra magamhoz húztam.

Halihali Mochikák 💖💖
Hát ez is egy érdekes és unalmas rész lett ahogy a többi iss. De igyekszem ahogy tudok.

Ha tetszett nyomj a csillagra🐣🐰💜

Puszi Mochigiiiirl 🐣🐰💜🍪