Save Me •|Jikook

5.rész

Szenvedélyes csókunkat Jimin telefonja szakította meg.
-Most komoly?-sóhajtott nagyot.
-Vedd csak fel. Utána viszont suliba kéne menni mert lassan negyed 8 manó.-simitottam arcára.
-Jó. De ismeretlen szám.
-Hajrá.-küldtem felé egy 2000 wattos mosolyt.
-Helo. Igen én vagyok. Nem az egyik osztálytársamnál vagyok. Mit kell sajnálni? Mivan? Mondja már el,hogy mi történt. Tessék?-kérdezte könnyes szemekkel.-Rendben. Köszönöm.-sóhajtott szagatottan. Majd miután lerakta a telefont durván letörölte könnyeit.
-Meg merjem kérde...
-Meghaltak a szüleim.-mondta ki hirtelen.
-Mivan? De mi? Nem értem? Mi történt?
-Autóbaleset.
-Annyira sajnálom. Tudom,hogy nem lesz jobb.
-Igazad van nem lesz jobb. Főleg úgyhogy igazából semmit sem érzel irántam.
-Tessék?
-Ne játszd a hülyét. Ki akartad deríteni. Tessék most még a szemedbe is megmondom. Meleg vagyok igen. Mielőtt megkérdezed magamtól is rájöttem. De az összes alsóbb éves is figyelmeztetett,hogy vigyázzak veled mert bármire képes vagy azért,hogy kiideglj és elhúzzak innen.-kiabálta.-Nem akarok többet beszélni veled. Látni sem akarlak. Ne keress!-mondta mérgesen és kis keze arcomon csattant. Kiviharzott a házból az ajtót maga útán bevágva. 

Percekig ültem a kanapénkon amíg nem kezdett el rezegni a telefonom.

Rosé🐰💖:
Szia Kook. Hol vagytok? Már rég becsengettek.

Süti Bunny:🍪🐰💖😂:
Szia. Majd mesélek. Sietek.

Rosé🐰💖:
Igyekezz. Hoseok beszélni akar velünk.

Süti Bunny🍪🐰💖😂;
Ebből is megint én leszek. Majd sietek
Szia.

Azzal lezártam a telefonom a választ meg sem várva. Komótosan felsétáltam a lépcsőn szobámba lépve megcsapott Lisa illata. Rengeteget szokott a szobámban lenni így egy két cucca is ott szokott maradni. Könnyes szemmel indultam a szekrenyemhez. A szokásosnál is feketébben öltöztem fel. Fekete sapka,maszk, póló, nadrág,és az elhagyhatatlan vans cipőm. Így indultam el a kórházba onnan pedig a suliba.

Akkor értem be mikor kémiáról kicsengettek hála égnek Jennie tanárnő rinyálásáról is lecsúsztam. Hirtelen egy kéz ragadt meg.

-Kook mivan veled? Ha nem tudnám,hogy neked van egyedül ebben az iskolában halál madár stílusod azt sem tudnám,hogy kivagy.-sóhajtott nagyot.-Lisa?
-Menjünk be az osztályba majd ott mondom.

Bementünk az osztályba ahol balszerencsémre még a tanárnő bennt volt.

-Jeon Jungkook késtél. Van esetleg valami elfogadható magyarázatod?
-Igen tanárnő van. Mindenki itt van?-fordultam körbe. Jimin pont akkor esett be.
-Park Jimin!-kiáltott rá Jennie tanárnő.-Te is késtél. Magyarázatot kérek.-ordította el magát. Közben oda sétáltam Jimin mellé.

-Nem meg mondtam,hogy nem akarlak látni?
-Halgass egy kicsit és engedd,hogy kihúzzalak a bajból.
-Nos. Először legyen Jungkook.-mutatott rám.
-A kórházból jöttem ugyanis Lisát elütötték és kómába esett.-mondtam könnyeimet letörölve.
-Van erre tanú? Nem elszőször játszod el,hogy valakid kórházba van csakhogy lóghass.
-Lisa velem volt mikor elütötték.-lépett mellénk Taehyung.
-Ez esteben már csak Jimin magyarázatát várom.
-Jimin velem volt. Ha nem fogadja el akkor nekem írja be a hiányzást ne neki. Most jött csak.
-Van még valami tanárnő.-sóhajtott nagyot.
-Biztos akarod ezt?-suttogtam alig hallhatóan mire csak bólogatott.
-Hallgatlak Jimin.
-A szüleim haza felé jövet autóbalesetben elhunytak ma reggel ezért is késtem.-mondta remegő hangon mire a hangos társaságunk elcsendesedett és egy szót sem mert szólni. 
-Máris értesítem a tanárokat.
-Köszönöm. Tanárnő lehetne,hogy erről csak a tanári kar tudjon?
-Persze.
-Srácok légyszi ti se szóljatok senkinek.-fordult az osztály felé. A többiek csak bólogatni tudtak mert bár még nem vagyunk össze szokva mindenki megértette,hogy ez Jiminnek elég fájdalmas.

Miután a tanárnő kiment a teremből én oda verődtem Mingiékhez de nem igazán beszélgettem amit szóvá is tettek.

-Hahó Jungkook.-lóbálta kezét szemem előtt Jisoo.
-Itt vagyok.-ráztam meg a fejem.
-Merre jártál?-nézett rám Rosé.
-Lisánál a kórházban már mondtam.
-Úgy gondoltam fejben.
-Ja sehol csak azt néztem milyen szép Mr.Jung asztálán a virág.-füllentettem ugyanis Jiminen forogtak a gondolataim. Azon a pár lopott csókon ami nem rég történt. Azon amit mondott és azon,hogy a szülei meghaltak. Én pedig csak játszottam vele. Gondolkodás közben éreztem,hogy a könnyeim hullanak.

-Jungkook minden rendben?-rázta meg a vállam Mingi.
-Mi? Nem figyeltem.-töröltem le könnyeim. Majd fel álltam felkaptam a táskám és elindultam a tanári felé.
Ahogy odaértem gyorsan bekopogtam. San tanárúr nyitott ajtót. Kedvenc diákja vagyok úgyhogy nem véletlenül irigyek rám a többiek.

-Szia Jungkook. Baj van?-lépett ki az ajtón majd azt maga után becsukta.
-Lisa kómában van mert elütötték a másikat meg nem itt szeretném megbeszélni.
-Jézusom. Jobbulást neki majd meglátogatom. Veletek lesz ének órám ugye?
-Igen.
-Várj egy pillanatot kérek egy helyettesítő tanárt az órátokra aztán beülünk az irodámba és beszélünk.
-Rendben. Köszönöm tanár úr.-mondtam majd gyorsan bement és Jongho tanár úrral jött vissza.
-Egy pillanatra gyere fel,hogy lássam az osztály létszámot aztán jöhetsz vissza.-szokása elfejteni hányan vagyunk.

Pont akkor csengettek be mikor beléptünk az osztályba.
-Jé Jó napot Jongho tanárúr.
-Sziasztok srácok. Ma én helyettesítem San tanárúrt. Megvagyunk úgyhogy mehetsz Jungkook.
-Köszönöm tanárúr. Viszontlátásra.-köszöntem el. Mielőtt becsuktam az ajtót elkaptam Jimin tekintetét és aggodalmat és dühöt láttam benne.
Amint becsuktam az ajtót a telefonom rezegni kezdett.

Chim Chim🐣💜:
Baj van?

Nyuszim🐰💜💜:
Ne aggódj minden oké 🙂 

Chim Chim 🐣💜:
Jungkook tényleg aggódom.

Nyuszim 🐰💜💜:
Azt mondtad nem akarsz látni. Me keresselek. Mégis te írtál. Ezt akartad Jimin és igen igaz amit mondtál. Sajnálom. Szia.

Mérgesen raktam el a telefonom majd kopogtam be a tanáriba ismét.

-Lám lám Jeon Jungkook ismét a tanáriban köt ki. Mit csináltál már megint?-nézett rám Mr.Park.
-San tanárúthoz jöttem.
-Máris szólok neki.-majd becsukta az ajtót. Két perc múlva kedvenc tanárom jött ki az ajtón. Megindultunk a legfelső emeletre az irodájába. Az elmúlt négy évben mármiben számíthattam rá.

Amint felértünk rögtön a lényegre tért.
-Nos Jungkook csak ketten vagyunk így még ha véletlenül le is tegezel nem lesz balhéd belőle. Szóval mi történt veled. Rosé rámírt,hogy ma nem vagy itt fejben.
-Hajj Tanárúr-sóhajtottam nagyot.-Van az új diák Park Jimin. Kicsit játszani akartam vele. Aztán rájött közben pedig meghaltak a szülei és ez így dupla pofon volt neki. Nekem pedig bűntudatom van. Mingi szerint pedig már elsőre látta,hogy bejön.
-Azigen. Te nem vagy semmi. Szerinte... Igen?-kérdezte mert közben kopogtak.
-Elnézést tanárúr.-jött beljebb Jimin.-Csak szólni akartam,hogy Jongho tanárúr önt keresi mert az unokahúgára  rá esett egy pad és nem tud mit csinálni.
-Te jó isten. Sana milyen szerencsétlen. Mindjárt folytatjuk Jungkook.
-Rendben el leszek addig itt egyedül.-erőltettem egy mosolyt magamra.

Leraktam a fejem az asztalra közben pedig az ajtó becsukódott. Fogtam a telefonom és hívni kezdtem anyut. Két csengetés után fel is vette.
-Szia. Értem tudnál jönni?
-Szia drágám. Még egy órát bírj ki kérlek.
-Jó akkor elmegyek gyalog ne fáradj.-csaptam le a telefont és visszahajtottam a fejem az asztalra.
Pár perc múlva egy kezet éreztem derekam körült.
-Ki vagy és mit akarsz?-váltottam flegma stílusba. Majd megfordultam és kicsit közel kerültem Jiminhez.
-Meglepi.-mosolygott rám.
-Szia!-álltam volna fel de vállamnál fogva vissza lökött és átölelt.

Halihali Mochikák 💖💖💖
Újabb szar rész. Hát sajnálom igyekszem ahogy tudok.😂😂

Ha tetszett nyomj a csillagra 🐣🐰❤️❤️❣️