Save Me •|Jikook

33.rész

-Jimin ne most. Hidd el én is csinálnám de kicsit sok az ember és nem vagy jól.-simítottam arcára.
-Csak nem akarok ma erre gondolni.-sóhajtott nagyot.
-Gyere ide törpém.
-Kook a magasságom nem vicces. Adok a kis Kookoknak.-háborodott fel.
-Csak együtt érző akartam lenni.-pusziltam homlokára.
-Te tudsz ilyet is?-tetetett meglepődést.
-Na gyere csak ide.-húztam magmhoz egy érzelmes csókra.

Kisebb csókcsatánk után homlokomat övének nyomtam.
-Szeretlek.-suttogtam ajkaira.
-Jobban.-húzott magához és a lehető legszorosabban ölelt meg.

-Na kölykök fa díszítés.-kisbált fel apu.
-Gyere te nagy maci.-húztam fel az ágyamról.
-Kook.
-Hmm?
-Ha ma nem aludhatok veled örök harag.
-Mintha nem mindig te aludnál velem.-forgattam szemet.

A beszélgetésünket abba hagyva sétáltunk le a lépcsőn. A nappaliba érve szembe találtuk magunkat apu szüleivel akiket hát,hogy is monddjam senki sem szeret apán kívűl. Lisat a mükörme miatt ribancozták le. Engem pedig csak szimplán utálnak.

Gyorsan elengdtem Jimin kezét majd vissza toltam a talán 5.-6. lépcsőfokra.
-Egy szót se. Tudod,hogy szeretlek életem.
-Mivan?
-Apu Ősei.
-Téged is utálnak vagy csak Lisat?
-Okos.-nyomtam érzelmes csókot puha ajkaira.
-Na eressz még be kell mutatkoznom
-Na szép azt hittem kapok puszit.-válaszát meg sem várva indultam le a lépcsőn de csulómnál fogva  vissza rántott majd ajkaimra tapadt és falni kezdte. Pici kezecskéje pólóm alá vándorolt majd haladt lejjebb.
-Kook!indult felfelé Lisa.-Jajj bocsi.
-Semmi baj úgyis indultam bemutatkozni.
-Fotos ne jelentsd ki,hogy együtt vagytok mert téged is utálni fognak.
-Nem zavar csak őt ne utálják.-kulcsolta össze ujjainkat.-De természetesen nem mondom el.

A nagyiék elsőre elég ellenszenvesek voltak Jiminnel amit meg is jegyeztem.
-Nem lehetne,hogy legalább vele normálisan beszéljetek? Ha nehezetekre esik tudjátok merre van az ajtó ki lehet fáradni.
-Jungkook!-szisszent fel anyu
-Most mi van? Jogosan vagyok kiakadva. Engem utálhatnak de őt ne.
-Veled mi van?
-Az,hogy akivel éppen úgy beszéltek mint a kutyával a párom. Jöhettek a homofób hülyeségeitekkel mert leszarom. Csak adjátok meg neki azt a tiszteletet.-akadtam ki teljesen.
-Ez a ti hibátok. A nevelésetek miatt lett buzi.-szólt be anyuéknak a nagyim.
-Szeddjétek a cuccaitokat nyomás.-kiabált rájuk apu.-Ti így nem -beszéltek az én fiammal. Ünnepeljétek a Karácsonyt máshol.-fújtatott mérgesen.
-Drágám menjetek fel a fát elintézzük.-simította meg a vállam anyu.

Mingivel Wooval és Jiminnel sétáltam fel a szobámba.
-Jól vagy?-néztek rám egyszerre.
-Persze.-erőltettem magamra egy mosolyt.
-Még mindig utálom őket.-szólalt meg Mingi
-Dettó.-helyeselt Wooyoung.
-Szótlan vagy töpe.-fogtam meg a mellettem ülő kezét. De csak bambult maga elé.
-Kettesben hagyunk titeket.-sutottgta Wooyoung. Csak egy bólintással köszöntem meg.
-Chim.-ültem közelebb hozzá.
-Most miattam mégjobban utálnak.-hajtotta le fejét.
-Nézz rám. Nem érdekel. Fontosabb vagy mint ők.-nyomtam apró puszikat szájára míg nem hátra döntött az ágyon és mellém feküdve elaludt.

Hey Mochikáim🥺❤🥰

Hogy vagytok? Hogy tetszik a távoktatás annak akinek van? Én utálom. Hiányoznak az osztálytársaim és az online gyakorlat sem a szívem csücske...
Ti hogy vagytok vele?

Egy nagy szünet után vissza tértem tele ihlettel.🥰🥰
Ennek örömére pedig Vasárnap is kaptok egy részt ha sikerül megírnom.😂❤

Az Ateezes könyvemhez még nem igazán van ötletem úgyhogy az egyenlőre szünetel. A Save Me pedig robog tovább.

Lassan elérünk a könyv féléhez és semmi érdekes nem történt de ne aggódjatok kicsit pörgetek az eseményeken.🥺🥰

Jó olvasást 🥺❤

Ha tetszett nyomj a csillagra 😌❤