Csak egy szó (SZÜNETEL)

2.fejezet

Azóta eltelt 6 év. Miután elköltöztünk nem gondolkodtam többet az öngyilkosságon, hiszen egy boldog család tagja lettem. Choi úrék örökbe fogadtak, hivatalosan is a nevem Choi Seo Yoon. Ezért a tettükért pedig a mai napig hálás vagyok nekik. Jó gyerekük voltam-most is az vagyok-nem okoztam nekik semmi gondot és mindig vigyáztam az öcsémre. Ám a tanulás nem ment olyan jól, mint régen. Túl sokat gondoltam a régi életemre és Min Yoongira. Még meg se tudtam neki köszönni, hogy miért nem? Mert nincsen semmilyen közösségi fiókja. Dasom próbált segíteni megkeresni és ezért több fölötte járót is megkérdezett, viszont vagy azt mondták hogy nincs neki vagy azt hogy nem tudják. Ám 2013-ban-szóval ugyanabban az évben amikor megmentett, utoljára-debütált egy bandában, aminek BTS a neve. Reménykedtem benne, hogy akkor már lesz hivatalos fiókja-mint a legtöbb hírességnek-de nem volt. Mindenhol csak a rajongói oldalakat találtam.

Na de visszatérve a tanuláshoz. Nem sikerült a jogi karra bejutnom, de szerencsére volt egy másik opció, a producer. Így egy olyan egyetemre jártam, ahol többet tanulhatom arról, hogy mi is egy producer feladata, mik érdeklik az embereket, mivel tudnánk felhívni a figyelmüket. Csakhogy, amikor munkába álltam gyakornokként, elment a kedvem tőle. Nem akartam munkanélküli lenni, így Hana felajánlotta, hogy dolgozzak az Itaewoni éttermébe. Örömmel elfogadtam és a mai napig ott dolgozom.

Hadd meséljek egy kicsit a családomról is. Az elmúlt 6 évünk igazán izgalmas volt. Kezdjük Choi úrral. Igazán sok ügye volt hat év során. Néhányat sikeresen megoldott a csapatával, néhányat pedig nem, de sose adta fel. Így elérte azt is, hogy előléptessék. A szöuli rendőrkapitányság főnöke lett. Hana 5 éve nyitotta meg első éttermét, és olyan sikereket ért el, hogy 1 év után újabbat nyitott. Choi Yeonjun pedig egy banda tagja lett, aminek TXT a neve. Csak úgy eszébe jutott, hogy Idol lesz. Nagyon szorgalmasan gyakorolt és abban az időben amikor a debütálására készült nem is láttam őt. Hiányzott nekem, nem tudtam kivel veszekedni a dolgokért. Ne olyan veszekedést képzeljetek el, hogy ütjük egymást, meg mindent egymás fejéhez vágunk. Ezek a viták nem tudtak elfajulni addig, mivel Hana egyből ránk szólt. Imádok ennek a családnak a tagja lenni. Igaz már rég felnőtt vagyok, de minden időmet szeretem velük tölteni. Végre igazán megtanultam szeretni és osztozkodni. Végül pedig Nayeon. Akárhogy is szerettem volna, hogy ne legyen a családom tagja, ő mindig emlékeztetett a leveleivel, hogy pontosan hova is tartozom. Minden hónapban kaptam tőle egy levelet, amiben mindig bocsánatot kért és leírt emlékeket...Hogy volt képes azokat a sorokat leírni? Ti is gondoltátok szerintem, hogy anyám nem mindig vert. Kiskoromban igazán jó volt hozzám, ám amikor nyolcadikos lettem teljesen megváltozott. Senki se tudta, hogy miért. Addig is tényleg mindent megtett értem, mindenfelé elvitt engem és vigyázott rám.

Nayeon némelyik levelét széttéptem és elégettem, a többit pedig a kukába dobtam. 3 évig küldte a leveleket és én sose válaszoltam egyikre se. 15 évet kapott, viszont ha minden rendben lesz vele a börtönbe 5 év múlva szabadulhat. Elég gyenge ítélet, szerintem.

-Seo Yoon, indulnunk kell.-nyit be a szobámba Hana.

Ó, tényleg azt elfelejtettem mondani, hogy Hana utálja, ha Choi asszonynak hívom, ezért szólítom őt a nevén. (A levélben is csak azért szólítottam meg úgy, mert tényleg azt hittem, hogy vége lesz mindennek.) Egyszer se próbáltam meg anyának szólítani és ez biztos fáj neki, de nekem ezt a szót nehéz kiejteni.

-Hány óra?-takarom ki magam.

-10 óra.-feleli.-Még a piacra is mennünk kell.

-Adj 5 percet és máris kész vagyok.

-Gyorsan kipattanok az ágyból és a szekrényem felé veszem az irányt. Nem szenvedek az ágyba, mint a legtöbb ember, mivel vagy korán kellek-magamtól-vagy Hana kelt fel engem a munka miatt. A gardróbomhoz lépve kinyitom azt és gyorsan kiveszem az egyik világos farmergatyámat, egy fehér pólót és a dzsekim. Nem viszem túlzásba az öltözködést, mivel úgyis rajtam lesz a kötény. Az asztalomhoz leülve még gyorsan megcsinálom a sminkemet. Azt se viszem túlzásba, hisz úgyis leizzadom majd. A hajamat felkötöm és már készen is állok.