Bridge:
Asszem még mindig én vagyok az,
Aki az utca szavait mondja igaz.
Hibàm van de nem tudod miaz?
Mindaz ami neked hiba nekem vigasz.
Én vagyok az aki le írja azt amibe él,
Enyém az utcâm enyém még mindig ez a tér.
Csepel az otthonom a mennyem és egyben a poklom,
Át lépek itt mindenen ez az életem mi végtelen hagyok mindenkit hoppon.
Nem lesz mellettem senki toppon,
Koppon szopjál ez itt édes otthon.
Nem kérdez élvez evez tervez nem kell terpesz,
Miattad folyik a könny és le szakad az eresz,
Ki mit vett az úgy veret és arat nagyobb halat,
Fejjel talàlja meg at elötte lévő falat, torkán akad a falat,
Emelem de nincs a fejemen kalap,
Reppem soha nem lesz alap.
Nevem volt és lesz az akarat,
Bontom le egy magam ezeket a falakat.
Alakok alkotok vàlság verje rájuk az ajtót,
Leszarom ezt a szar sajtót.
Celebek megjártam a tereket,
Így öszinte lehetek nincs nevetek,
De rajtatok nevetek eleget.
Szővöm a terveket,
Nem vágom az ereket,
Nem kérek soha szereket.
Nem játszom meg a kért szerepet,.
Ezek felettem verebek,
Körülményes kegyesen megvett keretek,
Mindenkit is utàlok de egy kettőt szeretek.
Nem keresek pénzt ebből,
Pokolba mentem vissza a mennyből,
Elég volt a szennyből,
Cseverből vederbe de elindul csak melyből,
Megéltetek ti is az apa tejből,
De mindent el takar némely kendő.
Refr :
Annak írom, asszem akinek akarom,
A zene a sírom, asszem a fejem nem vakarom,
A sikereimért a földet kaparom,
Asszem még nem emelem a kalapom.
Bízzak meg mindenkibe,
De a faszom verjem mindegyikbe,
Unom hogy haladok az úton,
Baszakszol velem a múlton,
Pofonnal az arcon gurulsz át a pulton,
Nem 2000 ért takolok a kuton.
Mindenem meg van ja nincs,
De van melettem egy nagy kincs.
Ajtó zâr nem megy le a kilincs,
Az öszinteség rajtam a bilincs.
Mindent egy lapra ez az elvem,
Rég utam van meg tervem.
De nincs egészséges belső szervem,.
De még mindig a cigit a számba teszem.
Nem vagyok senki ja de valaki lettem,
Magam ellen is csatába mentem.
Nem tudom kik ezek kicsik lettek a régi mezek,
De nem lehetek örökké sajnos én se gyerek.
Ki dagadnak a nyaki ütő erek,
Cselen miénk lettek a terek,
Se drogok szerek pénz vagy hatalom,
Utàlnak de pörögnek ezek a farkamon.
Minden tettem igaz vigasz,
Mer itt lent az élet mindig kibasz,
Aki melletted vajon tudod ki az
Hamis parketta vagy és kopik a viasz.
Minden irâsom mint a sírâso temetőbe rakok,
Mindenkit ti faszok amit kapok adok,
Csak írom még bírom,
Zene lesz a viràg a síron.
Kínom àhh a fejembe kinyírom,
A bicskát a zsebembe kinyitom.
Refr:
Bridge:
