Csak a szövegem írom
Én mindig csak azt tettem amihez értek,
Többen velem és többen ellenem de élek.
Nem engedem a szövegem szélnek,
Behodolok a tehetségnek.
Rapper vagyok de nem sikeres,
De magasról leszarom mikor ki keres.
Engem nem ez mozgat hanem hogy hozzátok szóljak,
Az izgat hogy valami igazit az arcotokba két centire toljak.
Amitől talán te is át gondolod ezt a sok szart meg a kamu gengsztereket.
Bassza meg kurvára magasról leszarom a pénzeteket meg a kamu műanyag fegyvereket.
Yya és hogy tisztázzuk akármit írok az én vagyok,
A szövegeimbe élek a végén majd meghalok.
De nem bánom mer hagytam nektek itt valamit,
Az akarok lenni aki az életeken alakít.
Az akarok lenni aki utat mutat nektek.
Az akarok lenni akit követtek ha azt mondom hogy gyertek.
Lehet hogy még gyerek vagyok de nagyon sokat láttam.
Sok mindent tettem és sok mindent meg is bántam.
Semmi se számít boldog vagyok hisz írom a szövegem.
Utamba nem állhat senki se mer kezembe a lövegem.
Mögöttem a seregem a kibaszott ghetto lakótelep.
Mer én még meg tudom mutatni mi az a rap sztp nem feled.
Nem megyek azért amiért szabad azér megyek amit nem lehet,
Nem tudom de nem is izgat az hogy engem kiutál vagy ki szeret.
Én megmomdtam nem játszok elötettek szerepet.
Mer az nem én lennék és akkor hamis lenne minden felelet.
Egynap abba hagyom majd az írást ha meg tehetem.
De addig is a tollat a kezemből ki nem engedem mer ezt szeretem.
Oldschool vagyok tudom de kurvára unom hogy fiatalnak tartanak ehez.
Céljaim vannak köztük szerepel sok minden pl egy lemez.
Én efelé megyek nem akarom hogy híres legyek.
Csak megmutatom hogy utamba nem állhatnak a hegyek.
Refr:
Ghettoba nőttünk fel mind vállalom.
Szánalom vagy büszkeség? Neked átadom
A szél kísérjen testvér utadon.
Üzenem ne rágodj a multadon
Mi a rap talán egy nap megmutatom.
De addig szövegem irogatom
Tudod hogy tudom azt hogy messze van ennek a vége.
Mindig büszkén tekintek a szüleim szemébe.
Mer soha nem hazudtam mentem elestem felállatam tanultam.
Elbasztam mikor abba hagytam azért mer lusta voltam és meguntam.
De újra mikrofonhoz állok még most se tetszik amit láttok.
Minden sarkon kurvák vagy kamu semmit se érő sztárok.
Éjjel-Nappal meg valovilág innen tanulnak én megkönyvből.
Így tudom mennyi fájdalom látszik meg egy cseppkönyből.
Semmit sem érek tényleg nem is akarok senkinek bármit is érni.
Nem vagyok eladó senki számára maradok magam hogy magamhoz tudjak térni.
Magam vagyok magamnak súlya van a szavamnak.
A szövegem utánozhatatlan igy az enyémek maradnak.
Soha nem adtam fel magamat soha nem adtam el neked se nektek.
Tudod komoly az a dolog hogy utálók is barátok lettek.
Nem feledek soha nem is tudom el feledni mikor kinevettek ezrek.
És mind el bukott fölöttük ember lettem ezt nem a szavak mutatják meg hanem tettek.
Meg mondtam hogy tudom kivagyok és azt is hogy merre kell mennem.
Felénél se járok tudod barátom még sok dolgot kell nekem meg tennem.
A zene nekem a lelkem a rappem a telepen körbe járt.
Nem csak beszélek róla hanem ebbe élek a lakótelep körbezárt.
Itt vagyok itthon ez Csepel itt élek itt is halok
Innen jönnek ezek a szarok vagyis a dalok.
És én leszek az a farok aki akarok lenni,
Innen soha nem fogok el menni.
Minden tiszteletem nektek kik átbasztak.
Mer ti vagytok akik az akadályaimon átraktak.
Tűzbe ég a szemem mikor valaki azt mondja hogy lehetetlen ez nekem,
Mindig ez volt és megmutattam mikor elindultam és minden falnak izomból neki mentem.
Hogy le hull az a fal és szabad elöttem az utam.
Nem áll szembe semmi én ezt meg tanultam.
Itt vagyok a nevem még mindig SZ. T. p. az is marad.
A keze fent lesz mindenkinek aki velem egyuton halad.....
Refr:
SZ. T. p.
