Szövegeket írok éjszaka mer nem tudom fejem álomra hajtani,
Nem tudom hol a ki ùt és nem tudom ki fogja a lelket bennem tartani.
Elegem van el vesztem a kontrollt nincs önuralmam.
Elfogyott minden boldogsâgra pazarolt fogalmam.
Minden amit elhitettnek velem az emberek hazudnak,
Ezek nyugodt szívvel büszkeséggel aludnak.
Én meg szenvedek add meg istenem hogy végre vége legyen,
Hadd lássam már meg hogy mi vár ha át megyek a hegyen.
Legyen erőm elég amíg ez a szár kor el ég,
De böröm megég ez a gyerek derék.
Gangster is lehettem volna aki mâs szarokat tolna.
De ez nem rólam szólna ennek a gyereknek mâsrol ír a tolla.
Le szarja hogy mit gondolnak róla,
Minden próba karrier? Törve hever a porba.
Nem is hoztam szóba hogy nem leszünk jóba,
Mert miattatok fulladok bele ebbe a tóba.
Hogy menjek tova ha nincsen már hova,
De mindenki tudja hogy nem adom fel soha.
Össze vagyok törve össze tört a lelkem,
Megroppant kő szívem elvesztem.
Mi a helyzet veled mond ki mi bänt,
Az hogy ez a sok okos a mélybe le rânt.
Meg probâltam minden irányt,
De nem érzek szimpâtiât az emberek irânt...
Refr:
Mi a fasz össze vagy törve törmelék lettél,
Mit tettél? Velem együtt mindent elfeledtél.
Összetörttetek ki szed majd össze?
Mit kérdezzek hogy velem jössz e?
Minden az én hibâm volt nâlatok,
Ha szembe láttok magatokkal le esik az álatok.
Hiâba vâgtatok râtok nem szâmolhatok,
Mindent oda adtam nektek de semmit várhatok.
Azt is elvették ami az enyém volt,
Azt mondtâk hogy minden el múlt.
Rossz úton jártam nâlatok,
Ugy viselkedtek velem mint az âllatok.
Mit álmodok? Mi az hogy rap zene?
Hülye lennék én vagyok kinek elment az esze.
Mit adtok mint kaptam tőletek,hiäba tőrtetek,
Szemetekbe mindig csak egy szörny leszek.
Sajnâlom miattatok hogy ez lettem,
Sajât utamon jârtam és mentem.
Mindig kirugtâtok a lâbaim,
Râm akasztottätok a vâgyaim,
Eltörtétek szárnyaim,
Gyalâzat lâtszik isten árnyain.
Szégyellik magukat hogy ilyenek vagytok,
Mindent elvesztek és semmit nem adtok.
Sok dolgot basztam már el igen,
De ez vagyok nincs még egy ilyen.
Belőled lettem nem tehettem róla,
De miattatok a lapom a szívem bânatât dudolja.
Én voltam a rossz akkor is ha semmi rosszat nem tettem,
Boccsás meg nekem hogy te miattad meg lettem.
Refr:
Nem írok neveket de fâj hogy szürke minden tâj,
Ugatnék de kusba marad ez a szâj kár hogy ez szívemből darabokat váj.
Nem tudok sokat megkösszönni az utca kölykének születtem,
Arra hogy a szotárat el juttasam a füledbe.
Minden hiba sok volt a vita?
De a levét meg ki itta?
Te vagy ti én vagy mâsok,
Sírnak a fejembe a sír ások.
Mert azt lâtjâk amit én lâttok,
Hogy csak a hibâimra vártok.
Csodâlkoztok hogy elegem van mindenből,
Várat építettem. De miattatok minden dől.
Elárulva meggyötörve hevernek te felettem röhögsz rajtam,
Tudod szűlőként mindig egyedül hagytâl a szarban.
Töröld e meg ki sírt szememet?
Ne dobj utcâra akâr csak a szemetet.
Ez a feladat taníts meg hogy mi a fájdalom,
Ígérem ahogy tudom majd neked is átadom.
Szánalom hogy nem várhatom,
Hogy egy ap ezt fel vàlalom.
Hiába nekem az hogy fàj dalom,
Magamat is àt baszom,
Nincs haszon, ez egy rossz álom
Csodát keresem megyek érte nem várom.
Szív ami szív ott elmondja a szàj,,
Szürke lett fejembe a tàj...
Refr:
