"Mit csináltál?!!" Keltem fel Felix kiabálására. Gyorsan átfésültem a hajam mielőtt kimentem volna a konyhába..Ahol éppen Felix és Jisung vitatkozott, míg Chan próbálta őket leállítani.
"Itt meg mi a fene történik?" Mindenki felém nézett és Felix odajött hozzám. "Miért engedted Jisungnak, hogy ezt tegye veled?" Érdeklődött. "Mit engedtem neki?" Vontam kérdőre, hiszen eléggé meg voltam zavarodva. "Tudod jól, hogy nem fiúzhatsz kivéve, ha azt jóváhagytam, de TE hagytad Jisungnak, hogy megcsókoljon tegnap!" válaszolt Felix egy csöpp mérgességel a hangjában.
"Mondtam Jisung-nak, hogy neked kell, hogy megengedd, de ő azt mondta, hogy te nem mondtál neki semmit arról, hogy tiltva lenne nekem a csókólózás, szóval megtette." Reagáltam vissza. Felix mereven nézett a "bűnös" fiúra. "Azt mondtad, hogy nincs semmi közted és a húgom között. Akkor mi a fene volt a tegnapi?"
Jisung kifejezéstelen/üres tekintettel nézett a bátyám irányába mielőtt válaszolt volna. "Csak nem akartalak felidegesíteni, ha úgy is kitaláltad volna az igazságot." Felix megölelte Jisungot, az utóbbi pedig lefagyott. Valamit súgott az előbbi a fülébe amit nem hallottam. Úgy ítéltem meg, hogy probléma meg lett oldva, szóval elkezdtünk reggelizni Channal.