jisquirrel
Unatkozom
sunshinelee
Menj aludni
jisquirrel
De nem bírok elaludni
sunshinelee
És én ezzel mit kezdjek?
jisquirrel
Gyere és aludj velem
sunshinelee
Micsoda? Nem!
jisquirrel
Miért nem?
sunshinelee
Mert Chan is ott van a szobában
jisquirrel
De nem tudok nélküled aludniiiiiiii
sunshinelee
Túl drámai vagy
jisquirrel
Túl goromba vagy
sunshinelee
Nos akkor sem aludhatok veled
jisquirrel
De nem tudok aludni az Édesem nélkül :(
sunshinelee
Menj a nappaliba és
ha Chan kérdezi hová mész,
mond hogy a mosdóba.
jisquirrel
Oké:)
-
Kiléptem a szobámból és láttam ahogyan Felix épp a sajátjába megy. "Merre mész?" Kérdezte. "A mosdóba, hová máshová?" Válaszoltam, majd belépett a szobájába.
Utána kimentem a nappaliba, Jisungra várva. Éreztem, hogy mögülem két kar fonódik a derekam köré, hátranézve pedig az említettet pillantottam meg.
"Szia Édes." Suttogta. Elengedett én pedig rászegeztem tekintetem. Kócos hajjal, egy darab melegítőben és úgyszint, mint én egy hatalmas pólóval karöltve álldogált velem szemben. "Még mindig nem tudok veled aludni, remélem ezt tudod." szögeztem le.
Ő csak bámult rám lebiggyesztett ajkakkal. "Jobban éreznéd magad attól, ha ölelkeznénk mielőtt elmegyünk egyedül aludni?" Döntöttem oldalra fejem. "Talán igen." válaszolt. "Gyere velem." adtam ki neki a 'parancsot'. "A te szobádba megyünk, vagy a vendégszobába?" "Az enyémbe a több privát szféra miatt." válaszoltam.
Bementünk a szobámba, majd leültünk az ágyamra. Jisung hátulról ölelt ahogyan az én lábaim az övéin voltak. A takaró eltakart minket és Jisung közel tartott magához.
"Nem akarok visszamenni a vendégszobába Chan-hoz." Mustrált engem a fiú. "De nem maradhatsz itt" közöltem vele. "De miért nem aludhatok itt veled?" "Mert Felix és Chan meglátna." Jisung ujjait a hajamba vezette mielőtt feltette volna újabb kérdését. "Megcsókolhatlak?"
