07

2.1K 94 21
                                    

Amikor felkeltem Felix mellkasán volt a fejem. A nappaliban voltunk. Felültem majd körbe néztem. Nálam ez ilyen szokás, hogy felkelek és körbe nézek a szobában. Vagy ahol elaludtam. A telefonomért nyúltam és megláttam hogy hétfő van, ráadásul 7:30. A telefont eldobva keltettem fel a bátyámat.

- hey Felix ! Keljél ! Elkésünk ! Hallod te behemód ? - ugráltam a kanapén.

- mi van ? - fordult a hasára.

- iskola basszus, iskola ! - ugráltam tovább.

Felix felült és a telefonja után kezdett kutatni. Én elvonultam a fürdőbe és gyors lezuhanyoztam. Már venném fel az egyenruhát, de akkor észbe kaptam hogy azt rohadtul a szobámban hagytam. Kinyitottam az ajtót és körül néztem. Gyorsan át szaladtam a szobámba és készülődni kezdtem. 10 percünk maradt oda érni. 

- Felix, használnunk kell. - néztem rá komolyan.

- de akkor végünk ! - akadt ki.

- de ha nem használjuk ma lesz végünk, nem pár nap múlva ! Szóval húzd a garázsba a beled mert én rúgdosom oda ! - toltam a garázs felé.

Anyáék vettek egy méreg drága kocsit pár héttel ezelőtt. Nekünk meg lett tiltva hogy használjuk, de ez most vészhelyzet. Beültem az anyósülésre, Felix pedig a volán mögé majd beindította a motort és indultunk is. Kocsival öt perc alatt oda értünk. Gyalog vagy futva, talán a második órára értünk volna be. Befutottunk a suliba és mind a ketten mentünk a saját osztályunkba. Mikor beértem a tanár még nem volt bent.  Megkönnyebbült sóhajt engedtem ki és leültem a helyemre. A lányok egyből le is támadtak.

- hol voltál ? - kérdezte Lisa.

- elaludtunk. - mondtam mire mind a hárman vigyorogni kezdtek.

- csak nem hosszú volt az éjszaka ? - kérdezte Chae amire lángba borult az arcom.

- elpirult ! - kiáltotta Jisoo.

A tanár bejött a lányok pedig mentek a helyükre. Előszedtem a tankönyvet és figyelni kezdtem. Vagyis nem. Megoldást próbáltam találni arra hogy miért pirulok ha Felix-ről van szó.

- Lee Yiren ! - kiáltotta a tanár.

- jelenleg nem elérhető. - mondtam már szokásból. Amikor rá jöttem mit mondtam számra raktam a kezemet. Az osztály nevetni kezdett. - bocsánat, nem úgy értettem ! - a tanár szúrós szemekkel illetett.

- azonnal menjen az igazgatóhoz ! - mutatott az ajtóra.

- Végső Visszaszámlálás. - mondtam és elindultam. Az osztály nevetésben tört ki. Legalább meg tudtam őket nevetettni. Az igazgató irodája elé értem és bekopogtam.

- tessék ! - szólt az igazgató. Beléptem, amikor meglátta hogy én vagyok az meglepődött. - maga itt ? Mit csinált ? - kérdezte döbbenten a nő.

- szólítottak órán és én véletlenül rávágtam hogy jelenleg nem elérhető. - az igazgatónő nevetni kezdett. Legalább érti a poént.

- és ezért küldték ide ? - nevetett tovább.

- igen. - az igazgatónő még jobban nevetni kezdett.

- menjen vissza, ha kérdezik mi volt mondja azt, hogy magánügy. - legyintett mosolyogva. Elköszöntem és visszamentem az osztályba.

Leültem a helyemre és próbáltam figyelni. A lányokra pillantottam és megláttam hogy visszatartják a nevetést. Megráztam a fejem és a táblára vezettem a tekintettem. Kínaiul nem tudok ! Ez japán, orosz, kínai, egyben ! Mennyi idő telt el amíg én abban az irodában voltam ? Amikor kimentem nem volt teli a tábla ! A szám is elnyílt amikor megláttam azokat az egyenletnek nevezett vonalakat és számokat. A matek óra egyenlő A Bukás című filmmel. Sóhajtva elővettem a füzetem és jegyzetelni kezdtem. Az óra után kimentünk az udvarra és sétáltunk a lányokkal.

- nagyot alakítottál . - nevetett Chae.

- köszönöm. - hajoltam meg.

- lányok, vendégeink lesznek.- mondta Jisoo. Oda kaptuk a fejünket és megláttuk a bátyámat és a barátait.

- jön Lisa pasija.- bökte meg Chae a könyökével Lisa oldalát.

- te tényleg imádod bökdösni az embereket.  - mondta Seungmin amikor ide értek.

- ez van. - mondta Chae.

Beszélgettünk a szünetben. Jisoo elmesélte Felix-nek hogy volt egy randim az igazgató nővel. A fiúk jót nevettek, de Felix szigorú tekintettel méregetett.

suli után

Amikor kiértünk a suliból egyből a kocsihoz mentünk.  Nyugodt szívvel vettük tudomásul hogy senki nem tett benne kárt. Már csak épségben haza kell vinni, és élni fogunk. Beültünk és elindultunk. Az út csendben telt, csak a magnó szólt. Megszólalt a BTS egyik száma,  maxra tekertem a hangerőt és énekelni kezdtem. Felix elnevette magát és ő is énekelni kezdett. Az utcán lévő emberek hallották, hogy a Lee testvérek éppen mennek haza. Haza érve Felix beállt a garázsba és leállította a motort. Kiszálltunk és mentünk be. Beérve a kanapét céloztam meg. Le akartam dőlni, de véletlen majdnem Kuma-ra érkeztem. Szerencséjére gyorsak a reflexeim.

- szegény kutya majdnem palacsinta lett. - ült le mellém Felix.

- ezt meg hogy értsem ?! Nem is vagyok akkora darab ! - mutattam végig magamon. Felix elnevette magát.

Elmentem átöltözni és tanulni. Amikor végeztem zuhanyozni indultam. A pizsamám a kezemben és a fürdő felé tartok. Amikor bementem megláttam Felixet egy száll törölközőben. A szemem eltakartam és megfordultam, de lefejeltem az ajtót, így hátra estem. Próbáltam megkapaszkodni valamiben, ami éppen Felix törölközője volt. A földön feküdve fogtam a fejem, majd amikor éreztem, hogy valami van a kezemben megláttam a törölközőt ami a bátyámon volt. Felnéztem Felixre és egyből eltakartam a szemem. Felix kuncogott, én pedig ott ültem vörös fejjel miközben a szemem takartam.

- visszaadnád a törölközőt ? - guggolt le mellém. 

- vigyed ! - dobtam hozzá és hátat fordítottam.

- köszönöm. - mondta és adott egy puszit. Hallottam ahogy kiment. Elterültem a padlón és feldolgoztam az előbb történteket. A fejem biztos hogy vörös.

Lezuhanyoztam és mentem is aludni. Befeküdtem az ágyba és már el is nyelt a sötétség.  

Szüleim Titka (Felix ff.) Befejezett Where stories live. Discover now