Szüleim Titka (Felix ff.) Befejezett

15

Amióta anyáék haza jöttek, Felix és én nem nagyon voltunk együtt. Mind a kettőnk a szobánkban ültünk. Telefonon keresztül beszéltünk, egymással úgy, mint egy pár. Persze mint testvérek beszéltünk, meg érintkeztünk. Mindig kerestünk kifogásokat, hogy el tudjunk menni kettesben valahova. Van egy sejtésem, hogy ez anyáéknak is feltűnt, amikor ő akar elmenni én is megyek, amikor én akarok elmenni akkor ő is. Óvatosabbnak kell lennünk, vagy nekünk annyi.  Mondjuk nem vérszerinti testvérek vagyunk, hanem mostoha tesók, semmi vérfertőzés nem lenne.

A szobámban írom a házi feladatot, ma a suliban megbeszéltük a lányokkal, hogy találkozunk és elmegyünk moziba. Van egy új horror film amit Lisa nagyon meg akar nézni, de azt mondta, hogy egyedül biztos nem fog elmenni a filmre. Szóval bele rángatott minket is, úgy, hogy mi nem is szeretjük az ilyen filmeket. A napokban Lisa és Minho kezd közelebb kerülni egymáshoz. Talán lesz itt valami. Miután végeztem a leckével elpakoltam és kerestem egy kényelmes ruhát. Egy fekete mackó nadrág és egy pólóra esett a választásom. Megcsináltam a hajamat, mostanában annyira hullik a hajam, lassan több hajszál van a földön, mint a fejemen. Kimentem a szobámból, amint kiléptem Felix tekintetével találkoztam.

- hova mész? - kérdezte.

- a lányokkal moziba megyünk. - mondtam mosolyogva.

- hideg van, gyere. - mondta és bevezetett a szobába. Elő vett egy szürke kapucnis pulóvert és rám adta. - meg ne fázz. - adott puszit a homlokomra. 

- és te hova mész? - néztem én is jobban végig rajta. 

- a fiúkkal megyünk inni.

- vigyázz magadra. - öleltem meg.

- okés. - karolt át. Lementünk a szüleinkhez. A nappaliban ültek és összebújva nézték a tévét. 

- anyu, apu, elmehetek a lányokkal moziba? - álltam meg mellettük. Anyu felnézett.

- ez a bátyád pulcsija? - kérdezte.

- igen.- bólintottam.

- együtt mentek? Megint? - kérdezte apu.

- nem, én a fiúkhoz megyek. - mondta Felix.

- rendben. Menjetek, de este beszélgetünk! - mondta anya szigorú tekintettel.

- köszi. - pusziltam meg őket. Elköszöntem és mentem is a mozihoz. Félúton találkoztam Changbinnel is. Valószínűleg Felixhez ment. A mozinál már ott voltak a lányok. Megöleltük egymást és mentünk be. Megvettük a jegyeket és bementünk a terembe.

- ugye tudod, hogy ez miatt jössz nekünk eggyel? - kérdezte Jisoo Lisat nézve. 

- igen. - mondta mosolyogva Lis. Leültünk az elsősorba és vártuk hogy elkezdődjön a film. Még az eleje is tök para, már most össze szartam magam. 

Ma se fogok aludni, ez a film gondoskodott róla. Lisa, ezért még megbünhődsz.

- Lisa, ezért még megbünhődsz!- mondtam ki gondolatomat.

- szerintem jó volt. - rántott vállat Jennie. 

- jó volt meg minden, csak a te sikításodat lehetett hallani az egész környéken, nem csak a teremben. - jegyezte meg Chae.

- azért neked is van hangod. - néztem rá.

- mindannyiótoknak van hangja.- szólt közbe Jisoo.

- te csak maradj csendben! - mondtuk egyszerre a lányokkal. Mellettünk pont elment vagy öt fiú, kicsit se néztek minket hülyének.

- jó, oké, nyugi . - emelte fel a kezeit Jisoo, védekezés képen. 

- én megyek haza, anyáék még beszélni szeretnének velem. - mondtam és búcsúzás képen megöleltem őket.

- rendben, szia. - köszöntek el. Elindultam haza, hamar haza értem. Bent a lakásban anya, apa és Felix már a kanapén ültek és vártak rám.

- sziasztok. - köszöntem és levettem a cipőmet.

- szia. Már vártunk.- nézett rám anyu komoly tekintettel.

- igen? - ültem le a kanapéra.

- szóval, mostanában nagyon sokat vagytok együtt.

- igen, ezzel nincs semmi baj, szerintem, de anyátok furcsálja.- mondta apa a tévét kapcsolgatva .

- csak szeretjük egymást és elmegyünk oda ahova a másik elhív. - vázolta fel a tényeket Felix.

- én is ezt mondtam anyátoknak. - mondta apa.

- maradj már csendben! - fordult felé anyu. 

- anyu, csak szeretünk együtt lógni, nincs ebben semmi fura.  - szólaltam meg.

- de eddig nyírtátok egymást, most meg egy vita sincs. - mondta rosszalló tekintettel.

- azt szeretnéd, ha vitatkoznánk? - kérdezte Felix. - mert felőlem oké, én kikészítem ha kell.

- nem erről van szó. Csak fura, hogy megszűntek a viták.

- rájöttünk, hogy semmi értelme vitatkozni.- mondtam mosolyogva.

- rendben. - mosolygott anya is. - menjetek. - intett fel.  Bólintottunk és felmentünk. Felix a szobájába ment, én pedig a saját szobámba. Előkaptam a telefont és megnyitottam a Felix és az én beszélgetésünket.

Én : anyai ösztön
Felix : az, de legközelebb mást kell kitalálnunk
Én : igen, de mit ?
Felix : nem tudom, de jó éjt
Én : neked is

Letettem a telefont és elindultam fürdeni. Miután végeztem visszamentem a szobámba és befeküdtem az ágyba. Nagyon hamar elnyomott az álom.