Amikor reggel felkeltem észre vettem, hogy Lisa nincs a kanapén. Felkeltem a kanapéról és mentem a konyhába. Lisa ott reggelizett Kuma-val.
- jó reggelt.- köszöntem neki és leültem vele szembe.
- neked is. Van kedved ma csinálni valamit? Úgysincs iskola. - harapott a pirítósba.
- aha, de kérdezzük meg a lányokat is. - ásítottam.
- okés.
- jó reggelt. - jött be Chae.
- neked is Kóma Királynő. - köszönt Lisa.
- jó reggelt. - Chae leült mellém és a vállamra hajtotta a fejét.
- ma mit csináljunk? - kérdezte álmosan.
- arra gondoltam hogy elmehetnénk valahova.
- és hova?
- nem tudom, a játszótérre?
- Lisa, tizenhét vagy. - egyenesedett fel Chae.
- én benne vagyok.- bólogattam.
- jó én is. - adta meg magát Chae.
- már csak Jisoo-t kell elrángatni. - tapsolt jó kedvűen Lisa.
- sziasztok. - jött be Felix. A lányok köszöntek, én pedig bicentettem egyet.
Nem tudom hogy hogyan kéne viselkednem a közelében.
Játszam a hülyét aki semmit nem tud, vagy mondjam el neki, hogy mindent tudok.
- megyek felhívom Jisoo-t. - álltam fel. A telefonomért mentem.
- szia - köszönt bele álmosan.
- szia, van kedved ma eljönni a játszótérre? - kérdeztem.
- néha elgondolkozok hogy tinik vagytok, vagy gyerekek. De ki nem hagynám. - lehetett hallani a hangján hogy mosolyog.
- okés, akkor majd gyere át. - mondtam és leraktam. - jön Jisoo is. - mentem vissza a konyhába.
- hova mentek? - kérdezte Felix.
- a játszótérre. - válaszolta Lisa és az ölébe vette Kuma-t.
- mehetek? - csillant fel Felix szeme.
- gyere. - vágta rá Chae. - és hívd meg a fiúkat. - Lisa, Felix, és én is furcsán néztünk rá, de miután Chae Lisa-ra mosolygott mindent megértettem.
Megreggeliztem és mentem öltözni. A lányok is elvonultak öltözködni. Mikor leértünk a nappaliba Jisoo és a fiúk már ott voltak. A fiúk a kanapén ültek, míg Jisoo a konyha ajtóban állt.
- Unnie!! - szaladtunk Jisoo felé. Mivel hárman rohantunk felé és rá is ugrottunk elterültünk a konyha ajtóban.
- tudom hogy szerettek de ennyire azért ne örüljetek. - nyöszörögte alattunk. Nevetve leszálltunk róla és felsegítettük.
- Hyung! - hallottuk meg Jeongin hangját és azt láttuk hogy ráveti magát Felix-re. - úgy hiányoztál! El sem tudod képzelni mennyire! - mondta lányos hangján amin a fiúk jót röhögtek.
- hű de vicces, kacag a májam, lassan a belem is. - forgatta a szemét Jisoo.
- indulhatunk? - kérdeztem. Valaki egy "igen"-t mondott, valaki pedig csak bólintott.
Elindultunk a játszótérre, vittük Kuma-t is. Mi mentünk elől a fiúk pedig hátul. Kézen fogva mentünk a lányokkal, a hátunk mögül hallottunk nevetést. Amikor oda értünk Felix és én mentünk a kedvenc játékunk felé. A hinta. Kuma pórázát fogva leültem az egyik hintára. Felix mellém ült, csendben ültünk egymás mellett.
- amúgy lehet hogy elfelejtettem mondani, de anyáék jövő hét után tudnak jönni. - mondtam és felé néztem.
- ezt elfelejtetted. - nézett rám mosolyogva.
- Yiren! Felix! A barom Seungmin a hajamba szórta a homokot! - jött oda hozzánk Chae.
- a te hibád volt! - kiáltotta Seungmin.
- ne hazudj! - kiáltott vissza Chae.
- nem hazudok! - jött ide Seungmin is.
- de hazudsz!- bökdöste meg a mellkasát Chae.
- ne bökdös! - kapta el Seungmin Chae csuklóját.
- fejezzétek be! - szóltam rájuk. - Seungmin kérj bocsánatot, Chae te meg ne bökdösd! És Jisoo-t zaklassátok. Ne minket. - Chae rám nézett majd az előtte álló fiúra. Visszanézett rám majd megbökte Seungmin mellkasát. Felix elnevette magát, Chae elment Lisa-val játszani, Seungmin pedig Felix mögé állt és lökött rajta egyet. Felix majdnem kiesett a hintából amin jót nevettem.
- ez nem vicces! - szólt Felix.
- nekem az. - mondtam nevetve. Hirtelen jött egy lökés hátulról ami miatt én is majdnem kiestem, de még időben kapaszkodtam meg a láncba. Felix elnevette magát.
- ez nem vicces! - néztem rá mérgesen.
- nekem az. - mondta mosolyogva.
- hey, adjátok ide azt a szőrös micsodát, majd én vigyázok rá, ti menjetek játszani. - szólt Seungmin.
- ez egy kutya! - mutattam Kuma-ra.
- kutya vagy nem kutya, adjátok ide, és menjetek játszani. - vette ki a kezemből a pórázt.
- Felix. - néztem rá.
- hm?
- lassú vagy. - mondtam és futni kezdtem.
- kocogni akarsz vagy futni? - hallottam meg mély hangját.
- vigyázz...fa...- figyelmeztettem, de már késő volt. Neki ment egy bazi nagy fának.
- ez meg hogy került ide? - fogta a fejét a földön ülve.
- ez mindig is itt volt. - nyújtottam neki a kezem hogy segítsek felállni. Megfogta a csuklómat és maga mellé rántott. Átkarolta a vállam és úgy ültünk a hatalmas fa tövében.
Estig voltunk a játszótéren, néhány szülő le akarta hozni a gyerekét, de amikor meglátta hogy tizenhárom tini ott bohóckodik inkább ment máshova. Este amikor haza értünk megvacsoráztunk és Kuma-nak is adtam enni és inni, majd Felix és én is mentünk a szobánkba. Elmentem fürdeni, már végeztem, és csak a törölközőm volt magam köré tekerve. Kinyílt az ajtó és Felix lépett be rajta.
- Felix! Menj már ki! - kiabáltam rá.
- miért? - jött közelebb. A szívem a torkomban dobogott.
- mert szeretnék megtörölközni. - néztem fel rá.
- rajta. - mondta mire elkerekedett szemekkel néztem rá.
- de...menj már ki! - kezdtem hátrálni.
- csak nem szégyenlős vagy? - jött felém.
- Felix, a bátyám vagy!- ütköztem bele a zuhanykabin ajtajába.
- ha tudnád az igazat. - hajolt le hozzám.
- tudom...- suttogtam. Felhúzott szemöldökkel nézett rám, elfordítottam a fejemet és a padlót kezdtem el tanulmányozni.
- és honnan? - egyenesedett fel.
- hallottam ahogy a barátaiddal beszéltél. - néztem rá félve.
- csak úgy mondom, hogy nem vagyunk vérszerinti testvérek, jobb lesz ha óvatos leszel. - mondta és megpuszilta a homlokom és kiment, de még az ajtóból visszafordult. - oh és anyáéknak erről egy szót se. - mondta és kiment.
Döbbenten bámultam az ajtót. Ezt így én nem. Nem áll jól neki a rossz fiús stílus. Az inkább Minho, Changbin, meg egy kicsit Chan. Viszont Felix ő kedves, és sosem tenne olyat, amit a másik nem akar.
Kiábrándulva töröltem meg magam, és vettem fel a pizsamámat. Megmostam a fogam, azután indultam vissza a szobámba.
KAMU SEDANG MEMBACA
Szüleim Titka (Felix ff.) Befejezett
Fiksi PenggemarA nevem Lee Yiren. 17 vagyok, van egy bátyám, Lee Felix. Egy suliba járunk, szüleink eléggé elfoglaltak a munkájuk miatt. Sokszor hagynak minket magunkra. Nagyon jó kapcsolatom van a bátyámmal, de valami megváltozott...