Kpop Reactions {Kérések Nyitva}

NCT-Ten

Sziasztok! 😀

Ma egy külünleges nap van ugyanis megpróbálkozok egy imagine írásával.  Remélem tetszeni fog.❤❤ (kicsit hosszú lett, sorry)

Ten és te már kiskorotok óta ismeriktek egymást és már-már testvéredként tekintesz rá. Mindig együtt lógtatok, beszélgettetek, egy suliba jártatok, elválaszthatatlanok voltatok. A szüleitek is jóba voltak, és szinte biztosak voltak benne, hogy ti még egy nap egy pár lesztek. Ten nagyon szeretett táncolni és már fiatalon is tudta, hogy ő idol lesz. 

Zenét hallgatva ültél a szobádba, amikor is kopogást hallottál az ajtód felől:-"Gyere!"-szóltál a hang felé-lassan kinyílt az ajtó és megláttad Ten-t, akinek az arcán egy hatalamas mosoly volt, és a hátamögé rejtette a kezeit, majd szépen lassan leült az ágyad szélére, és átadott egy borítékot. Elkezdted olvasni:-"Chittapon Leechaiyapornkul sikeres felvételt nyert az SM-hez"-egy percig csak nézted a papírt, majd Ten nyakába ugrottál-"Úristen, olyan büszke vagyok rád!-mondtad Tennek-belül viszont már most hiányzott. 

Kb. 3 hónap telt el mióta láttad Ten-t, és napról napra egyre jobban hiányzik. Ez idő alatt egyre többet jön fel benned az ötlet, hogy jelentkezel az SM-hez, mint menedzser, hamár ezt tanulod. Ma viszont elhatározod, hogy beszélsz erről a szüleiddel. Délután hazaérve, ledobtad a táskádat az ajtó mellé, készen állva, a terveid közlésére a szüleidnek. 

-"Anya, apa szeretnék veletek beszélni"-kezdted el a mondani valódat-szüleid egymásra néztek, majd helyet foglaltak az asztalnál. -"Szeretnék jelentkezni menedzsernek az SM-hez"-mondtad határozottan várva a választ- "Biztos, hogy ezt szeretenéd?"-kérdezte anyukád, mire te csak bólintottál-nagynehezen belementek, hogy megpróbáld. Leadtad a jelentkezést, és pár napra rá, kaptál is választ rá, miszerint felvettek. Egy heted volt indulásig. 

A hét nagyon gyorsan elment, egy kicsit túl gyorsan is. Egyszerre voltál nagyon izgatott és nagyon szomorú, hogy itt kell hagynod a családodat. Az út békésen telt, de, ahogy közeledtél a dorm felé, egyre jobban izgultál, hogy láthatod Ten-t. Miután a taxi kirakott a dorm előtt, vettél egy nagy levegőt, majd beljebb mentél, és egyenesen a recepcióhoz vetted az irányt. -"Szia, T/N vagyok, menedzser"-mondtad kedvesen. -"Igen, tudok rólad. Tessék itt a kulcsod. A 225- ös szoba lesz a tiéd."-elvetted a kulcsot, és elindultál a lift felé. A liftben egy fiú is volt, aki azért elég helyes volt. -"Hányadikra megy a hölgy?" -kérdezte meg hírtelen- "A hatodikra"-mondtad neki.

-"Hmm, érdekes, mert én is. Új vagy itt?"

-"Igen, én vagyok az új menedzser"

-"Örülök, hogy találkoztunk, Mark vagyok"

-"Én T/N vagyok"

Miután felértetek külön váltak utatok, és megint rádtört az izgulás. Nagy nehezen megtaláltad a szobádat. Beérve csak ledobtad a cuccaidat az ágyadra, és próbáltad megtalálni Ten-t. Szerencsédre kivoltak írva  a nevek, hogy melyik szobába kik vannak. Mikor megtaláltad a szobát, pár másodpercig csak álltál előtte, és nem mertél kopogni, aztán erőt vettél magadon és bekopogtál. -"Megyek!"-szólt ki az a hang, amit 1000 közül is megismernél- Hirtelen kinyílt előtted az ajtó, és megláttad Ten-t. Pár másodperc kellett, hogy leessen neki, hogy ott vagy. -"T/N?"-kérdezte Ten alig hallhatóan.- Majd felkapott és megpörgetett a levegőbe.-"Te mit keresel itt? Mi? Hogy?"- "Meglepi, én vagyok az új menedzsered."-a nap további részét nála töltötted, elmesélted neki, ezt az egészet. 

Az elkövetkező 1 hónap olyan, volt nektek, mint, amit kiskorotokban sokszor emlegetettek, hogy majd egyszer egy helyen fogtok dolgozni. Nagyon jóba lettél a többi fiúval, különősen Mark-kal. Annyira jóba, hogy elhívott egy randira, majd a randikból szép lassan egy párkapcsolat lett. Miután összejöttél Mark-kal, Ten kezdett veled hüvősen bánni, ritkán beszéltetek, és ez nagyon fájt neked, és neki is.Többször próbáltál vele beszélni, de sose tudtad rávenni. Egyiknap azonban meglepedésedre, megkért, hogy tarts vele a tánc próbájára. Meglepett, de belementél. 

A tánc próbán

Ten kérésére, leültél a földre, és kezdetét vette a próba. Kb. 1 órája már próbálhatott Ten, amikor is tartott egy kis szünetet, és leült melléd. -"Kiskorunk óta, mindent elmondunk egymásnak, ugye?"-kezdett bele Ten-"Igen, de mostanában nem tudom, hogy mi van veled, és hiányoznak az egésznapig tartó beszélgetéseink, a hülyéskedéseink, meg Te."

-"Nekem is hiányoznak ezek a dolgok és főleg te, és erről szeretnék veled beszélni. Az a helyzet, hogy egy dolgot sose mondtam el neked, és úgyérzem, hogy itt az idő ezt elmondani...Tudtam, hogy egyszer megtalál a szerelem téged, és örülök nektek Mark-kal, de nagyon zavar is egyben. Amit sosem mondtam el neked, hogy mindig is tetszettél, majd ez idővel ez átment szerelembe, és fáj, hogy nem az enyém vagy..."

-Ten, én...

-Szeretlek!-mondta Ten, majd megcsókolt.

A végét rátok bízom, hogy ti összejönnétek Ten-nel a kiskori barátotokkal, vagy maradnátok Markkal?😀❤