PupWolf4Animeyasha kérésére... Nekora ments meg
Egy nap valamiért a két főellenség megint összefutott. Végig kergették egymást az erdőn, majd egy szakadékhoz értek. Nighty megtorpant a hatalmas szakadék láttán. De ekkor Fűmancs utolérte. Lassan odaosont a sötét kandúr mögé.
- Fűmancs, te meg mi a... - Nighty nem tudta befejezni mert Fűmancs gondolkodás nélkül a szakadékba lökte. A kandúr csak hosszasan zuhant, míg végül földet ért. Nem volt valami kellemes érzés, de az évek alatt megtanulta bírni a fájdalmat. Hamarosan egy ismerős alak bukkant fel a szakadék szélénél. Fűmancs.
- Mit akarsz már megint?! - Kiabált fel Nighty. Fűmancs nem szólt egy szót se, megpróbált lemászni a szakadékba. Fűszálakkal leeresztette magát, majd hamarosan a sötét kandúr mellett állt.
- Mit akarsz megint, Fifike?! - Morogta Nighty. Ekkor Fűmancs a nyakánál fogva a földre terítette a kandúrt.
- Ajánlom hogy ne nevezz Fifikének, mert nem lesz jó vége... - Vicsorgott Fűmancs.
- Mit akarsz? - Morgott Nighty.
- Segíteni.
- Segíteni?! Az előbb löktél le egy szakadékba!
- Szerintem fogd be a pofád és légy hálás hogy nem hagylak itt.
- Miért lennék hálás pont neked?!
- Mert jelenleg mentelek ki egy szakadékból. - Húzta vigyorra a száját Fűmancs.
- ...Ahova te löktél le...
- Az már csak részlet kérdés!
- Őrült vagy...
- Pontosan tudom. Őrült vagyok, de zseniális! - Vigyorgott Fűmancs, majd magához ölelte Nighty-t.
- Öhhmmm.... Ez így normális? - Kérdezte a sötét bundás kandúr.
- Valahogy ki kell vinnem téged ebből a szakadékból...
- Utállak.
- Utállak én is. Utálom a morcos kis pofádat is. Te kis törpe... - Vigyorodott el perverzül Fűmancs.
- Öhh... Jól vagy?
- Szerinted mit szólnának ahhoz ha elrabolnálak magammal és nem vinnélek vissza?...
- Nem akarom tudni
