Fall in love again ( Befejezett)

9. rész ( A kezdet) +18

Figyelem van benne egy kis + 18  Köszönöm nektek akik idáig vártátok a folytatást és olvastátok. Remélem továbbra is tetszeni fog :)

Aomine szemszög: 

Bár meg akartam ismerni Kagami apját mégis amikor végre elérkeztünk a lakásunkhoz, félve nyitottam ki az ajtót. Kicsit tartottam, mert mi van, ha rájön, hogy van köztünk valami? Ahogy  bepillantottam egy magas vörös hajú férfit láttam, ott állt a nappaliban és az ablakon bámult ki. Nagyon hasonlított Taigara, annyi különbséggel, hogy ő borostás volt és szemüveges.
-Minden rendben Daiki? Nézett fel rám Kagami aggódó tekintettel. Észrevette, hogy az idősebbet mustrálom.
-Persze, csak meglepődtem mennyire hasonlítotok egymásra!
-Haha, nem is! válaszolta kuncogva amint toltam magam előtt, megközelítvén az öregét.
-Nem is tudtam, hogy szobatársad van! szólalt meg a férfi ránk bámulva a hangjában némi gúnnyal.
-Igen, egyébként neked is szia!
-Hm..  Csak gyorsan át akartam adni Dr Smith elérhetőségeit! Nagyon, jó orvos! Biztos, segíteni fog a problémádon! nyújtotta a vörös hajú felé a papír cetlit.
-Köszi! vette ki a kezéből Taiga szomorúan.
-Most mennem kell! Ja, egyébként utaltam pénzt is! Majd még találkozunk! szólalt meg ismét az idősebb. A viselkedése egyszerűen kihozott a sodromból. Nem bírtam tovább szó nélkül állni.
-Hogy, lehet ilyen? A fia lebénult, magának nincsenek érzései? Beugrik öt percre, átadja ezt a szart, és mint aki jól végezte dolgát, tovább áll? Nem szereti a saját fiát vagy mi van? Kagami annyira boldog volt, hogy végre találkoznak...
-Ki vagy te, hogy szóvá tedd?
- A barátja vagyok…
-Kölyök! Jobb, ha nem kezdel velem, mert pórul jársz! mondta dühösen és megindult felém, de mire közelebb ért volna Taiga közénk gurult.
-Jól van! Menj! Majd beszélünk, ha egyszer ráérsz végre!
-Most az egyszer elnézem, de csak miattad! mondta dühösen, majd fogta magát és köszönés nélkül elhúzott.
Nem mintha akkor is megtette volna, amikor hazajöttünk, úgy tűnik gazdag létére hiányzott belőle a jó modor.
-Máskor, jobb, ha meg sem szólalsz! Nem érdemes vele ujjat húzni! cseszett le a világosabb bőrű. Én legyintettem egyet majd hozzá láttam a teendőimhez, ami abból állt, hogy kaját készítettem, takarítottam és elmosogattam. Miuán végeztem vele leápoltam Kagamit, elkísértem a wcre, lefektettem a kanapéra és kicsit megmozgattam a lábait. Komolyan kezdem, úgy érezni magam mintha a felesége lennék, annyira kínos az egész. Egy ideig nyomkorásztam majd hasra fordult, én pedig eleresztetem a lábát. Idegesített, hogy rám sem bagózott a telefonját nyomkodta végig.
-Mi olyan érdekes, hogy ennyire bele merültél a mobilozásba?
-Semmi, csak kiadó lakásokat nézek!
-Az jó! vigyorogtam, miközben rá vágtam a nagy fenekére.
-Mi az ördögöt csinálsz?
-Szexelni akarok!
-HÁÁÁ????? Szakadj le rólam perverz!
-Úgy emlékszem, nagyon is élvezted, ahogy meghágtalak!
-Most nincs kedvem! motyogta a szeme sarkából rám pillantva, majd ismét bele merült a netezésbe. Mérgemben megragadtam a melegítő nadrágját és elkezdtem lehámozni róla.
-HÉ! Mondtam, hogy nem akarom! ellenkezett és próbálta magán tartani a ruhadarabot, bár már félig kilógott a hátsó fele, legszívesebben bele haraptam volna.
-Fejezd ezt be! Nem vagyok olyan hangulatban!
-Akkor csináld nekem! vágtam rá. Egyszerűen képtelenség volt nem beindulni az alfelétől, szó szerint kiégette a retinámat.
-Pff.. Komolyan! Most már állandóan csinálni fogjuk?
-Igen! Miért ne?
-Nem mindenki olyan perverz, mint te! Miért nem nézegeted a pornó újságaidat és hagysz engem egy kicsit békén?
-De én téged akarlak!
Egy darabig nézett rám elgondolkodva majd megszólalt:
-Na, jó rendben megteszem! válaszolta.
Hitetlenkedve bámultam rá, hogy jól értettem-e. Végül lefeküdtem mellé a kanapéra.
-A tiéd vagyok! szólaltam meg és letoltam a nadrágomat. Taiga annyira vörös volt, hogy szinte már lángra kapott. Megtámaszkodott az egyik karján miközben felhúzta a felsőmet a nyakamig, majd rá feküdt a mellkasomra és elkezdte nyalogatni a mellbimbóm, ami nem igazán volt életképes szinte semmit sem éreztem abból, amit csinált. Megunván az ingertelenségem elindult a hasam irányába apró csókokat lehelve rá, amitől megborzongtam.
A látvány, amikor a kedvenc részemhez ért, elvette a maradék eszemet is.
Összeszorítottam a fogam és figyeltem, ahogy a szájába veszi a merevedésem. Azt gondoltam csak kézimunkázni fog, de ez sokkal jobb volt annál.
-Taiga.. mit csinálsz? nyöszörögtem a vágytól égve.
-Ismerlek! Tudom, hogy mekkora egy perverz állat vagy! Így hamar el fogsz menni és akkor én végre nyugodtan folytathatom, azt, amit abba hagytam! válaszolta és szopni kezdett mire én lihegtem az élvezettől. Amit az ajkai nyújtottak, az maga volt a gyönyör.
-Ah.. Nem bírom sokáig! nyögtem miközben megragadtam a fejét, így mélyebbre hatolva a szájában mire ő morcosan rám pillantott, mint aki nem annyira élvezi a helyzetet.
-Nagyon jó vagy Kagami! Folytasd! morogtam és egyre gyorsabban dugtam. Egy idő után az arckifejezése olyan szenvedőnek tűnt, hogy végül kihúztam a szájából, hagyva, hogy levegőhöz is jusson.
-Um.. minden oké? Olyan képet vágtál, mint aki mindjárt meghal!
-Idióta! Többet nem csinálom neked, esküszöm ez lesz az utolsó! morogta és meg markolta a cerkám. Elkezdte húzogatni a kezét rajta, miközben a végét nyalogatta. Ahogy a tempón gyorsított már megszólalni sem bírtam. Hátra vetettem a fejem és csak hagytam, hogy kényeztessen.
-Ahh Kagami ahh…..! nyöszörögtem a vörös szemekbe nézve, amik egy percig sem tévedtek le rólam. Elengedte a péniszemet és a kezét lentebb csúsztatta a lábam közé, hogy ujjaival simogassa a végbélnyílásomat miközben szopott.
- Ahh mi a fasz! Mit művelsz? kiáltottam fel amikor próbálta bedugni az ujjhegyét.
-Mi az nem jó érzés? vigyorgott amikor befejezte a szájmunkát és ismét a kezével kezdett kényesztetni.
-Mhm.. persze, hogy nem jó! Csináld úgy ahogy eddig!
- Igenis hercegnő!
-Itt te vagy az egyetlen hercegnő Bakagami!
-Majd ha újra járok meglássuk! mondta gúnyosan, majd vadul szopni kezdett, már válaszolni se tudtam, pár perc után el is élveztem tőle egyenesen a képébe. Olyan fáradt voltam utána, hogy be aludtam egyből. Úgy éreztem magam, mint akit agyonvertek.
Amikor kinyitottam a szemem, már korom sötét volt a nappaliban. Rápillantottam az órára este tíz volt.
-Basza meg! Elaludtam! Hol vagy Kagami?
Szétnéztem és nem láttam sehol sem. Néma csend volt, senki sem válaszolt. Ijedten keltem ki a kanapéról, a gatyámat felhúzván.
Megnéztem a konyhát, az ebédlőt, a lakás minden apró zugát, majd végül a szobájában találtam rá. Ott feküdt az ágyán összekuporodva. Odasétáltam hozzá és betakartam, aztán lefeküdtem mellé, és bebújtam szorosan mögé, azmeg erre kinyitotta szemeit.
-Daiki..? suttogta
-Sajnálom, hogy felkeltettelek, na meg azt is, hogy beájultam! Elfáradtam! Nem vagyok hozzá szokva az állandó rostokoláshoz! Jobban szeretek lustálkodni…
-Jah, tudom jól..
- Na de, hogy jutottál ide?
-Miután nem tudtalak felébreszteni, lemásztam a kanapéról, de előtte még jól beletöröltem a csuvádat a pulcsidba. Végül elkúsztam ide és lefeküdtem. Szerencsére elég erős voltam, hogy felhúzzam magam az ágyra!
-Te bele törölted a ruhámba a… ?
-Jah az volt a legközelebb és ez a bosszú, amiért az arcomra élveztél.
-Szemét…! morogtam és felkeltem mellőle. Lehámoztam magamról a ruhadarabot, ami alatt egy fekete atléta volt.
-Egyébként, találtam lakást!
-Komolyan?
-Jah! Ha gondolod.. megnézhetjük…
-Igen! Benne vagyok! Amúgy felhívtad már az orvost?
-Nem, először had költözzünk el innét…
-Értem! 
-Segítsek valamiben? Pisilni kell vagy valami? kérdeztem továbbra is fölötte állva.
-Nem, jól vagyok! felelte és a hasára fordult. Pont rá láttam a formás fenekére.
-Francba Kagami!
-Mi van?
-Megint beindultam!
-Haaa???? Na mostmár fejezd ezt be!
-A te hibád, túl szexi vagy!
-Fogd be a szád és aludjunk végre!  morogta majd az oldalára fordult. Odabújtam mögé szorosan, bár alig bírtam türtőztetni magam, hogy ne másszak rá.  Egy ideig vergődtem a vágytól égve, majd nagy nehezen elaludtam én is.
A napok teltek múltak. Időközben sok minden történt, mint például találtunk lakást és hamar át is költöztünk. Szerencsére minden simán ment, bár nem mindenkinek tetszett a döntésünk. A Chicago bulls csapata könnyen fogadta Kagami döntését, mivel gondolom úgy voltak vele, úgysem fog játszani, akkor meg nem mindegy. Ami az öregét illeti kb le se szarta, úgy mint eddig is viszont Alex elég mérges volt rá,  hiszen ő intézte el neki a leszerződtetését.
Bakagami végül beszélt az orvossal, aki csak a jövőhónapban tudja megműteni. Szerinte nem veszett ügy és rendbe fog jönni. Ami engem illet én sokat gyakoroltam vele ez idő alatt a pályán, rengeteget fejlődött, egyre ügyesebben dob. Nem csak neki volt hasznos ez, hanem nekem is mert ugye mérkőzésem lesz és ez a mérkőzés ma jött el. Nagyon izgatott vagyok, mivel egy régi barátommal állok majd szemben, Tetsuval és az új fényével, na meg persze a többi San Antonio Spurs taggal. Kitudja milyen tehetségeket rejt.
Kuroko nálunk húzta meg magát, úgy volt vele minek is menne szállodába, ha itt vagyunk neki is mi, a kis számító rohadék.
-Aomine csengettek! Biztos Kise és Kuroko az! kiabált az asszony nekem a szobából miközben én már készen álltam arra, hogy távozzak. Sajnos senki más nem tud rá vigyázni, amíg távol vagyok csak Kise. Nyugodtan eljöhetne a meccsemre is, de nem akar kimozdulni amióta kerekes székbe került, nem akarja, hogy bámulják, vagy sajnálják. Csak edzeni tudom kirángatni. Eléggé aggódok miatta, egyre rosszabb a lelki állapota és ez a szexuális életünkre is rájátszik. Azóta, hogy lekapott semmi intim dolog nem történt köztünk, pedig én már nagyon szeretném csinálni.
-Aomine kinyitnád azt a kibaszott ajtót?
-Ja! Megyek már! morogtam vissza, bár tuti meg se hallotta.
-Szia Aominecchi! 
- Csá Kise-! Gyertek beljebb invitáltam be a két ütődöttet.
Szóval Tetsu elment Kise elé a reptérre, hogy eljutassa ide azt a hülye fejét. Kicsit viccesnek tartom, hogy nálunk húzza meg magát mindkettő, de hát barátok vagyunk, vagy mi.
-Ha készen állsz Tetsu akkor mehetünk!
-Igen már megyek is! motyogta miközben felkapta a táskáját, majd elindult felém.
- Kise, te meg jobban teszed, ha vigyázol Kagamira! fordultam a szöszi felé.
-Oksi! Nálam jó kezekben van! vigyorgott és már rohant is be hozzá. Még egy darabig ott álltam idegesen az ajtó előtt, majd az alacsonyabb megunván a helyzetet a fülemnél fogva, maga után rángatott.

- Te kis hülye engedj el!
- Azért, hogy estig az ajtó elött álljunk? Kagami kun tud magára is vigyázni, nem kell féltened!
- Baszki ez fáj eressz már el!
kiabáltam rá, de a kis szemét még egy ideig húzott maga után. Amikor oda  értünk az arénába,  a világos hajú és én szétváltunk. Mindketten mentünk átöltözni. Természetesen megint az utolsó pillanatban érkeztem. A csapattársaim már rég átvedlettek.

-Na végre, hogy ide tolod a képed Daiki! hordott le a csapatkapitányunk Brouce. Én nem szóltam rá semmit csak folytattam a tevékenységem.
-Már megszoktuk, hogy állandóan késlekedsz, de jó lenne már, ha változtatnál! folytatta a beszédet a centerünk Richard.
-Be lehet fogni!
-Wow megszólaltál végre? válaszolt vissza, mire én csak vállat vontam és pár perc után készen állva álltam elöttük.
-Gondolom jó volt nézni ahogy átvedlek.. nem is értem minek vártatok meg! motyogtam az orrom alatt,  mert a két csapattársam  csak végig bambán bámult rám ahogy öltözködtem, míg a többiek már rég az arénában lehettek, ez kicsit irritáló volt.
-Hah?  Ne ábrándoz tökfilkó! Csak azért vártunk meg nehogy a végén még eltűnj innen! felelte a csapatkapitányunk majd mindhárman megindultunk.

Az összes játékos felsorakozott a pályára. Én szemben álltam meg Tetsuval és az új fényével, akit miután megpillantottam ledöbbenve bámultam. Azt hittem ott rögtön rosszul leszek, alig bírtam megszólalni.
- Ez csak egy vicc ! Te .. te. . te meg mit keresel itt?