Veled vagyok! (18+)

11. Fejezet

Hermione

A hálószobánkban álltam egy krémszínű nyári ruhába, hajamat Ginny egy rafinált kontyba varázsolta, és éppen arra készült, hogy sminket tegyen fel az arcomra - Hermione, ne izgulj, minden rendben lesz! – ismételte meg a barátnőm a mai napon körülbelül ezredszer.

- Ginny értsd meg nem az esküvő miatt izgulok, azt nagyon várom, nagyon szeretem Dracot! Hanem Harry miatt, hogy mit fog szólni! Egyáltalán, hogyhogy itt maradt és te is itt tudtál maradni? – értetlenkedtem.

- Azt hazudtam nekik, hogy Piton még egy napig itt tart, mert bűntető munkámat még idén le kell, dolgoznom, de nem akarok egyedül lenni ezért Harry itt maradt! Ronnak meg, minden körülmények között haza kellett menni, anya hívta! – mondta, miközben csillogó szemekkel egy kaján vigyor jelent meg az arcán.

- Mit csináltál?

- Legyen annyi elég, hogy Ron kapott „anyától" egy levelet – közben az ujjaival idézőjelet mutatott – amiben közölte, hogy Ronnak mindenképpen haza kell mennie. Azt pedig te is tudod, hogy amit anya mond, az úgy van! – mostanra már annyira nevettem, hogy a könnyeim is kicsordultak – Hermione! Hagyd abba, most lett kész a sminked, teljesen tönkreteszed! Itt egy zsebkendő itasd fel könnyeidet és gyere, még van egy harc, amit meg kell vívnunk! – azonnal elmúlt a nevethetnékem, és már üdvözöltem is régi jó ismerősömet a gyomorgörcsöt.

- Nem lehetne, hogy keresünk valaki mást? – néztem Ginnyre reménykedően.

- Ezt már, megbeszéltük. Sajnos én nem vagyok nagykorú. Ron számításba sem jöhet, még mindig a Harry a legjobb választás és amúgy is tartozik neked, jó sok szívességgel – erre már tényleg nem tudtam mit mondani. A közös klubhelyiségbe érve ott állt Harry.

- Hermione? Te nem utaztál el? Ginny neked nem büntető munkán kéne lenned? És mi ez rajtatok? Miért vagytok ennyire kicsípve?

- Harry – fogta meg Ginny Harry karját és leültette a fotelba – szeretnénk elmondani neked valami nagyon fontosat, kérlek, hallgasd végig Hermionet és csak a végén szólalj meg! Hermione? – adta át nekem a szót Ginny.

- Harry, először is tudnod, kell, hogy szerelmes vagyok – Harry csak bólintott és legyintett a kezével, hogy észrevette – és ez a szerelem, nem egyoldalú és nem most kezdődőt, nem egy fellángolás. Megkérte a kezem és én igent mondtam, ma lenne az esküvőnk – Harry szemei kimeredtek

- Megkérdezhetem, hogy ki az? – kérdezte félénken.

- Nem fogsz örülni, de Draco Malfoy az! – Harry felpattant a fotelből és elkezdte róni a köröket.

- Mióta?

- Negyedik év vége óta.

- Azt ne felejtsd el, hogy a triumágus tusa bálján csőröztetek először – kotyogott közbe Ginny

- Nem segítesz! – néztem a barátnőmre, mérgesen.

- Te ezt végig tudtad? – nézet Ginnyre szemrehányóan Harry.

- Igen! Tudod, én vagyok a legjobb barátnője!

- Hagyjátok abba! – kiáltottam rájuk – Harry kérlek, figyelj rám! Szeretnék kérni tőled egy hatalmas szívességet! Mondhatsz ugyan nemet, de most csak engem nézz! Ne foglalkozzál azzal, hogy milyen érzéseid vannak Draco iránt. – vettem egy nagy levegőt, majd kiböktem – Harry! Leszel az esküvői tanúm? – Harry, leült a fotelba, arcát a két keze közé rejtette.

- Tényleg ezt szeretnéd? – kérdezte halkan, mire én bólintottam – De ő egy Mardekáros és tudod, hogy rajta van a jel!

- Igen tudom.