☁︎𝓜𝓲𝓼𝓽𝓵𝓮𝓽𝓸𝓮☁︎[+18]szünetel

𝓔𝓵𝓱𝓲𝓿𝓸𝓽𝓽

Amint vissza értünk a terembe Mr.Tollboy azzonal a helyünkre parancsolt.
-Mégis mi tartott ennyi ideig?-kérdezte a tanár úr.
-Biztos akarja tudni?-kacsintottam rá,Matteo pedig kikerekedett szemmel nézett rám.-Nyugi.-kuncogtam fel.
Nem kelet sokat várnunk ugyanis kicsengettek.
Mi Cherylel megcéloztuk a büfét ahol össze futottunk Louissal és Oliverrel.
-Sziasztok!-köszöntem mosolyogva.
-Szia!-köszönt Oliver nyál csorgatva.
-Én is itt vagyok!-emelte fel a hangját Cheryl.
-Szia!-köszönt neki is,Louis pedig a fejét fogva nevetett.
-Azt szeretném kérdezni...-hebegte Oliver.-Hogy eljönnél-e velem a karácsonyi bálba?-kérdezte,én pedig lesütöttem a szemem.
-Öhm...az a helyzett.-kezdtem,de megjelent melettem Matteo és közbe vágott.
-Hogy már elhívtam!-vigyorgott
miközben átölelte a nyakam.
-Szóval tipli van.-folytatta,én pedig idegesen elhúztam a szám.
-Ne haragudj.-suttogtam.Közben Cheryl megvette a kajánkat úgy hogy ott hagytuk Louisékat.
-Ezt mégis miért csináltad?-kértem számon Mattot,amint kiértünk az udvara.
-Inkább mentél volna egy pisissel?-kérdezte és fel sem tűnt,hogy még mindig a nyakamat öleli.
-Nem...de akkor is ez így nem oké.-néztem rá.
-Najo.-fordított magával szembe.-Amanda White megtisztelnél azzal,hogy eljössz velem a karácsonyi bálba?-nézett mélyen a szemembe.
-Igen.-sóhajtottam.
-Szuper!-bólintott Matteo majd elengedett.
-Neem!-halottuk meg Cheryl hangját magunk mögött.-Ashton mondtam,hogy hagyj nem szeretnék veled menni,ne haragudj.-sóhajtott Cheryl fáradtan.
-De most miért?-kérdezte Ashton és szerintem leköpte Cherylt(szegény).
-Najo Ashton hagyjál.-hagyta ott a barátnőm,és felénk sietett.
-Haha ezt megszivtad.-vigyorgott Matt Cherylre.
-Fogd be mikropénisz.-mosolygott rá gúnyosan.
-Honann tudod?-kérdeztük Matteoval egyszerre,miközben felnevettünk.
-Hülyék.-fintorgott Cheryl.
-Naaa gyere ide!-huztam magamhoz a barátnőm,és Matt is becsatlakozott az ölelésünkbe.
-Szeretlek titeket nagyon!-suttogta Matteo meggondolatlanul.
-Mivan?-kérdeztük Cherylel egyszerre,és kibontakoztunk az ölelő karjai közül.
-Semmi!-kapta el a tekintetétt.
-Hülye.-kuncogtam Cheryl-rel,Matt pedig kissé piros fejjel állt meletünk.Már éppen leakart lépni amikor mi Cheryl egymásra néztünk és egyszerre ugrottunk Matteora.
-Uristen!-nevetett fel,miközben nekem a fenekemet(😒)Cherylnek pedig a hátát fogta,hogy megtartson minket.
-Mi is szeretünk te hülye!-nevettem fel,Cheryl pedig melettem hevesen bólogatott.
-Azt montad,hogy szeretsz!-nézett rám vigyorogva.
-Igen.-sóhajtottam-de csak barátilag-mosolyodtam el halványan,majd fogalmam sincs,hogy miért de rákacsintottam Matteora,akinek felszaladt a szemöldöke Cherylből pedig kitört a vihogás.Ott ordítozott és visítozott,én pedig melette a fejemet fogva nevettem.