5️⃣

550 45 2
                                    

A vacsora fantasztikusan alakult. Taehyung és anyukám nagyon össze barátkoztak, és odáig ment ez, amíg meg nem kérte anya, hogy jöjjön többet. Nagyon megkedvelte Taehyungot és ezzel nem volt egyedül. Én is rettenetes megkedveltem, de még mindig aggasztott a kérdés, hogy miért nem küldött legalább egy életjelet magáról.

- Köszönöm a vacsorát. Nagyon finom volt.- állt fel az asztaltól, Tae.- Merre találom a mosdót?- mosolyodott el.

- Fent, balra az első ajtó.- mutatott a lépcső irányába, anya.

Amit Tae felért, kíváncsi szemeket kaptam, magammal szemben. Tudtam, hogy nagyon kíváncsi, ki is ő nekem és így hirtelen miért kértem meg, hogy hagy aludjon itt. Mosolyogva néztem, anyára, aki felállt, s összeszedte a tányérokat.

- Kedves fiú.- kacsintott rám, majd kiment.

Anyukám tudja, hogy a fiúkhoz ragaszkodok, de apukám nem, ezért ez a mi kis titkunk, amit sosem fog senki más megtudni. Mind a ketten tudjuk, hogy apa nem szereti a melegeket és nem akarunk baj a családba.

Én is felálltam az asztaltól és a szobám felé igyekeztem, így pont találkoztam Tae-vel, mikor kinyitotta a fürdő ajtaját.

- Merre van a szobád?- karolt át a vállamon keresztül.

- Az az enyém!- mutattam a fürdőszoba melletti ajtóra.

- És azt tudod, hogy mennyire vastagak a falak?- villantotta meg a fogait, mire én azonnal elpirultam.

Ha tudtam is volna, hogy mire gondolt, akkor biztosan válaszolok a kérdésre, de így csak habogtam, mintha valami olyat mondott volna amire tényleg nem tudom a választ.

- Jól van, Sütike, inkább adj egy törölközőt aztán nézzünk valami fasza filmet.- kezdett el kuncogni.

Sütike?!

Most komolyan kiparodizálta a nevemet?

Kerek szemekkel, duzzogva mentem a fürdőbe és a jobb alsó polcról levettem neki egy törölközőt, amit a kezébe nyomtam. Nem lehetett, nem észre venni, hogy mennyire jól szórakozik azon, hogy most igen is zokon vettem. Magam mögött, rácsaptam az ajtót, s a szobámba mentem, egyenesen az ágyamra, ahol levágtam magamat és a plafont bámultam.








Vagy húsz percig ásztatta magát, amíg meg nem hallottam, hogy nyitódik az ajtóm. Én hülye pedig nem gondoltam arra, hogy valami ruha is kéne rá, ezért a derekára kötötte a törölközőt és úgy jelent meg előttem. Hirtelen azt sem tudtam, hogy köpjek vagy nyeljek.

- Mi az, Nyuszi? Tetszik?- mutatott magára egy félmosoly kíséretében.

- Izé...ő...én...én...- dadogtam, folyamatosan a testét bámulva.

- Cuki vagy. És... Kapok valamit? Mert kicsit fázom. Vagy... Felmelegítesz te?- sétált hozzám, vészesen közel.

- Én...- akadt belém a szó, mikor a szemei találkoztak az enyémekkel.

- Te...- hajolt le hozzám, így szinte már az ajkaimra suttogta a szót.

- É...én..én..- nyeltem egy nagyot.

- Mond ki.

Ajkai szinte már súrolták az enyémeket, s szemhéjam pedig egyre nehezebb lett. Légzésem gyorsul, ahogy a szívverésem is. Éreztem az illatát, azt ahogy ő is nehezebben veszi a levegőt. Szinte azonnal tudtam.

Én vagyok az aki tetszik neki.

Hirtelen ötlettől vezérelve, átkaroltam a nyakát, majd összeillesztettem, ajkainkat. Kimondhatatlan és leírhatatlan érzés volt. Megkönnyebbültem, hiszen a suli legmenőbb, legokosabb, legszexibb, legkedvesebb fiúja engem akart.

Your Eyes Tell || Vkook  *BEFEJEZETT*Место, где живут истории. Откройте их для себя