Your Eyes Tell || Vkook *BEFEJEZETT*

9️⃣

Ééééés.... Így is történt. Suli után tényleg hazakísért... Egy darabig. Mikor már éppen az utcánkba fordultunk volna be, egy lány (az isten tudja honnan jött) leszólította.

- Tae maci!- visított fel, s odafutott hozzá.

Taehyung pedig nyilván, azonnal rákapta a fejét. Nem igazán vagyok egy féltékeny típus, de ahogy rá néztem a lányra... Kicsit még is az lettem.

- Lisa!- csillogott fel a szeme a páromnak, majd megölelte a lányt.- Bemutatom Jungkookot.- mutatott rám, a lány pedig nagy mosollyal integetni kezdett nekem.

- Szia!- köszönt.

- Hali.- erőltettem magamra egy mosolyt, hogy ne lógjak ki a sorból.

- Arra gondoltam, hogy holnap úgy is hétvége van és átjöhetnél.- simított végig Tae mellkasán.- Tudod, mint múltkor.- jegyezte meg.

Múltkor?!

- Meglátjuk. Most kicsit elfoglalt vagyok. Meg hát itt van nekem Jungkookie meg... Jimin is.- sóhajtott Jimin neve előtt.

- Ugyan már! Hiányzol.- vetette be a kutyus szemeit.- Mi lenne, ha most jönnél fel?

- Hát... Megígértem, hogy hazakísérem.- sandított rám.

Fejem egyre forróbb kezdett lenni, a karjaim pedig remegtek. Nem igazán voltam erőszakos fajta, de ezt a lányt legszívesebben arcon képeltem volna.

- Ő is feljöhet ha akar.- vigyorgott rám a lány.

- Izé... kösz, nem. Nekem mennem kell haza. Te menj csak, Tae.- daráltam le, majd felemeltem a kezemet és egy egyszerű "hello"-val el is mentem.

- De...- hallottam meg Taehyung hangját még mögülem, de el kellett fogadnom, hogy Lisa nem igazán fogja utánam engedni.

Becsapva éreztem magamat. Vagyis úgy, hogy hiába szeret elvileg... Akkor sem foglalkozik velem. Akit szeretünk azzal mégpedig törődünk, nem? Én legalábbis így gondolom. Lehet, hogy Taehyung még csak egy kisgyerek legbelül, aki nem tudja még, hogy mi is ez, csak azt hiszi, hogy de. Minden esetre nem esik valami jól ami most történt.

Hazaérve anya fogadott a konyhában, aki csak vígan üldögélt és nézett ki az ablakból. Természetesen innen tudtam már, hogy azt is látta, ahogyan az utcába befordultam, mélabús képpel az arcomon. Sajnos nem tudtam annyira jól elrejteni az érzéseimet, mint ahogy akartam.

- Szia, kicsim!- köszönt nekem.

- Szia!- erőltettem magamra egy mosolyt.

- Apád ma itthon van. Nincs kedved egy pasis délutánt tartani vele? Olyan ritkán vagytok együtt...- próbálkozott.

- Nem, anya. Egyedül szeretnék lenni és ráírni Taehyungra, hogy kapja be.- rohantam fel a szobámba.

Lehet, hogy egy kicsit hevesebb voltam anyával, mint kellett volna, de most nagyon nem ment a jópofizás. Egyszerűen mérges és szomorú voltam. Nem tudom, hogy, mint jelentek Tae-nek de ideje lenne már kideríteni, vagy legalábbis annyit megtudni, hogy mi van köztünk.

____________________________

Jungkookie 😌❤️: Szia

Jungkookie 😌❤️: El árulnád, hogy ki volt az a lány?

Jungkookie 😌❤️: Vagy azt, hogy mit is akarsz tőlem igazából?

Jungkookie 😌❤️: Igen szarul esett, hogy még tiltakozni sem tiltakoztál, mikor felhívott magához -.-"

______________________________

Nyilván a választ csak fél óra múlva kaptam meg, nem is annyira bőven, sőt kifejezetten tömören.