Elizabeth Garcia

Tizenötödik fejezet

Még napokig az esküvőről beszélt mindenki Moonwillben. Grace immáron Mrs. Bitterként elköltözött Heartshire-be a Bitter családhoz. Mrs. Stonék egyből az esküvő után hazautaztak, így Eliza csak Lady Garciával tudta megbeszélni a híreket.

Eliza még épp csak feleszmélt az egyik meglepetésből, mire jött egy újabb. Mr. Bedfordék is megérkeztek Sunwhalebe. Mary ezúttal nem tartott velük, és egyesek azt suttogták a faluban, hogy csak rövid időre jöttek Knighthillbe.

Szavamra mondom, olyan izgatott vagyok. - sóhajtott Eliza.

Drágám, igazán remélem, hogy Mr. bedford minél előbb eljegyez téged, és ezzel véget vet az én szenvedéseimnek. Tavaly ugyanebben a cipőben voltunk és lám, azóta már eltelt egy év. Ha Mr. Bedford valóban igazi úriember, ahogy állítod, nem várat minket tovább! Nem hinném, hogy még egy évig tudnék várni ilyen bizonytalanságban. - sopánkodott Lady Garcia.

Igazad van mama. ÉN is igazán remélem. - Eliza hangjába némi szomorúság vegyült,és hogy érzéseit leplezze elnézett az ablak irányába.

Még két napot kellett várnia mire Mr. Bedford tiszteletét tette Moonwillben. A férfi sokkal sápadtabbnak, soványabbnak és nyúzotabbnak tűnt, mintha legalább öt évet öregedett volna egy év alatt. Eliza aggodalommal tekintett rá, és egyből a hogyléte felől érdeklődött.

Talán beteg volt a télen, Mr. Bedford?

Ne aggódjon értem Miss Eliza az egészségem kitűnő mint mindig. - mosolyodott el szélesen ugyan azzal a magabiztos mosollyal amit Eliza úgy szeretett benne.

Ezt igazán nagy örömmel hallom. Meséljen nekem Londonról, hogy telt az idei tél? - a nap melegen sütött le rájuk, így beszélgetés közben elindultak egyet sétálni a réten.

Roppant szórakoztató volt, mint mindig. Maryvel egyik bál után a másikba látogattunk.

Most is tartottak esteket mint a tavalyi évben? - kérdezősködött Eliza lelkesen.

Igazán őrült Oliver viszont látásának, most hogy újra itt volt, úgy érezte hogy helyre állt a régi rend.

Sajnos erről a szórakozásról le kellett mondanunk. - válaszolta némiképp szomorúan Mr. Bedford.

Ezt igazán sajnálattal hallom. Ismét egész őszig maradnak? - próbált puhatolózni Eliza.

Attól tartok erre most nincs lehetőségünk. Csupán rövid ideig maradunk Knighthillben.

Értem, de addig is okvetlenül meg kell látogatniuk minket egy vacsorára. A szakácsnőnk újfajta sütemény recepteket kísérletezett ki a télen, mindenképp meg kell kóstolniuk. - igyekezett csábító ajánlattal előállni.

Feltétlenül! Mi sem kellemesebb, mint egy kis édesség. - válaszolta Oliver kedvesen.

Ezután valóban ellátogatott Moonwillbe egy-egy teára, de mindig csak rövid ideig maradt. Eliza szívében kétely és félelem költözött. Úgy érezte hogy valami nincs rendjén körülöttük, de sehogy sem tudta kideríteni, hogy mi okozza a problémát.

Egyik nap mikor a faluban sétált, hogy új ruhát készíttessen magának, egyszer csak megpillantotta Olivert egyedül sétálni az úton. Azonnal odasietett hozzá és megszólította.

Mr. Bedford, Ön is épp erre járt? - kérdezte a nyilvánvalót, de jobb téma egyszerűen nem jutott az eszébe.

Igen, volt még egy kis elintéznivalóm, mielőtt visszautazunk Londonba. - válaszolta kimérten a férfi.

Máris elhagyják Knighthillt? Azt hittem még a nyárig maradnak. - Eliza alig bírta leplezni csalódottságát.

Attól tartok igen, sürgős ügyek szólítanak Londonba.

Mi lesz az ígéretével, Mr. Bedford? - tört ki Elizából ez a fájdalmas kérdés ami egész eddig ott motoszkált benne. - Arra kért az ősszel, hogy várjam meg míg tavasszal visszatér. Én türelmesen vártam, de attól tartok, hogy tovább már nem várhatok.

Emlékszem erre. - bólintott Mr. Bedford szomorkásan.

Ön megcsókolt engem, mintha már a jegyese volnék. Akkor is pont ugyan úgy családi ügyekre hivatkozott. Kérem árulja el, hogy én is megértsem, mi szólítja el Önt ismét mellőlem? - Eliza úgy érezte, hogy most vagy soha, de meg kell tudnia az okát.

Eközben a járókelők kérdőn tekintettek rájuk, de azért igyekeztek diszkréten kikerülni őket.

Miss Eliza, attól tartok hogy nem ez a legalkalmasabb időpont arra, hogy ezt megvitassuk. - Oliver kerülte Eliza tekintetét és úgy beszélt hozzá mintha kifejezetten zavarná a lány jelenléte.

Nem! Mr. Bedford, nyugtasson meg, hogy minden a legnagyobb rendben van. - mondta Eliza kétségbeesetten.

Kérem, Miss Eliza ne tápláljon több reményt irányomban. A télen eljegyeztem egy lányt Londonban.

Elizát villámcsapásként érte Oliver kijelentése. Azt se tudta hogy ébren van-e vagy csak álmodik. Egy pillanatig úgy érezte, hogy menten elájul, de aztán csak állva maradt.

Mr. Bedford eközben odébbállt, egyedül hagyva Elizát gyötrelmében.