4# A vallomás

423 16 4

by Szonja0212

by Szonja0212

Vége az órának.

Hermione elindul a szobája felé de egy halk hangot hall a háta mögül. Hátra néz.

- Hát te?- kérdezi.
- Beszélni szerettem volna veled.- Mondja a fiú
- Mit szeretnél?
- Szeretnék veled kettesben beszélgetni.
- Órák után?
- Jó. Akkor 14.30 kor a bagoly házban.
- Ott találkozunk

Mindketten elmennek a többi órára. Hermionénak az utolsó órája Amortentia. Draconak bájitaltan.
*Becsöngetnek*

- Na gyerekek ma mindenki kipróbálhatja az Amortentintát.
- Luna Lovegood kérem jöjjön ki.
*Kimegy*
- Mit érez?
- Csokoládé béka, édesség és egy kis sár.

Mindenki ledöbbenve néz mert sejtik hogy ki az.

- Hermione Granger - kérem fáradjon ki.
*Kimegy*
- Mit érez?
- Egy kis menta, zöldalma, és erős illatú drága parfüm.

Hirtelen mindenki súgdolózni kezd.
*Kicsöngetnek*

- Beszélhetnénk? - kérdi Luna sürgősen.
- Bocsi de dolgom van. Majd este megbeszéljük.
- Rendben. De siess!
- Oké, oké. - mondja Hermione.

Elmegy a találkozóra de senkit nem lát.

- Nem hiszem el hogy átvert!
- Nyugi itt vagyok!- nyugtatta Draco.
- Na végre! Azt hittem el se jössz.
- Soha nem hagynálak cserben!- mondja aggódóan Draco.
- Rendben. Ne is! Na de mit szerettél volna mondani?

- Tudod már régóta kedvellek. El se tudod hinni mióta. Tudom hogy most vissza fogsz utasítani mert nem tetsze.. Nem bírta folytatni mert Hermione megcsókolta.
- Túl sokat jár a szád. Én is szeretlek.
- Soha sem hagylak magadra. Te vagy a legfontosabb ember az életemben.
- Nekem is te. Szeretni foglak amíg élek.

Hermione észre veszi hogy Draco egyfolytában a száját nézi ezért megcsókolta.

- Ja, és képzeld!
Még az amortentiánál is te jöttél ki! - mondja büszkén Hermione
- Tényleg? Nekünk csak holnap lesz olyan óránk úgy hogy majd meglátjuk. De tuti te jössz ki.
- Egyébként most akkor mi van köztünk?-mondja szégyenlősen Malfoy
- Gondolom járunk. Vagy ha te nem szeretnéd akkor nem kell. Nem mus..

Hermione ki se tudta mondani mert Draco megcsókolta.
Draco figyelt arra hogy ne legyen túl durva ezért csak lágyan csókolta meg.

- Járunk. Tőlem nem szabadulsz egy könnyen. - mondja a fiú
- Tudom.Szeretlek.
- Én is.