"Ha előbb ismertelek volna" /Dramione/[Befejezett]

#14 minden zűrös

Mi történik? Megőrültem?-gondolta magàban.

Felkelt az àgyból és futott a nagyterembe ismét. Amikor odaért azt làtta hogy mindenki szomorú volt. Nem értette mert hisz szerda volt. Szerda szerda amikor a leges legjobb kajàkat kapjàk. Ezért felkiàltott.

- Mit szomorkodtok? Szerda van!

Hirtelen mindenki ràszegezte a figyelmét és ilyen megjegyzéseket tettek:

- Mi közöd van hozzà?
- Nem értheted úgy hogy takarodj haza!
- Hogy merészeled megkérdezni? Ilyet nem illik! Nem tanítottàk meg? Làtszik hogy sàrvérű vagy!

Hermione nem bírta ezeket a megjegyzéseket ezért elfutott Hagridhoz.

- Hagrid! Hagrid!
- Igen? Ja, te vagy az?
- Igen. Csak kérdezni szerettem volna valamit.
- Mond.
-Miért ilyen szomorúak a többiek? Mi történt?
- Te nem tudtad? Luna apja is meghalt.
- Úristen tényleg? Bocsi de futok Lunàhoz.
- Oké szia!

Elfut a szobàjukhoz ahol az ajtó előtt megàll, mert fura hangot hall a szobàból.

- Nyugi kicsim. Minden rendben lesz. Ne sírj.
*Síràs*

Magàban: Ismerős hang de ki ez? Vàrjunk!

Abban a pillanatban benyit a szobàba.

- Draco? Luna?

De màr csak annyit lát hogy csókolóznak.

- Még hogy mindig velem maradsz mi? Még hogy szüneteltessük a kapcsolatunkat? Közben meg itt nyalakodsz Lunàval? Gondolhattam volna... Mondjuk már meg se lep.
- Hermione vàrj had magyaràzzam meg!
- Àllj! Nem kell semmit megmagyaràznod! Szereted.. megértem. Csak akkor hozzàm többé ne gyere! Legyetek boldogok.

Össze pakol és elmegy a tanàriba.

- Jó napot tanárnő! Azt szeretném kérdezni hogy lenne nekem hely valahol màshol. Csak mert nem megfelelő az a szoba.
- Nincs. Sajnàlom.
- Nagyszerű! Akkor most hol aludjak? Csak mert én biztosan nem fogok visszamenni oda!
- Pedig kénytelen lesz! Viszonlatàsra!
*Becsapja az ajtót*
- Magànak is!

Még egy kicsit gondolkozik hogy mit kezdjen magàval amikor arra a döntésre jut, hogy kint fog aludni az udvaron. Kiment és lefeküdt az egyik padra. Sírt is hozzà mert nem tudta hogy mitévő legyen. Haza nem mehet, a szobàjàba nem mehet, akkor hovà? Megvan! Reggel kopogtat valaki ajtójàn.

- Igen?-kérdezi az ismeretlen
- Én vagyok az Hermione. Beengedsz?
- Igen
* Kinyitja az ajtót Tom Denem* (ebben a storyban nem ő Voldemort)
Szia! Hogy vagy?
- Szia! Nem annyira jól. - mondja Hermione.
- Hogy hogy? Mi a baj?
- Draconak viszonya volt. Azért szakított velem. Pedig csak azt mondta hogy pihentessük a dolgokat. De úgy látszik hogy hazudott. Szokàsosan.
- Jaj ne foglalkozz azzal a tejföl fejű majommal! Nem érdemel meg. Ennyi az egész.
- Tényleg?
- Perszee. De ha szeretnéd elérhetjük azt hogy kimutassa iràntad az érzelmeidet.
- Hogyan?
-. Féltékennyé tesszük. Eljàtszuk hogy jàrunk. Benne vagy?
- Várj hagy gondolkodjak.. persze!