Haikyuu Oneshot [Kérések Nyitva]

Iwaizumi x reader

Reader szemszög

    Valentin nap. Az a nap amikor mindenki a szerelmével van, a nap amikor minden hely tele van rózsaszín szivecskével, amikor az emberek szerelmes leveleket írnak egymásnak hogy azzal bevalják mit is éreznek a másik személy iránt egyszóval borzalom.
    
       Sosem szerettem a valentinnapot. Feleslegesnek tartottam. Nem értettem hogy mégis miért jobb ha valentinnapkor valjuk be valakinek hogy szereti minthogy egy nappal utána vagy egy héttel elötte vagy ugy bármikor. Csokit is tudsz barmikor adni szerelmednek akkor miért ilyenkor a legfontosabb az hogy egész éjjel fent legyél hogy aznapra elkészüljön.  Szerelmes levelet is bármikor tudsz írni nem csak valentinkor.

       Tehált ezért sosem tekintettem úgy erre napra mint egy nagy ünnepre.

••••••••••×ו•••••••••

       Suliba már egy csomó szekrény tele volt rózsaszín, piros levelekkel amikből áramlott a különböző parfümszag. Elfuntorodtam a sok keveredő szagtól. A szekrényemhez érve észrevettem a barátnőmet amint épp számolgatja hány levelet is kapott.
       - Szia Lili.
       - [ Név]-chan. Nézd mennyi levelet kaptam.!- ugrándozott örömében.
       - Igen látom.- mondom komoly arccal.
       - Nemáár [Név]-chan ne legyél ennyire komoly. Valentin nap van az is lehet hogy kaptál valamit miért nem nézed meg- győzködött engem.
       - Hhhhh jóó rendben.
       - Hehhe hátha kapsz Iwazumitól levelet - mosolygott én meg idegesen ránéztem.
       - Egy ennek az esélye nulla. Kettő te honnan tudsz erről?
       - Hehhehe láttam hogy hogy néztél rá. Szinte nyálcsorgatva.
       - LILI!!
       - Jól van na nyugi.

     Kinyitottam a szekrényem és kiesett belőle egy kék boríték. Megfogtam és megnéztem. A borítékon ott volt a feladó neve. Amikor megláttam szivem majd kiugrotta helyéről. Barátnőm felé fordultam aki izgatottan vizslatott.

      -Lili mond hogy nem te írtad ezt hülyéskedésből!
      -Mi én biztos nem. Miért kitöl van?
      -Iwaizumitol.
      -Miiiiii!!?Úristeeeen!!!
      -Sssshhh ne ilyen hangosan!
      -Oké oké mit ír benne?

   Kinyitottam a borítékot. A levél is kék színben pompázott. Szétnyitottam a a papílrapot amiben ez állt.

    " Kedves [ T/N]
   Ebédszünetben gyere a tetőre. Szeretnék beszélni veled.
                                  I.H."

      - Úristeeeeeennn!
      - Lili nyugi.
      - De Iwaizumi írt neked!!
      - Shhh.
      - Ne már [Név]-chan örülj neki!
      - Ha tudnád hogy mennyire ki tudnék most ugrani a börömből annak ellenére hogy most valentin nap van
      - Hehheeh na gyere kezdődik az óra de mindenképp oda fogsz menni ha rajtam múlik is.
      - Oké oké.

   Bementünk a terembe és leültünk a helyünkre. Mellettem levő padonár 100-assávval voltak a levelek. Na ja mar gondolhatjátok kinek a padja lehet hat persze hogy Oikawa Toorué. Minden évben több száz levelet kap fanjaitol.
   -Szia [Név]-chan- köszön nekem az említett.
   -Szia Oikawa.
   -Monddd~ nem kaptál véletlenül levelet valakitől?- mosolyog mindenttudóan nekem meg minden leesett.
   -Oikawa ugye nem te írtad a levelet csak Iwaizumi nevében?-kérdezek rá ő meg lesáppad.
   -Ömmm...
   -Eltaláltam. És gondolom Iwaizuminak is írtál egyet az én nevemben igaz?
   -Ömmm hát...ömm.
   -Oikawa ugye tudod hogy Iwaizumi ki fog nyirni.
   -Igen tudom de...ha egyszer mind a ketten oda vissza vagytok egásért akkor valamit csak kellett csináljak.
   -Várj mivan? Honnan tudod hogy én..
   -Látom higy hogy nézel Iwa-chanra. Meg hát Lili is mondta- mondja én meg Lilihez fordulok és szinte megöltem a tekintetemmel.
   -De Iwaizumi miért szeretne pont engem?
   -Ezt beszéljétek majd meg ti szünetben- mosolyog majd leül az asztalhoz és az összes levelet belesepri egy nagy tasakba- Hogy tudnak ennyi mindent irni?
   -Így jár aki népszerű!
   -Haha nagyon vicces.

Lassan eltelt az első harom óra és jött is az ebédszünet. Remegő véggtagokkal mentem fel a tetőre. Felérve észrevettem hogy Iwaizumi már ott van. Háttal ált nekem. Odamegyek hozzá é megkocogtatom a vállát. Rámnéz kérdően elölőször nem értem miért néz igy majd leesik hogy ő igy tudja hogy én hivtam ide.

     - Oké tudom kiakadsz de a levelet nem én irtam....hanem Oikawa- mondtam és láttam hogy egy pillanatra elgondolkozik majd morogva megszólalt.
     - Tudtam hogy valahonnan ismerős az írás. Megölöm azt a barmot- indult volna el de megragattam a csuklóját.
    Itt az idő hogy elmondjam neki mit érzek. Még ha valentin nap is van. Még ha utálom is ezt a napot végre itt vagyunk kettesben. Nem halasztahatom el ezt a lehetőséget.
    -Várj! Tudod Oikawa nekem is irt egyet a te nevedben
     -Micsoda? Hogy a rák egye meg azt a balfácánt én esküszöm hogy...
     -Figyelj én- vagtam közbe mire egy kicsit nyugotabb arckifejezéssel nézett rám - Tudod én nem vagyok jó az ilyesmikben de tudod nekem már rég óta tetszel és nem tudom amikir a közeledben vagyok valahogy mindig jöbb kedvem van, biztonsagban érzem magam és a szívem majd kiesik a helyéről. Iwazumi én szeretlek.- mondtam a végétbmár lehalytott fejjel.
    Nem mertem a szemébe nézni. Egyszer csak egy kezet éreztem meg a derekamnál felnéztem és Iwaizumi magához rántott és megcsókolt. Viszonoztam mire jobban elméjítette azt. Mikor elváltunk egymástól homlokunkat összeérintette és mélyen a szemembe nézett.
    - Én is szeretlek Manó. Leszel a barátnőm?
    - Persze hogy igen Törpe.
    - Hej nem vagyok Törpe!
    - Hihi akkor Zsiráf?
    - Maradjunk Hajimenél.
    - Rendben- mondtam majd egy kis puszit nyomtam arcára. Talán tényleg nem is olyan rossz a valentin nap.
     
     Pokabuuu😋😋😁
Itt az első kis sztori nem a legjobb de kezdőként elmegy.